A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-28 / 48. szám

előtt, amelyben jelenleg a városi tanács székel. Ebben a házban közösítették ki egykor a pravoszláv egyházból Makszim Gorkijt, a szocialista irodalom megteremtőjét, és a polgárháború idején a falánál végezték ki a fehérgárdisták Jakov Senkovot, a hős kommunista forradalmárt. „Nem született Kazanyban és nem is volt tatár és mégis a miénk ... — mondja Tatjana. - Miértünk áldozta életét, a miénk ..." - és hosszan elgondolkodik, ban. A legismertebbek közé tartozik a Romén cigányszínház. Kazanyi tartózkodásom idején egy romantikus, zenés játékot adtak: Tüzes lovak címmel, ki tudja hányadszor. A darab 1979 óta van műsoron mindig telt ház előtt, és a falragasz még ma is hirdeti a fiatal cigányművészek debütjét. Tatjana lelkesen magyarázta, hogy ez a színház a fiatalok színháza. Fiatal • közönség, fiatalok a művészek. Itt megbíznak a fiatal művévárosára, Somorjára, és innét a távolból gondolatban néhány percre ismét ott voltam gyermekkorom Somorjáján, ahová annak idején olyan gyakran jártunk a nagyszülőkhöz, a nagyapához, a tisztes cipész és csizmadiamesterhez, Karcsi bácsihoz. Gondolatban megjelent előttem az öreg Pomlé, és láttam a szorgos somórjai munkáskezeket, amelyek a zászlót hímezték és rávarrták a szeretetüket, vágyukat, reményüket. A KAZANYI KREML A SOMORJAI VÖRÖS ZÁSZLÓ A kazanyi Kreml bejáratánál áll Muszad Dzsalil óriásméretü acél szobra. Már a kazanyi kisiskolás is tudja, hogy Muszad Dzsalil tatár forradalmár volt, a szovjet nép nemzeti hőse, akit a fasiszták elhurcoltak Németországba és 1944-ben kegyetlenül lefejezték. Kazanyban minden lépten-nyomon őrzik az emlékét. A tatár hűséges nép, megbecsüli azokat, akik az érdekében fegyvert ragadtak, hogy megvédjék függetlenségüket, szabadságukat. A történelem jó iskola volt a számukra, sokat tanultak. Muszad Dzsalil is a hazája szabadságáért áldozta életét Ezért a nép hálájából, örök időkre a Kreml bejáratánál fogja ezt hirdetni acél szobra: emlékeztetésül és figyelmeztetésül. A Kreml oroszul erődöt jelent, bevehetetlen várat. Ilyen a kazanyi Kreml is. Kísérőm a csinos, szőke Galina a kazanyi Kreml megtekintésére igazi szakértőt kért fel kalauznak Tatjana Vinicsanko középiskolai tanárnő személyében. Tatjana tatár asszony és csodálatosan ismeri a tatár történelmet. Kazanyban született, Kazanyban végezte el az egyetemet orosz-történelem szakon. És mivel • történelem nemcsak a foglalkozása, de hivatása is, szabadidejében idegenvezető a Kremlben. Nagyon szereti a hivatását. Forrón tűzött az őszi nap, amikor a Jakov Senkov utcáján haladtunk kifelé a kazanyi Kremlből és Tatjana megállt velünk egy fehérre meszelt emeletes ház elmereng. Itt Kazanyban nem ismerik a nemzetiségi különbségeket, még ha különböző nyelveken beszélnek is. Itt mindenki elsősorban szovjet állampolgár, amire különösen büszkék. . A Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság soknemzetiségű szocialista ország. 70 nemzetiség él a területén: 48 százalék tatár, 40 százalék orosz és 12 százalék más nemzetiségű. A nemzetek és etnikai csoportok minden téren egyenjogúak. Mindenki beszéli az orosz és a tatár nyelvet. Ez érintkezési szükséglet, és ezen nem is ütközik meg senki. A kultúrákban észlelhető egy nagyarányú közeledés. Senki sem sürgeti, a népek szükségletnek tartják. Érdekes, hogy a hagyományos folklór ismeretlen a számukra. Stilizálva, művészileg feldolgozva, nem a mi értelmünkben vett „tiszta forrásból", hanem egy magasabb minőségben, új szocialista tartalommal kerül vissza oda, ahonnét származik. Az együttélés más nemzetekkel és etnikai csoportokkal, a kultúrák kölcsönös hatása a kultúrát is más szintre emelte. Egy minőségben új, szocialista kultúra van kialakulóban. Sok időt töltöttünk a Tatár Akadémiai Szinház előcsarnokában, ahol olvastam a heti műsorterv darabcimeit és szereposztását. Itt is minden kétnyelvű: tatár és alatta orosz. Az Orosz Színházban pedig fordítva: előbb orosz, aztán tatár. És ez senkit nem zavar. Hat hivatásos szinház működik Kazany-LENIN SZÜLŐHAZA szekben, és ez a szinház népszerűségének a titka is. Kazany nevezetességeivel is megismerkedtünk. Délután kerültünk vissza a kazanyi történelmi múzeumba. A népek barátságának a termében Tatjána megjegyezte, hogy itt őrzik azokat a becses tárgyakat, amelyeket más országok népei küldenek Tatárországba barátságuk jeléül. És ezeket a tárgyakat ők nagy kegyelettel őrzik, mint az országok és népek barátságának ereklyéit. Itt bukkantam a somorjai vörös zászlóra is. Kétszer is elolvastam a bejárati ajtóval szemben levő falra erősített vörös zászlón arany betűkkel hímzett szöveget: „Üdvözöljük a Szovjetuniót. Somorja." Büszke voltam apám és rokonaim szülő-ULJANOVSZKI REMINISZCENCIÁK Miközben a csinos, szőke Galinával jártuk Uljanovszk utcáit, arra gondoltam, hogy több mint száztíz éve, itt, ezeken az utcákon tipegett édesanyja és testvérei társaságában az az ember, akinek a nevét ma már az egész földön ismerik és aki drága a dolgozók milliói számára az egész földkerekségen. Az az ember, aki a huszadik század szintjére emelte a marxizmust és megmutatta az utat a legigazságosabb és legemberibb társadalmi rend felé, és eszméinek fénye beragyogja a jelenkor minden előre mutató, haladó vívmányát. Lenin szülőházát nagy, modern paloták veszik körül, és a kis zöldre festett AZ EBÉDLŐ ÉS A ZONGORA 16