A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-26 / 39. szám

A CSSZSZK képviseleti rendszerét, amely szocialista államszövetségünk politikai alapját és a szocialista demokrácia fejlesztésének fő formáját jelenti, az újonnan megválasztott képviseleti szervek alkotják: a Szövetségi Gyűlés (két kamarája: a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája) a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok. Hangsúlyozni kell: közvetlenül a választások után a három törvényhozó testület (Szövetségi Gyűlés, CSNT, SZNT) megtartotta alakuló ülését, megválasztotta szerveit, majd a plenáris üléseken jóváhagyták azokat a kormányprogramokat, illetve programnyilatkozatokat, amelyeket az újonnan megválasztott kormányok (a CSSZSZK kormánya, az SZSZK kormánya) terjesztettek elő. Megtartották első plenáris üléseiket a nemzeti bizottságok. (A prágai nemzeti bizottság, a bratislavai nemzeti bizottság, a területi nemzeti -bizottságok, körzeti nemzeti bizottságok), jóváhagyták a Nemzeti Front választási programját. Ez azt jelenti, hogy a CSSZSZK valamennyi képviseleti szerve megkezdte alkotmányadta joghatalmának gyakorlását, amely a CSKP XVI. kongresszusán meghatározott feladatok teljesítését célozza. Tekintettel az említett tényekre, valamint képviseleti szerveink működési mechanizmusának jobb megismerése érdekében a CSSZSZK képviseleti szerveiről szóló sorozatunkban az olvasókkal és a képviselőkkel szeretnénk megismertetni a képviseleti szervek struktúráját, szerepét, jogkörét, tevékenységük formáit, módjait és a CSKP vezető szerepének érvényesítését. A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI GYŰLÉSE A Szövetségi Gyűlés a CSSZSZK legfelsőbb államhatalmi szerve és egyetlen törvényhozó testülete, egyben a legfelsőbb képviseleti testület, amely az egész csehszlovák nép, valamint a cseh és a szlovák nemzet szuverenitását fejezi ki. A Szövetségi Gyűlést két testület alkotja: a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája. A két kamara egyenjogú. A Szövetségi Gyűlés érvényes határozatához szükséges mindkét kamara hozzájárulása, ha ez az alkotmánytörvény nem rendelkezik másképp, vagy nem csupán az egyik kamara belső ügyéről van szó. A Népi Kamarának 200 képviselője van, akiket az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságban közvetlenül választanak meg. A csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény kimondja, hogy a Népi Kamara képviselője nem lehet egyidejűleg a Nemzetek Kamarájának képviselője is. A Népi Kamarát öt évi időtartamra választják, titkos szavazással. A választójog általános, közvetlen és egyenlő, megtartva a lakosság arányos képviseletének elvét. A Nemzetek Kamarája a Szövetségi Gyűlés második testülete, amely a két köztársaság egyenlő államjogi helyzetét testesiti meg. 150 képviselője van. Ezek közül 75-öt a CSSZK-ban, 75-öt pedig az SZSZK-ban közvetlen választás útján választanak meg. A Nemzetek Kamaráját általános, egyenlő és közvetlen választójog érvényesítésével, titkos szavazással, szintén öt évre választják. A Szövetségi Gyűlés joghatalmát elsősorban tevékenységének szervezési alapformáival gyakorolja. Ilyen a SZGY alakuló ülése, a SZGY ülésszaka, kamaráinak ülése, a két kamara együttes ülése. A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS HATÁSKÖRE A Szövetségi Gyűlés hatásköre tükrözi az egész államszövetség szükségleteit és érdekeit éppúgy, mint a két köztársaság érdekeit. Ennek megfelelő az államszövetség és a nemzeti köztársaságok, illetve szerveik hatáskörének demokratikus megosztása. A SZGY hatáskörét feloszthatjuk: törvényhozási-ellenőrzési jogkörre, valamint az állam nemzetközi kapcsolataiban gyakorolt hatáskörre. A csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény az előző időszaktól eltérően külön állami szervre, a szövetségi alkotmányos bíróságra bízza a törvényesség és az alkotmányosság ellenőrzését és felügyeletét. Tekintettel e tényre az alkotmányosság és a törvényesség megtartását a SZGY ellenőrzi. volt mindig a közügyeknek az intézése. Felesége Mária, de lányai Ilona, Mária és Jolán szintén hozzájárultak ahhoz, hogy Tóth János teljes egészében szolgálja a népet. A környéken Makrancot a „Virágok és rózsák községének" is nevezik s János híres arról, hogy odaadó szervezője a politikai, társadalmi és gazdasági életnek, mindenkihez megtalálja a helyes utat. Úgy tervezi az idejét, hogy abból jusson mindenki számára. A választási program feladatainak megvalósításába a képviselőkön keresztül beszervezi a lakosság apraját-nagyját. Az elmúlt tíz év alatt Makranc község 17 millió korona értékkel gyarapodott. Fokozatosan, önsegélyes alapon felépítették a tüzoltószertárat, óvodát, víztárolót. Renoválták az iskolát és a tanítói lakást, megalakították a nyugdíjasok otthonát, bővítették a szolgáltatásokat. A község olyan egyedülálló sportstadionnal büszkélkedhetik, amelyet a járási székhelyeken is megirigyélnének. Ráadásul — befejezés előtt áll a község gázvezetékének építése, a kővetkező télre már nem kell szenet vagy tűzifát biztosítani a fűtéshez, de a gazdasszonyok munkája is könnyebb lesz a főzésnél. Csupán dióhéjban soroltuk fel az emiitett adatokat, tényeket, ám a több mint negyedszázados harc a szebbért A SZGY VÁLASZTÁSI JOGKÖRE A SZGY választási jogköre abban nyilvánul meg, hogy a saját és más szervek egész sorát hozza létre. A SZGY választja meg a CSSZSZK elnökét, közreműködik a kormány megalakításában, megválasztja és visszahívja az alkotmányos bíróság tagjait, megválasztja és visszahívja a legfelsőbb biróság bíráit és a katonai bíróságok hivatásos bíráit, együttműködik a CSSZSZK Legfőbb Ügyészének visszahívásánál. A SZGY alkotmányos törvény segítségével hozza létre a szövetségi minisztériumokat és törvénnyel létesíti az államigazgatás más szövetségi szerveit. A SZGY JOGKÖRE AZ ÁLLAM KÜLKAPCSOLATAIBAN A SZGY mint legfelsőbb államhatalmi szerv jelentős mértékben érvényesíti a szocialista állam nemzetközi szerepét egyrészt jogi, másrészt politikai síkon. A SZGY-nek megerősítés előtt jóvá kell hagynia a nemzetközi politikai szerződéseket és az általános jellegű nemzetközi gazdasági szerződéseket, továbbá azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek végrehajtásához a SZGY térvénye szfíkséges. Feltételezhető, hogy a jóváhagyás a jövőben is a SZGY határozatával történik majd, amelynek alapján a köztársasági elnök ratifikálni fogja az ilyen szetzödéseket. A SZGY dönt a hadüzenetről, ha a CSSZSZK-t támadás éri, vagy teljesítenie kell a támadás elleni közös védelemről szóló nemzetközi szerződéses kötelezettségeit. Ez is a SZGY határozata alapján történik. A SZGY hatáskörébe tartozik az állam elvi külpolitikai kérdéseinek megvitatása, állásfoglalás kidolgozása s elsősorban a kormány, de a többi szövetségi szerv számára is az állam külpolitikai irányvonalának meghatározása. Dr. JAROSLAV CHOVANEC kandidátus, a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa és jobbért sok álmatlan éjjelt követelt, lemondást, sok tanácskozást, vitát és szervezést a képviselőkkel, kommunistákkal, társadalmi szervezetekkel, minden polgárral. Eddigi igyekezetét nemcsak a község fejlesztésében elért sikerek, de politikai és erkölcsi eredmények is koronázták. Most a szomszédos Szepsiben a vnb alelnöke, ahol minden bizonnyal kamatoztatja eddigi tapasztaltait. IVÁN SÁNDOR Hétvégi levél Az ember természetének lényegéből fakad az, hogy a társadalom tagjainak többsége üzemekben és más munkahelyeken egyaránt azon igyekeznek, hogy egyre jobb munkát végezzenek, hogy valahol kiérdemeljék a munka után járó elismerést Ez természetes. Az ember alkotó munkája nem tür igénytelenséget, nem tűri a belenyugvást abba, ami már van, de újabb, igényesebb feladatok megoldására törekszik. Ez így van jól, hisz egész fejlődésünknek ez a motorja. Ezek az elvek teljes mértékben vonatkoznak a sportra is. A különböző sportágakban elért eredmények ugyancsak reprezentálják hazánkat és valahol az eredmények kapcsán számot adnak arról, hogy nálunk hogyan gondoskodnak a testnevelésről. Mert a nemzetközi méretekben elért sporteredmények valahol rangot adnak annak országnak, melynek sportolói a pályákra lépnek. Az elért eredmények kell, hogy kézzelfoghatóan tükrözzék a szocialista állam gondoskodását a testnevelés és sport fejlődéséről. Ezért, amikor az újságokban azt olvasom, a rádióban és televízióban azt hallom, hogy sportolóink vagy csapataink ilyen vagy olyan nemzetközi versenyen megszerezték a szép ötödik, hatodik vagy a tizedik helyezést, akkor csodálkozom; csak az isten tudja, hogy ezek a helyezések miért olyan szépek. A legtöbb esetben már a napilapok sportrovatainak címeiben is nagybetűkkel kiírják. Szerintem ez a hozzáállás bizony nem járul hozzá az élsport fejlődéséhez, és mégkevésbé a világszínvonal megközelítéséhez. Ez igénytelenség. Belenyugvás abba, ami van. Igazolja ezt valami? Szerintem nem. Mert már egyszer illő lenne az élsportolók és csapatok eredményeit összhangba hozni mindazzal, amit szocialista államunk nyújt a sport és testnevelés fejlesztésére. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az egyik oldalon a szocialista társadalom milliókat költ a tömegsport és az élsport fejlesztésére és megteremti a valóban ideális feltételeket minden sportoló számára ahhoz, hogy olyan eredményeket érjenek el, melyek világviszonylatban is jelentősek. A másik oldalon viszont ezek a feltételek nincsenek kellőképpen kihasznáNa. És a nemzetközi versenyeken csak hellyel-hellyel kamatoznak. Gondolkodjunk csak el: a mi hazánkban testnevelési főiskolák és különböző más intézmények állami támogatással foglalkoznak a sport és a testnevelés fejlesztésével, méghozzá tudományos alapokon. Rendelkezésünkre állnak más országok élsportolóinak tréningmódszerei, tapasztalatai, és mindez kell. hogy ránk mozgósítólag hasson, mert nem lehet igaz, az, hogy nálunk kevesebb legyen a tehetség, a rátermettség. mint másutt. Csakhogy ezeket a tehetségeket időben kell felfedezni és követni kell őket egész fejlődésük útján. Mindez azt jelenti, hogy kellő szakértelemmel kellene irányítani a tehetséges élsportolók munkáját, és akkor az eredmények a nemzetközi sportversenyeken sem maradnának el. Erre szép példa a szovjet és a NDK sport irányítóinak munkája, amely nemzetközi viszonylatban mindig bizonyítja a szocialista sport fejlődését. Valahol nekünk is ehhez kell igazodni, s a jövőben napilapjaink a szép ötödik, hatodik, tizedik hely helyett inkább arról írjanak, hogy milyen szép első. második vagy harmadik helyet szereztek sportolóink a nemzetközi sportviadalokon. 3