A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-17 / 42. szám

Következő számunk tartalmából: Fister Magda: CSALLÓKÖZ GYÜMÖLCSE Lacza Tihamér: A SZÁZAD FESTŐJE Rácz Olivér: AZ ALEZREDES Keszeli Ferenc: UTAK A VÍZLÉPCSŐHÖZ Sági Tóth Tibor: MIKOR ÜZLET A KÖNYV? Ág Tibor: A MAGYARSÁG NÉPZENÉJE Miklósi Péter: SZERTEGURULTAK AZ ARANYALMÁK Címlapunkon Gyökeres György, a 24. oldalon Buday Endre és Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség . 890 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36 Bratislava, ul. Ös. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 334-134, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p. Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A számítógépek alkalmazásáról szólva nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nélkülük ma már aligha tudna meglenni a tudomány. S ennek keretén belül a kutatás és fejlesztés, valamint a termelés egyre több ágazata. De vajon kivívta az elektronikus számító- illetve adatfeldolgozó gép méltó helyét a termelő munka irányításában is olyan mértékben, ahogy a korhoz illik? Itt persze nem olyan esetekre gondolok, mint amilyenről Japánból kaptunk a minap hírt, miszerint a számítógépes vezérlés alkalmazásával az egyik újonnan épült gyárat teljesen automatizálták, úgyhogy csupán három ember irányít egy olyan hatalmas komplexust, ahol a hagyományos módszerek alkalmazása mellett több mint ötszázan dolgoznának. A hasonló példa még a felkelő nap országában is fehér hollónak számít, viszont jelentheti már egy megkezdett út elejét. Idehaza beérnénk a számítógépek kisebb fokú „bevezetésével" is, hogy ez több esetben nem sikerül, már elgondolkoztató. Vegyük például a Csehszlovákiában üzemelő komputerek számát. Netán kevés lenne belőlük? A statisztika megadja a választ, hogy távolról sem. A számítógépek mennyiségét tekintve az európai élmezőnyhöz tartozunk. A kimutatásokból viszont az is kiderül, hogy élni e lehetőséggel már nem tudunk minden esetben. Ami nyugtalanító, az az, hogy éppen a számítógépek kihasználtsága nem megfelelő. Megtörtént, hogy több millió korona értékű berendezéseket, nemegyszer az egyszerű ügyvitelben alkalmazták. Tehát olyan minőségű és annyi munkát bíztak rájuk, amit egy jó könyvelő fél kézzel is el tudna végezni fizetett munkaidejében. Ennek a visszás állapotnak a mielőbbi felszámolását tűzte ki célul az az országos feladat, amelyet a Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztérium dolgozott ki és hirdetett meg néhány éve. Szlovákiában a bratislavai Ipari Rendszermémöki Intézet gondoskodik a feladat sikeres megoldásáról. E hatalmas munkát szétosztotta fiókintezetei, kirendeltségei között, így például a prievidzainak jutott feladatul a gazdasági információk alrendszereinek kidolgozása és a gyakorlati alkalmazásukkal kapcsolatos feladatok megoldása a könyvelés, a kalkuláció, a költségvetés és a statisztika területén. Juraj Minár mérnökkel, a prievidzai intézet vezető kutatójával arról beszélek, hol tartanak e téren ma. — Miután nekifogtunk a munkának, kidolgoztunk egy típustervet, amit éppen univerzitásának következtében alkalmazni tudtunk az állami feladatban kitűzött cél elérésére. További előnye volt, hogy nemcsak az Iparügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatoknál, de más ágazatok üzemeiben is jó eredményeket sikerült elérni vele. Ezt azért hangsúlyozom, mert mi az Iparügyi Minisztériumhoz tartozunk, és fő feladatunk az automatizált irányítási rendszerek bevezetése ebben az ágazatban.