A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-17 / 42. szám

Ada tfeldolgozás Juraj Minár mérnök: Pillanatnyilag 37 vállalat dolgozik a mi terveink szerint hat, ezért hadd tegyem hozzá, hogy az általunk ajánlott irányítási módszer bevezetése nem olyan egyszerű dolog. — Lehet, hogy éppen ez az igényesség szegi majd kedvét azoknak a vállalatoknak, ahol már esetleg latolgatták a tervek megvásárlását? — Nem hinném, mert ha a közeljövőben nem döntenek önszántukból az új irányítási módszer mellett, akkor előbb-utóbb beleveszi őket a kényszer az új helyzetbe. Tudniillik a komplex intézkedések is azt a vállalatot részesítik különböző előnyökben, amely gazdaságosan képes termelni. A nyereséges termelést viszont csak jó szervezéssel, irányítással lehet elérni. Ráadásul, ha az egyik vállalat bevezette az általunk ajánlott irányítási rendszert, a vele kooperáló vállalatot közvetve vagy közvetlenül bele fogja erőszakolni az új kerékvágásba, olymódon, hogy vagy a jó példa erejével hat majd rá, vagy olyan magasak lesznek az elvárásai a partnervállalattal szemben, amelynek ez csak progresszív irányítással tud eleget tenni. — Milyen változásokra számithat tehát ebben az ötéves tervidőszakban a komputerek kihasználtságának terén az iparban? — Az előttünk álló időszakban az Iparügyi Minisztérium további 19 vállalatánál szeretnénk bevezetni terveinket. Ez lenne a munkám könnyebbik fele. A másik igényesebb teendőnk egy következő állami feladat megoldása lesz. Ezt a prágai Irodagép Vállalattal együttműködve kell sikerre vinnünk. Tartalmilag ugyancsak gazdasági információk alrendszerét érinteni, amit viszont a legújabb SMEP-típusú számítógépekre kell alkalmaznunk. Legutolsó értesüléseink szerint Szlovákia ipara kb. 1100 ilyen komputerre számithat, tehát munkánk hatósugara is ehhez képest hatalmasnak mutatkozik. — Az intézet helyiségert bejárva önként merül fel a kérdés: képesek lesznek-e ilyen szimpla irodai környezetben olyan fajsúlyú feladatokat megoldani, mint amilyenekről beszéltünk? — Ez valóban tartós akadálya munkánk hatékonyságának. Saját komputerünk nincs, igy a terveket is valamelyik megrendelőnél szoktuk elkészíteni. Ebből az következik, hogy dolgozóink egy bizonyos csoportja többnyire házon kívül van, ami számunkra nehezíti az intézeten belüli irányítást. Olyan paradoxon ez, amin csak viccelődni szoktunk. Szerencsére ez most már csupán átmeneti állapot, mert épül az intézet új számitóközpontja, ahová nemsokára átköltözhetünk, és ahol minőségileg jobb körülmények között dolgozhatunk. Ott majd egyéb feladatokat is el tudunk látni. Például, hogy a mi komputerünk is jól ki legyen használva, a kutatómunkán túl gyakorlati szolgáltatásokat is nyújtunk majd azoknak a vállalatoknak, amelyek nem rendelkeznek saját számitógéppel. Mivel ilyen iparilag fejlett környezetben, mint Prievidza é§ vidéke, még nincs elég számitógép, munkánk lesz bőven. KESZELI BÉLA (A szerző felvételei) Hétvégi levél — Mégis, miért jó a vállalatoknak, ha az önök intézetéből vásárolják meg a terveket ahelyett, hogy ha már egyszer érdekük a vállalat jó irányítása és a gazdaságos termelés, akkor maguk dolgoznának ki „méretreszabott" terveket? — Erre nagyon egyszerű a válasz. Egyrészt, mert mi szakosított intézet vagyunk, tehát meggyőződésem, hogy ehhez a munkához jobban értünk, mint a vállalatok dolgozói. A másik szempont a gazdaságossággal függ össze. Míg mi ezeket a típusterveket — miután több helyütt is alkalmazhatók — átlagosan 300 ezer koronáért bocsájtjuk az érdeklődők rendelkezésére, egy ilyen terv, ha valamely vállalat egyidejűleg maga akarná elkészíteni, kb. egymillió koronájába kerülne. — Maradjunk még a gazdaságosságnál. Miután a megrendelőnél alkalmazzák az önök terveit, milyen hasznuk származik ebből? — A haszon itt elsősorban abban Egy korszerű számítógép van, hogy pontosabb, tökéletesebb információk állnak a vezető és irányító apparátus rendelkezésére. Ennek beláthatatlan előnyei vannak a problémákkal járó helyzetek megítélésekor. Miután egy felelős dolgozó kézhez kapja az összes szükséges adatokat egy döntésre érett állapotról, nyilván könnyebb a dolga, ha összefüggésekben is látja az ügy előzményeit és a lehetséges következményeket. Konkrét példával is szolgálhatok. A Tatrasklo tröszt bizonyítja, hogy terveink életképesek. Miután alkalmazták az általunk ajánlott módszereket, kiderült, hogy egy meghatározott időszakban 300 ezer koronát takarítottak meg a bérköltségeken, 125 ezer korona körül egyéb költségeken és csaknem 125 ezer koronával nőtt a nyereségük. Ehhez még egyéb tételek is járultak, s így a nyereség végső becslés szerint elérte a 700 ezer koronát. Ez, röviden summázva, nagyon csábítóan Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése szerves része a fejlett szocialista társadalom építésének. Ennek lényege a dolgozók egyre szélesebb tömegeinek részvétele az államigazgatásban és a közügyek intézésében. A szocialista demokrácia további fejlesztésénél elsősorban a társadalmi szervezetek több milliós tagságára, valamint a nemzeti bizottságok sokezres aktívájára támaszkodunk. Ezeknek tagjai munkahelyükön, a községekben és városokban naponta aktívan rész vesznek a termelés, az irányítás, a falvak és városok problémáinak megoldásában. A szocialista demokrácia fejlesztésében nagy szerepe van főleg a szakszervezetnek, melynek szocialista hazánkban jóformán valamennyi munkás és alkalmazott tagja. Tagsága és alapszervezetei tehát jelen vannak minden munkahelyen, mind a termelés mind az irányítás területén, ahol a termelési értekezleteken és taggyűléseken keresztül befolyásolhatják a problémák megoldását és javaslataikkal elősegíthetik a termelés és az irányítás területén felmerült fogyatékosságok kiküszöbölését. A szocialista demokrácia fejlesztését és ezen belül a dolgozók aktív részvételét a népgazdaság és az állam irányításában természetesen nem szabad leszűkíteni csak az irányelvekkel vagy vezetői utasításokkal való egyetértésre, a vezetés elképzeléseinek megvalósítására, egy adott helyzet bíráló értékelése is szerves részét képezi az emiitett munkának. A dolgozók kritikai észrevételei, érintsék ezek akár a termelés, akár a vezetés szféráját, igen fontos részét képezik a szocialista demokráciának. A szocialista demokrácia, a dolgozók részvétele az állam irányításában tehát szélés lehetőségeket biztosít a vezetés számára minden szinten, hogy megismerje a dolgozók véleményét, nézeteit, és hangulatát, azt, hogy mennyire vannak vagy nincsenek megelégedve az adott munkahelyen kialakult helyzettel. Ez a tény egyrészt széles teret biztosít a politikai tömegmunka számára, arra, hogy a vezetők higgadtan, érvekkel felvértezve megmagyarázzák a dolgozóknak egy-egy intézkedés értelmét és célját. Másrészt azonban ez azt is megköveteli, hogy a vezetés a különböző szinten dolgozóknak nemcsak azokat az észrevételeiket vegye figyelembe, amelyek pozitívak és összhangban vannak a vezetők elképzeléseivel, de különösen akkor hallgassanak oda a tömegek véleményére, amikor kellemetlen bíráló észrevételek, megjegyzések és nézetek hangzanak el. Mi sem lenne károsabb, ha ezeket a bírálatokat, megjegyzéseket és nézeteket a vezetés kézlegyintéssel intézné el, vagy gépiesen mindet mérlegelés nélkül visszautasítana. Ehelyett a vezető beosztású dolgozóknak elsőrendű kötelessége, hogy minden ilyen bíráló megjegyzésen elgondolkodjanak, konfrontálják őket a gyakorlattal és tárgyilagosan mérlegeljék őket. hogy a bírálat mennyire helytálló, illetve mi az, amiben a bírálónak nincs igaza. A szocialista demokrácia fejlesztése és további kibontakoztatása tehát nem tür semmiféle formalizmust, nem tűr olyan alapállást, hogy a szocialista demokráciát a vezető csak akkor fogadja el, ha az megfelel elképzeléseinek, a tervek teljesítésének eszközét látva benne, de olyan alapállást sem, amikor a dolgozó csak a kritikai megjegyzések és nézetek kinyilvánításában látja a szocialista demokrácia lényegét és elhanyagolja a tervek teljesítésében való aktív részvételt. A tervek és az irányítás elképzeléseinek aktív támogatása és a jelenségek kritikus szemlélete dialektikus egységet képez. Együtt alkotják a szocialista demokrácia lényegét és csak így válhat ez a demokrácia a széles tömegek aktivizálásának hajtórejévé.