A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-10 / 41. szám

A Csemadok életéből A helyi szervezet tagjai Móricz Zsigmond sírjánál Az ipolyvarbói folklórcsoport TESSZÜK, AMIT TENNÜNK KÖTELESSÉG Négy év telt el a CSEMADOK XII. orszá gos közgyűlése óta. A Hét felkérésére most lajstromba vesszük eddigi kulturális tevékenységünket, fellapozzuk krónikáin­kat s fényképalbumunkat. De szólnunk kell arról is, amiről ezek a dokumentumok hallgatnak. Körülményeinkről, amelyek között dolgozunk, nehézségeinkről, ame­lyek eredményesebb munkálkodásunkat fékezik. Ipolyvarbó (Vrbovka) határszéli kis tele­pülés, 565 lakosa van (kb. 60 a szlovák nemzetiségűek száma). Ennek ellenére az ipolyvarbói a maga 174 tagjával a nagy­kürtösi járás egyik legnagyobb létszámú szervezete. Ez azt is jelenti, hogy a község lakosságának 30 százalékát tömöríti. Még akkor is eredményesként kell elkönyvelni, ha nem tagadjuk, hogy a tagság egy része bizony passzív. Ám már önmagában azzal, hogy évenként rendezik a tagsági illetmé­nyüket, támogatják szervezetünk anyagi bázisát. A CSEMADOK Központi Bizottságától 1978-ban kapott vonatkozó körlevél alap­ján minden évben benyújtjuk munka- és költségvetési tervünket a helyi nemzeti bizottságnak. A hnb segítsége abban, nyilvánul meg, hogy ha rendezvénye­inkhez igénybe vesszük a kultúrházat, nem kell terembért fizetnünk. Műsorain­kat propagáljuk a helyi hangosbeszélőben. Munkatervünket minden évben az or­szágos közgyűlés határozataiból lebontva dolgozzuk ki. Alapvető mércénk rendezvé­nyeink színvonalának állandó emelése volt és az ma is. Nagy gondot fordítunk a szervezeti élet fellendítésére, mert a jó szervezeti élet és a gazdag kulturális-népnevelési tevékeny­ség kölcsönösen feltételezi egymást. Ha­vonta legalább egy alkalommal vezetősé­gi ülést, és általában félévenként tagsági gyűlést tartunk, s ezt időszerű műsorral tarkítjuk. Az elmúlt két év során megfi­gyelhettük. hogy akkor gyarapodott szá­mottevően tagságunk létszáma, amikor rendszeresen gondoskodtunk művelődési és szórakoztató műsorokról. Rendezvé­nyeink propagálásához a leghatásosabb eszközt, a személyes agitációt is igénybe A színjátszó csoport néhány tagja vesszük. Nemcsak a tagdijak beszedése­kor találkozunk a tagokkal, hanem min­den rendezvény előkészítésekor is. Ez az élő kapcsolat nagymértékben hozzájárul szervezetünk munkájának jobb megisme­réséhez. megszerettetéséhez. Külön öröm a számunkra, hogy nemcsak a fiatalok érdeklődnek munkánk iránt, hanem azok az idősebbek is, akik eddig távol tartották magukat a CSEMADOK megmozdulása­itól. A szervezeti életet azzal is igyek­szünk elmélyíteni, bensőségesebbé tenni, hogy a tagok életében előforduló neveze­tes eseményeket (házasságkötés, szüle­tés, kerek születési évfordulók, ezüst-, aranylakodalmak stb.) közösen ünnepel­jük meg. s ugyanígy az elhunytaktól is közösen veszünk búcsút. Sajátos szerepet nyújtanak szerveze­tünk működésében a honismereti, illetve kulturális kirándulások, társasutazások. Utazásaink során összekovácsolódott egy „törzsgárda", amely feltétlenül pozitív Vallomás lobogással r irányban hat a többiekre. Különösen a kulturális kirándulások hasznosak. Közel lévén Budapesthez, aránylag gyakran el tudunk oda látogatni. Eddigi ilyen kirándu­lásaink alkalmával sok emlékezetes dol­got láttunk, például az Ódry Színpadon a Liliomfit, az Operettszínházban a My fair Ladyt, a Nemzeti Színházban Katona: Bánk bánját, Csurka István: Döglött aknák és Osztrovszkij Jövedelmező állás című müvét, az Erkel Színházban pedig Kodály Zoltán: Háry János című daljátéka szer­zett felejthetetlen élményt. A Magyar Nemzeti Múzeumban a magyar koronázá­si jelvények látványa ragadott meg, s ismerkedtünk a magyar történelem kiállí­tott emlékeivel. Gyönyörködtünk a Szép­művészeti Múzeum tárlataiban, láttuk az Iparművészeti Múzeum egyházművészeti kiállítását, megcsodáltuk a Magyar Nem­zeti Galéria állandó kiállításait, a Néprajzi Múzeum anyagát s megtekintettük az Or­szágos Hadtörténeti Múzeum Bethlen Gá­bor emlékkiállítását, valamint az 1848— 49-es magyar polgári demokratikus forra­dalom és szabadságharc történetére utaló anyagokat. 1977-ben Ady Endre, 1979-ben Móricz Zsigmond sírjához zarándokol­tunk el. Természettudományi ismereteink gyarapítása végett többször jártunk a TIT Budapesti Planetáriumában. Sok szó esett az utóbbi években a közművelődés új formáinak és módszere­inek kereséséről, megtalálásáról és meg­honosításáról. Mi is sokat töprengtünk azon, vajon lehetséges-e ilyen kis telepü­lésen eredményesen működtetni művelő­dési klubot. Meg kell próbálnunk! — hatá­roztuk el s hozzáláttunk a terv elkészíté­séhez, a szervező munkához. Az első ösz­szejövetelt 1979 januárjában tartottuk, amikor Pál Sándor vegyészmérnök adott néhány jó tanácsot az Induláshoz. Neves előadók hasznos és élvezetes előadásait hallhattuk azóta, bővült mindnyájunk önismerete, tágult történelmi-nemzeti tá­jékozottságunk, erősödött szülőföldszere­tetünk. A szécsényi Praznovszky Mihály Krúdy Gyula életét és munkásságát is­mertette. Dr. Nyakas Miklós Hajdúböször­ményből jött el: a hajdúkról és Bocskairól Budai Ilona és Havas Judit a Palóc Köz­művelődési Klubban tartott előadást. Szombathy Viktorral Száll a rege várról várra című könyvéről beszélgettünk. Budai Ilona és Havas Judit népköltészeti műsora mindnyájunknak fe­lejthetetlen estet szerzett. Szinte házi elő­adónknak számít már Halász Péter, aki a moldavai csángómagyarokról és Erdély­ről. valamint Marosi Endre, aki a szlová­kiai várakról, a burgenlandi magyarokról és Mohácsról tartott előadást. Rajtuk kí­vül természetesen hazai előadók is gazda­gították a Palóc Közművelődési Klub mű­sorát. író-olvasó találkozón Batta György és Mács József vettek részt. Könyveik szép számmal találtak gazdára. Itt jegyezzük meg. hogy minden rendezvényünk állandó kísérője a könyvkiállítás- és vásár, bár sem a vásárlással, sem pedig az olvasás­sal nem lehetünk elégedettek. Az olvasási kedv felkeltése céljából olvasókört szer­veztünk Móricz Zsigmond és hazai ma­gyar szerzők alkotásaiból, s a résztvevő­ket könyvsorsjeggyel jutalmaztuk. Tizenöt taggal beneveztünk a Klasszi­kus irodalmi örökség című országos iro­dalmi vetélkedőbe, bekapcsolódtunk a Harmadvirágzás és a Hogyan mondjuk szépen magyarul? cimü vetélkedőbe. Két esetben helyi szervezetünk vállalta ezek járási fordulójának lebonyolítását. S ha már a vetélkedőknél tartunk, meg kell említenünk, hogy versenyzőink részt vesz­ir»

Next

/
Oldalképek
Tartalom