A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-22 / 34. szám

Következő számunk tartalmából: Balázs Béla: AUGUSZTUS 29 Agócs Vilmos: DÓZSÁNAK, HÚSZNAK EGY A HANGJA Mács József: CSAK A NAPOK VÁLTOZNAK Miklósi Péter: PAPÍR LIPTÓBÓL F. Kele: KILENCVENHÉT NAP A FÖLD KÖRÜL Ozogány Ernő: SZÁMJEGYEK DIADALÚTJA Lovicsek Béla: HULLÓ CSILLAG A címlapunkon M. Borsky, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 334-1 34, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p. Ko-Sice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ... A múlt század második felében, pontosan 1869 és 1876 között, minden évben Karlsbadban, a mai Karlovy Varyban kúráltatta magát Arany János. Az irodalomtörténészek közül többen is el-eltünődtek már azon: mi történt volna, ha költőnk 1877-ben is fölkeresi e világhírű fürdőhelyet? Vajon ezt a csodaszép fürdővárost körülvevő bükkösök avarját taposva, az Ecce Homo kápolnától nem messzi kőpadon pihenve is megírta volna-e búcsúzó vallomását: az Öszikéket? (Egyébként e kőpadot, mely a IV. Károly kilátó felé vezető úton, a sárga jelzésen közelíthető meg, emléktábla jelöli s egy ismeretlen szerző alkalmi verse olvasható rajta: „E helyt feledve hírt, feledve bánatott pihenj — S míg egy sóhajt hazádba nem repítsz, tovább ne menj.") Tény viszont, hogy 1876 után Arany már nem utazott többé Karlsbadba, hanem a Margitsziget árnyas tölgyei alatt üldögélve fogalmazódtak meg benne az Őszikék szebbnél szebb sorai. De nemcsak a Toldi szerzője járt itt gyakran, hanem Nagy Péter cár és Schiller, Turgenyev és Tolsztoj, Chopin és Beethoven, Brahms és Mickiewicz is; a kőfaragóknak pedig a német köitőfejedelem: Goethe adta a legtöbb munkát, hiszen számos márványba vésett verssorát olvashatjuk városszerte. Persze, Karlsbad nem csupán régente volt fölkapott fürdőváros, hanem most is az. Az Ohfe folyócska mindkét partján, ám főként az oszlopcsarnok előtt szinte hullámzik a tömeg. Nem is csoda, hiszen évente több mint nyolcvanezer beteget kezelnek Karlovy Varyban. Az emberek kezében a jellegzetes szopókákkal ellátott pohárkák, e különleges ivóalkalmatosságban pedig a tizenkét bevált gyógyforrás vizének valamelyike. Legtöbben azonban a IV. Károly forrás körül tolonganak. A csobogó víz fölött a XV. századi Bohuslav Lobkowitz latinul írt verse, melynek első sora — „természetesen" Arany János fordításában — eképp hangzik: „Forrás, kit Helicon kara méltán zöngve magasztal ..." E tizenkét gyógyforrás vizéből a nap bármely órájában ihatnak a Karlovy Varyba érkezett, többnyire gyomorbántatmakra s emésztőszervi zavarokra panaszkodó betegek. De van ennek a városnak egy ugyancsak orvosságszámba menő „forrása", amelynek sajátos izében s gyógyító erejében immár több mint másfél évszázada rajongva hisznek páciensek és orvosok egyaránt. Ez a tizenharmadik forrás az eredeti karlsbadi keserű likőr: a Becherovka! Ennek az ürmöskeserű nedűnek — 1807-ben történt előállítása óta napjainkig —, kisugárzó híre, tüze s gyógyító alkalmassága van. Nemkevésbé érdekes azonban, hogy ez a világ negyven országába exportált ital ma is még eredeti színhelyén: az egykori Becher-patika korszerűsített falai között s az alagsorban elterülő pincékben készül — természetesen nagyüzemi módszerrel. Már ami a palackozást, a címkeragasztást vagy a szállítást illeti, mert a messzi földön ismert likőr alapjául szolgá„Ott. honnan a szarvas lezuhant a mélybe. S hol a fürdő épült a forrás fölébe. Ötszáz évvel utóbb — vagy igen. már többel. Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember; Megáldotta vizét nagy jótéteményért. Ha nem új életért, új élet-reményért. S ha valaha célhoz bír jutni ez ének: Köszöni e forrás csuda hévvizének. " (Toldi szerelme) A B FORRÁS