A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-28 / 48. szám

A Csemadok életéből A CSEMADOK rimaszombati (Rim. Sobota) helyi szervezetének mintegy nyolcszáz tagja van. Munkánk sokrétű: közművelődés a Tompa Mihály Klub keretében, határainkon túl is ismert a Gömör énekkar, újra felébredt a Gömör tánccsoport, rendszeresen bemutatókat tart a színjátszó együttes. Az elmúlt négy év alatt sok probléma megoldásóval sokkal több sikert mondhatunk magunkénak. Konkrét példa is akadna jócskán, de csak néhányat említek. Drobka Géza vezetésével a színjátszók mintegy huszonhatszor szerepeltek közönség előtt és sorozatosan elsők lettek az amatőr színjátszók járási fesztiválján. A Gömör énekkar az idén már ötödik alkalommal vett részt a galántai Kodálynapokon, amit eddig egyetlen amatör énekkar sem ért el. Tánccsoportunk A rimaszombati színjátszók két sikeres évadon át tartották műsorukon Sípos Jenő: A papa kedvence cimű vígjátékot (Borzi László felvétele) - ÉB ír^ NÉGY ÉV MÉRLEGE BBKHlBmS: H A kétszeres aranykoszorús Gömör vegyeskar Lévai Tibor vezetésével 1981 -ben Galántán (Prandl Sándor felvétele) Újra munkához látott a GÖMÖR tánccsoport Ádám Lajos koreográfus vezetésével 1979-ben a második helyen végzett Zselizen (Zeliezovce) és koreográfusunk, Ádám Lajos megkapta a legjobb koreográfiáért járó elismerést. Igen sokrétű tevékenységet fejt ki a Tompa Mihály Klub, színvonalas rendezvényeinek sokasága vonzza a tagságot, a közönséget. Természetesen vannak gondjaink is, ezek is sokfélék; általánosak és nem mindennapiak is akadnak bőven. így például harminc év alatt sem sikerült elérnünk, hogy helyi szervezetünk kulturális csoportjai megfelelő próbahelyiséget kapjanak. Pedig az igényeknek megfelelő művészi szintet a táncosok aligha érhetik el heti két óra gyakorlással, színdarabot próbálni meglehetősen körülményes egy fűtetlen helyiség 3X3 méteres elnökségi emelvényen, és megfelelő helyiség hiányában a közművelődési klub tevékeny-Vallomás lobogással sége is nagyon szűk körre korlátozódik. A nyolcszáz tagot számláló szervezetnek mindössze 52 négyzetméter terület áll rendelkezésére, s ez még közfalakkal csak vezetőségi ülésekre alkalmas kisebb helyiségekre oszlik. Hogy mégis létezünk és csoportjaink néha a legjobbak közé sorolva tűnnek ki, csak a tagság áldozatkészségének köszönhető. Bór a helyi párt- és állami szervekkel állandó a kapcsolatunk. De őszintén szólva úgy látom, hogy a CSEMADOK járási és központi Bizottsága csak kevés segítséget tud nyújtani. A városi kulturális létesítmények nagyon szűkre szabottak, bár igaz az is, hogy a város szívében álló volt mozi mindenestül bútorraktárként szolgál, miközben az új kultúrház építését immár az „évtized„ építkezéseként" tartjuk nyilván. Az egyetlen szinházterem, amely színpadával is segíthetné csoportjainkat, hetente csak egyszer, hétfőn, de akkor is fűtés nélkül áll rendelkezésünkre, ha éppen nem veszik, igénybe más rendezvény céljaira. Az elmúlt négy év eredményeit mérlegelve mégis azt kell mondanom, hogy jelentős mértékben hozzájárultunk tagságunk és a város magyar lakossága eszmei-politikai, általános és szakmai műveltségének növeléséhez, komoly honismereti munkát végeztünk, tökéletesebbek és vonzóbbak lettek az író-olvasó találkozók és a könyvvel való munka, egyszóval sikerült bővítenünk a társadalomtudományok iránt érdeklődők sorát. A helyi szervezet képviseltette magát az amatőr művészeti csoportok vezetői számára szervezett tanfolyamokon és szemináriumokon. Úgy gondolom azonban, hogy mindmáig nem sikerült megfelelően biztosítani a helyi szervezet káderfeltételeit. Igy például a helyi szervezet vezetőségének átlagéletkora ötvenkét év, s a tizenhét tagú vezetőségben csupán kettő a párttag. A szervezet taglétszáma már évek óta nyolcszáz közül mozog, ami nagyon is kevés, nem felel meg a város magyar lakossága számának. Igaz viszont, hogy rendezvényeinket nagyon sok „kívülálló" látogatja. Nem tudnám egyértelműen megválaszolni, hogy ez igy igaz-e, tény azonban, hogy a nyolcszáz tag között nagyon kevés az értelmiségi, a vezető beosztású dolgozó, de még a pedagógus is. Sajnos a CSEMADOK helyi szervezetének nyilvános akcióin 1980-ban és 1981-ben egyetlen szervezet sem képviseltette magát, még az ézáró taggyűlésen sem. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a CSEMADOK XII. országos közgyűléséhez küldött levelében értékelte a szövetség munkáját. E levél minden sora, minden gondolata arra kell, hogy kötelezze Csehszlovákia valamennyi magyar nemzetiségű lakosát, hogy mindent megtegyen a közös szocialista haza felvirágoztatásáért, az anyanyelvi kultúra, nemzeti hagyományaink ápolásáért, az internacionalista öntudat elmélyítéséért. TÓTH ERNŐ