A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-02 / 1. szám

Jogi tanácsok okássá vált, hogy Ro­mániába csak akkor látogatunk el, amikor a Fekete-tenger partmenti vi­zei elérik a 20 ° Celsiust, amikor a napsugarak teljesen felforrósítják a homokfövenyt. Akad azonban cse­mege a téli sportok kedvelőinek is: a Déli-Kárpátok kedvező feltételeket biztosít a téli kikapcsolódáshoz. Tegyünk egy sétát Páltinisben, a téli sportok^,legmagasabban fekvő köz­pontjában, amely klimatikus gyógy­helyként is ismert. Páltinis Románia közepén, a Cibi­­nului-masszívumban terül el. A ma már több mint százezer lakosú Sze­­bentől (Sibiu) délnyugatra egészen Páltinisig 35 km hosszú, jó minőségű út vezet. Utunk először a néprajzi szempontokból érdekes Rasinari fa­lun keresztül a Cibinului-masszívum nyugati részén át halad és 1450 mé­ter tengerszint feletti magasságban ér véget. Festői szépségű völgykatlan ez, amelyet az 1717 méter magas Oncesti és más, 1500 méter magas „dombok" veszik körül. A völgykatlanban már a múlt szá­zad végén megindult az építkezés. Az első sízők 1914-ben jelentek meg itt és ezzel megkezdődött az a folyamat amelynek eredményeként a korábbi nyári turistaközpontból a téli sportok központjává vált. A festői környeze­ten, a turisztikára és sízésre alkalmas lejtőkön kívül a kedvező klimatikus viszonyok is hozzájárultak ehhez. Az állandó fagy, az elegendő hó, a sok napsütés lehetővé teszi, hogy Pálti­nisben decembertől márciusig lehes­sen sízni. A tiszta hegyi levegő jóté­konyan hat az idegrendszeri betegsé­gekre, a vérszegénységre és a vérke­ringésre. Páltinis nem túl nagy üdülőköz­pont. Épp ezért kellemes, nyugodt itt a légkör. Még az épületeket is — szándékosan — egymástól távol épí­tik. A központban néhány régi, egye­meletes faépület áll. A 19. században ilyen jellegzetes stílusban építették a helyi turistaközpontokat. A kis tértől kissé oldalra új szállodák várják a külföldi vendégeket. Télen és nyáron itt elsősorban csehszlovák, magyar és NDK-beli vendégek keresnek és találnak kényelemre és kikapcsoló­dásra. A központtól kb. 500 méterre levő sűrű tűlevelű erdő közepén található a felvonó alsó állomása, amely egy­ben a sífelvonó felső állomása. Van itt hely a kezdő és haladó sízőknek egyaránt. A közeli minibár és turista­bár meleg étellel, itallal várja a síző­­ket. A felvonó legmagasabb állomá­sáról (1600 méter) gyönyörű kilátás nyílik a Maros (Mures) folyóra, ame­lyet a Déli-Kárpátok övez. Páltinis nemcsak jelentős téli, ha­nem nyári turistaközpont is. Innen vezetnek az utak Cibinului csúcsai felé. IMem véletlen tehát, hogy az 1980—85-re szóló terv szerint Pálti­nis a jövőben további szállodával és vállalati üdülővel gazdagszik. PETER MARIOT 1. Páltinis központját a 19. század 4. Cibinului végén kezdték építeni 5. A régi faházak jellegzetes hangú-2. Páltinis panorámája latot keltenek 3. Felvonóval (A szerző felvételei) A CSEMADOK Központi Bizottsága az el­múlt év derekán megalakította a Központi Népművelési Szakbizottság Jogi Albizott­ságát. A Hét szerkesztősége a jogi neve­lést a Jogi tanácsadás című — ezentúl kéthetente megjelenő — új rovattal szán­dékszik elősegíteni. Az új rovatban olva­sóinknak a hozzánk intézett jogi kérdé­sekkel kapcsolatos leveleire válaszolunk és adunk jogi tanácsot. Szeretnénk, ha az új rovat betöltené küldetését. Olvasóink gyakran érdeklődnek a nemzeti bizottságok működése és hatásköre, a vá­lasztott képviselők szerepe és munkája iránt, a bíróságok, ügyészségek konkrét tevékeny­sége és intézkedési joga iránt. Legtöbbször a mindennapi életünkben, a családi életben, vagy vagyonjogi ügyekben, a családi ház, kert, házhely, garázs, szövetkezeti lakás kér­désében, vagy örökösödési ügyekben fordul­nak hozzánk tanácsért, útbaigazításért. Olva­sóink e kérdések, felmerült problémáik meg­ítélésével kapcsolatban gyakran csak a vo­natkozó törvényes rendelkezések szószerinti szövegéből indulnak ki, s nem veszik tekin­tetbe azokat az általános, alapvető rendelke­zéseket, amelyek a szocialista állam és társa­dalmi rend alapját határozzák meg. Az alkot­mány értelmében ugyanis minden törvényt, rendeletet és jogszabályt az alkotmányban lefektetett alapelvek szellemében és ezekkel összhangban kell magyarázni. Ezért olvasóink általános tájékoztatása céljából röviden ismertetjük a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányának alapvető rendelkezéseit, amelyeket a 100/ 1960. sz. alkotmánytörvény, a Csehszlovákia szövetségi államjogi elrendezéséről szóló 143/1968 sz. és a nemzetiségek jogi hely­zetét szabályozó 144/1968 sz. alkotmány­törvény rögzít. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a munkások, a parasztok és az értelmiségiek szövetségén alapuló szocialista állam, amelynek az élén a munkásosztály áll. A két szövetségi köztársaságból, a Cseh és a Szlo­vák Szocialista Köztársaságból álló állam, a két egyenjogú testvéri nemzetnek, a csehek­nek és a szlovákoknak, valamint az állam területén élő nemzetiségeknek a közös álla­ma. A nemzetiségek jogi helyzetét szabályo­zó alkotmánytörvény az itt élő nemzetiségek számára a szocialista demokrácia és az in­ternacionalizmus szellemében minden lehe­tőséget és eszközt megad, ami a fejlődésük­höz szükséges. Államunk a szocialista világrendszerhez tartozik; arra törekszik, hogy minden néppel baráti kapcsolatokat létesítsen és hogy az egész világón a tartós béke biztosítva legyen. Csehszlovákiában minden hatalom a dol­gozó népé, amely politikai hatalmát a válasz­tott szervek útján gyakorolja. E választott szervekhez tartoznak a Szövetségi Gyűlés (Népi Kamara és Nemzetek Kamarája), a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a kerületi, járási, városi, városterületi és helyi nemzeti bizottságok. Ezeket a szerveket a választásra jogosult állampolgárok választják általános, egyenlő, közvetlen és titkos szava­zással. Államunk és társadalmunk vezető ereje a munkásosztály élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja. A dolgozók az állam és a társadalom fejlesztésében sokoldalú tevé­kenységükkel és aktív kezdeményezésükkel vesznek részt; e célból önkéntes társadalmi szervezetekbe tömörülnek jogaik érvényesí­tésére. E szervezetekhez tartoznak a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom, a különbö­ző szövetkezeti, ifjúsági, kulturális, testneve­lési és egyéb szervezetek. A társadalmi szervezetek a csehek és szlovákok Nemzeti Frontjába tömörülnek, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja ve­zetésével a városok és vidék dolgozói szö­vetségének politikai kifejezője. Társadalmunk gazdasági alapját a szoci­alista gazdasági rendszer képezi, amely ki­zárja az embernek ember általi kizsákmá­nyolását. Népgazdaságunkban a termelő eszközök társadalmi tulajdonban vannak: minden téren a tervirányítás érvényesül, amely biztosítja a termelés hatalmas fejlődé­sét és a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését. A szocialista társadalmi tulajdonnak két alapvető formája van: az egyik az állami tulajdon, amely az egész nép közös tulajdo­nát képezi, ez az ún. nemzeti vagyon, a másik a szövetkezeti tulajdon, a népi szövet­kezetek vagyona, ahová az egységes földmü­­vesszövetkezetek, a különböző termelő és fogyasztási szövetkezetek, valamint a lakás­­szövetkezetek vagyona tartozik). A nemzeti vagyonhoz tartoznak a termé­szeti kincsek (bányák, földgáz-, kőolajforrá­sok stb.), az alapvető energiaforrások (villa­mos, víz- stb. energia), az erdők, a folyó és állóvizek, a gyógyforrások, az ipari termelő eszközök, a tömegközlekedés és a távközlési rendszer, a pénz- és biztosítóintézetek, a rádió, a televízió, a filmipar, továbbá a leg­fontosabb társadalmi intézmények, mint amilyen például az egészségügyi hálózat, az iskolák és a tudományos intézetek. A dolgozó parasztok által a közös szövet­kezeti gazdálkodás céljaira egyesített földek az egységes földművesszövetkezet közös használatában vannak. Alkotmányunk megengedi a szocialista gazdasági rendszer keretei között a szemé­lyes munkán alapuló és az idegen munkaerő kizsákmányolását kizáró kisvállalkozásokat. Biztosítja továbbá az állampolgárok személyi tulajdonát, vagyis jogát a személyes és ház­tartási szükségleteink kielégítésére szolgáló tárgyakhoz, mint amilyenek például a külön­böző ingóságok, családi házak, garázsok, kiskertek, hétvégi házak, személygépkocsik, családi üdülök, valamint a munkával szerzett megtakaritott pénzhez (készpénz, betét­könyv). A személyi tulajdon a törvény külön védel­me alatt áll. Az alkotmány biztosítja az öröklés jogát, s a vonatkozó törvényes ren­delkezések (Polgári Törvénykönyv, adó- és illetékelőírások) a magántulajdonnal szem­ben a személyi tulajdont bizonyos kedvez­ményekben részesítik. Az öröklésre vonatkozó részletes jogsza­bályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Ezek szerint az elhunyt vagyona törvényes öröklés címén legközelebbi hozzátartozóira száll, akikhez, rokoni, érzelmi vagy életkö­zösségi szálak fűzték. Ezek közé tartoznak az elhunyt házastársa, leszármazottai (gyerme­kei, unokái), továbbá szülei és testvérei. Jogrendszerünk a végrendeleti úton történő örökhagyást is ismeri, amikor az örökhagyó a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és alakban írásbeli végrendeletben rendelkezik halála esetére a vagyonáról, meghatározva, hogy mely személyek mit és milyen arányban öröklik hagyatékát, illetve az egyes vagyon­tárgyakat. De a leszármazottakat végrende­leti úton nem lehet az örökségből teljesen kizárni. Dr. BERTHA GÉZA 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom