A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-04 / 27. szám
A Csemadok életéből VÉGRE FESZTIVÁL Örülünk annak, hogy patinás kisvárosaink közül a jelek szerint Szencen és Zselizen tiszteletet parancsoló munkát végeznek, hogy Deákiban ambiciózus rendező került a gyermekcsoport élére. Jóleső érzéssel nyugtázzuk a dunaszerdahelyiek sokdó, másfél-két órás, vontatott előadásokat. Helyettük a játék sugárzott fel a színpadon: olyan előadásokat láthattunk, amelyeknek cselekménye, konfliktusa, logikai és érzelmi motívuma közel állt a szereplők és a nézők értelmi világához. A Csalóka Péter furfangjainak nem voltak fokozatai. A gyermeknézők mindebből, persze, vajmi keveset vettek észre, nekik nagyon tetszett az előadás, együtt éltek, izgultak a játékkal. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Színpad következetes munkával már évek óta a korszerű gyermekszínjátszás kifejezésformáival él. Ezúttal Molnár József Kincses sziget című játékával a mai gyermekek lelkivilágáról, az őket körülvevő, rájuk is nagymértékben ható mikro- és makrovi-Dunaszerdahely (Dun. Streda) együtt élt a VI. Dunamenti Tavassszal. méltó feltételeket teremtett a gyermekszínjátszók, bábcsoportok, vers- és prózamondók országos seregszemléjéhez. E gondoskodás egyik eredménye: minden előadás zsúfolásig megtelt nézőtér előtt zajlott le. MÁR NEM GYEREKCIPŐBEN Hat esztendővel ezelőtt valamennyien örültünk a Dunamenti Tavasz megszületésének, gyerekszínjátszó-mozgalmunk éledezésének. Az első évek hullámzó színvonala után fogalmaztuk meg óhajunkat: gyermekfesztivált, de ne gyerekcipőben. Az idei fesztivál után leírhatjuk: nagyot léptünk előre. Egyre több magyar tanítási nyelvű iskolában ismerik föl a gyermekszínjátszás és bábozás szerepét a tanulók esztétikai nevelésében, tudatformálásában, s ennek eredményeképpen ígéretesen növekedik a csoportok száma. Az idén például Kelet-Szlovákiából négy kisszínpad (Buzita, Szepsi, Boly. Bély) és a rozsnyói (Roznava) színjátszó csoport jutott el Dunaszerdahelyre, Közép-Szlovákiát pedig a füleki kisszínpad képviselte. Érdemes fölfigyelni arra is, hogy Marcelházán milyen jól dolgoznak a gyermekcsoportokkal. Innen a bábozók és a színjátszók egyaránt eljutottak Dunaszerdahelyre. Jelenet a Pipitér bábcsoport műsorából rétü munkáját, hiszen ők négy kitűnő csoporttal szerepeltek az idei fesztiválon. Az idei fesztivál legnagyobb pozitívumai közé tartozik a csoportok játékstílusa. Ügy tűnik, színpadjainkról végre sikerült száműzni a merevséget, a didakticizmust, a gyermek befogadóképességét meghala-Jegyzetek a VI. Dunamenti Tavaszról szereplők többssége felszabadultan játszott. magával ragadta a nézőtéren ülő, élénken reagáló gyermeksereget, közösen, egy közösséggé kovácsolódva élték át a cselekményt, az erkölcsi gazdagodás és megtisztulás ritka szép élményét. A gyermekszínjátszók kategóriájában három csoport játéka érdemelt megkülönböztetett figyelmet. A szendi Pöttömszínház a Ludas Matyit vitte színre. Debreceni Tibor átdolgozásában. Csuka Gyuláné ötletes rendezésében. A szenciek előadását végigizgulta a közönség, mert a rendező szellemes megoldásokkal mozgatta meg a nézők fantáziáját, mindvégig lekötötte érdeklődésüket. A főszereplők jellemét is felvillantották, s valamennyien kiválóan énekeltek. A szenciek pergő ritmusú, szellemes játékának legnagyobb elismerése, hogy a bíráló bizottság által odaítélt első helyezés mellett a gyermekzsűri is ezt az előadást tartotta a legjobbnak. Megérdemelten nagy tapsot kapott a rozsnyói Mandikó színjátszó csoport. Zabari Béla és társai bravúrosan indították az előadást. A kisbíró és az öt kisérő néhány jellegzetes falusi figura kontaktust teremt a közönséggel, megfelelő légkört varázsol az előadáshoz. Az előadás egyetlen gyengébb pontja az volt, hogy DALLAL, TÁNCCAL ÉKES NYÁRI DÉLUTÁN Suttogva borul a fák lombja a szőgyéni (Svodin) szabadtéri színpad fölé. Megszűri. s mint távoli szirén csábító énekét, úgy küldi tovább a feltörő dallamokat. Ünnepet üt a járás dolgos lakossága. Előkerültek a láda mélyén őrzött gyönyörű népviseleti ruhák, évszázados dallamok szállnak a magasba, szokások, hagyományok kerülnek színpadra. Az ünnepelt: Csehszlovákia Kommunista Pártja. Megalakulásának, születésének 60. évfordulója tiszteletére került sor. a Járási dal- és táncünnepélyre. A rendezvényen a járás vezető párt- és állami szerveinek képviselői is megjelentek: Albert Cuba mérnök, a járási pártbizottság vezető titkára. Filter Gyula és FrantiSek Jankovsky. a járási pártbizottság titkárai. Karol Jurik. a járási pártbizottság elnökségi tagja, Michal Svajda. a Nemzeti Front járási bizottságának titkára, Jaromír Valent. a járási nemzeti bizottság elnöke. Deák Lajos, a járási nemzeti bizottság alelnöke, Jozef Sutka kulturális szakosztályvezető. Július Hég//, a párkányi (Étúrovo) Népművelési Központ igazgatója, valamint Petrik József. a CSEMADOK Központi Bizottságának titkára. Érdeklődéssel figyelték, mily gazdag a járás kulturális hagyománya. — Mindez csak ízelítő volt — mondta Sidó Zoltán. — Már ide, a járási dal- és táncünnepélyre sem jut el minden csoport. Az otthonmaradottaknak fáj a távollét. de nagyon nehéz eldönteni, ki jöjjön. Negyvenöt csoportunk vanI A jobbak közül kimaradt ezidén a besenyői (Besenov) éneklőcsoport, a párkányi tánccsoport, az udvardi (Dvory nad Zitavou) tánccsoport, az érsekújvári (Nővé Zámky) énekkar, valamint a társastánccsoport. de most itt csak tiszta folklórt akartunk. így jutott most el a szőgyéni színpadra Kamocsáról (KomoőaJ az éneklőcso-A szálkái éneklöcsoport port. Bényből (Bina) a férfi éneklő csoport. Ebedről (Obid) a citera zenekar. Kürtről (Strekov) a folklórcsoport. Ez utóbbi aratási szokásokat elevenített fel. műsoruk így feloldotta a színpadi egyhangúságot. Szőgyénből. Szálkáról (Salka) és Ebedről éneklő csoport. Nagykér-IEmil Bisco felvétele) rőt (Milanovce) tánccsoport. Besenyőről (BeSenov) a citerazenekar volt vendég. A bényiek erejéből két műsorszámra is futotta. Folklórcsoportjuk bemutatta a májusfaállítás körüli népszokást. Az ügyesen, szépen megtervezett kompozíció kedves színfoltja volt a délutánnak. 6
