A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-28 / 48. szám
A KATONAI ENYHÜLÉS -KORPARANCS Képes krónika Az Októberi Forradalom ünnepségei November 4-én az idén is a hagyományos katonai díszszemlével és utána a moszkvai dolgozók felvonulásával ünnepelték meg a szovjet fővárosban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. A díszalakulatok előtt Dmitrij Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter mondott beszédet. Elhelyezték Lörincz Gyula hamvait A bratislavai krematórium urnaligetében a gyászoló család tagjainak, valamint a párt- és társadalmi szervek képviselőinek jelenlétében november 4-én elhelyezték a Lörincz Gyula nemzeti művész, a CSKP KB volt tagja, volt nemzetgyűlési képviselő, a CSEMADOK KB volt elnöke hamvait tartalmazó urnát. Csehszlovákiai interbrigádosok találkozója A spanyol köztársaság védelmében 45 évvel ezelőtt a nemzetközi brigádokban harcolt csehszlovákiai interbrigadisták találkozóját tartották meg november 10-én Prágában. A találkozón Tomás Trávnícek. a CSKP KB tagja, a Csehszlovák Nemzeti Front alelnöke mondott ünnepi beszédet. Amerikai-egyiptomi hadgyakorlat Bright Star fedőnévvel közös amerikai-egyiptomi hadgyakorlatot tartottak Egyiptom, Szudán, Szomália és Oman területén oz amerikai intervenciós gyorshadtest repülőgépekkel közvetlenül Amerikából a helyszínre szállított 6000 katonájának részvételével. Felvételek: CTK és Prandl (1) Október utolsó napjoibon a madridi kongresszusi palota üléstermei és folyosói újból megteltek oz európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró országok képviselőivel. A madridi találkozó ott lolytatja munkáját, ahol a tárgyalási szünetet megelőzően abbahagyta, vagyis lolytatódik a záróközlemény négy nyílt kérdésének megszövegezése. A leiadat a már nagyrészt megfogalmazott záróközlemény olyan befejezése-, hogy elfogadható legyen az összes résztvevő ország számára. Milyen kilátások vannak arra, hogy a találkozó résztvevői eredményeket érnek el a tárgyalóasztalnál? Vajon van-e reális lehetőség arra, hogy a már közel egy éve folyó tárgyalássorozat sikerrel fejezi be munkáját; Európa és vele együtt az egész világ további lépést tesz a nemzetközi enyhülés és leszerelés göröngyös útján. Hisz az elmúlt hónapok a reagani külpolitika következtében nem sok pozitivot hoztak, mivel ez még azt is kétségbe vonta, amit az európai népek az elmúlt évtized lolyamán ezen a területen elértek. Az idei világpolitikai események o tárgyalások és a kölcsönösen elfogadható eredmények helyett a hideghába. rús konlrontációt, valamint a korlátozott atomháború veszélyét hozták előtérbe. Ilyen feltételek közepette egyre többen tudatosítják Európa nyugati leiében is, hogy az amerikai külpolitika semmibe veszi az európai népek sorsát, és ez nem egy esetben kifejezésre jut magában Madridbon is, hogy kell valamit tenni Európa megmentése érdekében. E szempontból ma a legidőszerűbb tárgyalási alapot a katonai enyhülés és leszerelés kérdése jelenti. A szocialista országok képviselői a madridi találkozó kezdetétől lógva arra törekednek, hogy kimozdítsák a holtpontról az európai leszerelési értekezlet összehívásának gondolatát, amely nem minden tárgyaló partnernél talált megértésre kezdettől lógva. A szünetet megelőzően egyes hatalmak, de lóként az Egyesült Államok képviselője a szelíd tárgyalás helyett állandó kirohanásokkal illetve a Szovetuniót, azzal vádolva, hogy Alganisztán az oka, hogy nem tudnak előbbre jutni Madridban. Az USA képviselője többször is kísérletet tett arra, hogy Madridot megtorpedózza és utána azzal vádolhassa a Szovjetuniót, hogy nem teljesiti a helsinki záróokmányban loglaltakat. A konfrontáció erőinek számára az idei tárgyalások második szakaszában a legnagyobb akadályt a Szovjetunió és a szocialista országok jelentették. Nem lehet kikerülni a SZKP XXVI. kongresszusán a párbeszédre tett le/hívást, sem azokat a konkrét tárgyalási javaslatokat, amelyeket a szovjet kommunisták tettek a béke megerősítése, az enyhülés és a leszerelés érdekében. Az eddigi tárgyalásokon bár sok nehézséget, sok támadást, rágalmat kellett meghallgatni és sok esetben visszautasítani, a szocialista országok számára a legiontosabb volt mindent alávetni az alapvető célnak, a tárgyalások eredményességének. A szocialista országoknak a madridi találkozón elfoglalt álláspontját mindenki ismeri. A szocialista országok vezetői nyári krimi találkozójukon ismét kinyilvánították, hogy a párbeszéd kiszélesítésére törekszenek, az eltérő társadalmi rendszerű országok között. A szocialista országok kívánsága, hogy tovább haladni a helsinH záróokmányban meghatározott történelmi jelentőségű úton. Az elmúlt hónapok madridi tárgyalássorozatának eredménye az a tény, hogy a záróközlemény megszövegezésében jelentős előrehaladást sikerült aláirni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már minden akadály elhárult a közlemény végső lormába öntésének útjából. A legnehezebb kérdésben, a katonai enyhülés és a leszerelési értekezlet összehívásának kérdésében még akadályok tornyosulnak a megállapodás útján. A nyugati partnereken múlik, hogy továbbra is a merev álláspontot támogatják-e, vagy Európa békéje érdekében hajlandók az együttműködésre. Minden nehézség, probléma ellenére is bizakodással tekintünk a jövőbe és elvárjuk, hogy földrészünk békéjének megőrzése érdekében elsősorban ' mi, európaiak mondjuk ki a döntő szót. PÉK VENDEL 5