A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-04 / 27. szám

E3H3 Következő számunk tartalmából: Balázs Béla: KÖZÖS ÚTON Miklósi Péter: PANELGYÁRBAN Ordódy Katalin: KÖZJÁTÉK KUMADASIBAN Varga Erzsébet: Ozsvald Árpád költé­szete Gál Sándor: KÖNYVEINKRŐL ILLÚZIÓK NÉLKÜL Veres János: Ferenczy István emlékezete Lovicsek Béla: HULLÓ CSILLAG Az első oldalon riportkép Lehetsz-e zsoké, Evike? cimű íráshoz. A címla­pon Gyökeres György, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 334-134, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Tele­fon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlap­szolgálat. Külföldre szóló előfizetése­ket elintéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlace, 884 19 Bratislava. Gottwal­dovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiarne, n. p. Ko­áice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesí­tö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. ajóvölgy forradalmi múltja V TJUWöt JINgboVg SítoWLV UÍOU&CH, Sc^-Y^ly ide 7 mzmq&L x asi& XTXx&Sx&x I Rozsnyó (Roznava) a közelmúltban ün­nepelte megalakulásának 700. évfor­dulóját. A nagymultú város igen gazdag történelmi, munkásmozgalmi és kultu­rális hagyományokban. A munkásmoz­galom itt is a 19. század második felében kezdett kialakulni. A város munkásmozgalmára nagy hatással volt a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom. Hatására alakult meg a Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21-én. A rozsnyói munkásság egysége­sen a Tanácsköztársaság mellé állt. Amikor a Magyar Vörös Hadsereg el­foglalta Dobsinát, a rozsnyói és a kör­nyékbeli munkások közül igen sokan beléptek a forradalmi hadseregbe, majd megalakították a városi direktóri­umot, amelynek elnöke dr. Gorzó Gel­lért gimnáziumi tanár lett. Hamarosan megalakították a városban a munkásdi­rektóriumot is. A 71 tagú városi direk­tórium tagjai — Vanyiga József, Vieszt József és a többiek — a város legöntu­datosabb munkásai voltak. A gömöri munkásságot az 1921. ja­nuár 16-án megtartott fenyőházi (Lu­bochna) kongresszuson Rimaszombat­ból Réthy István, Rozsnyóról dr. Halász Miklós, Dobsináról Gömöry Mihály, Szlavosról Kúth Árpád, Hizsnyóvízröl Kiest Lajos, Alsósajóról Prok András képviselte. A rozsnyói munkásvezérek a fenyő­házi kongresszus után a városban 1921 májusában alakították meg a kommu­nista párt városi szervezetét, amelynek munkáját a kassai (Kosice) területi párt­bizottság irányította. A CSKP rozsnyói szervezete éreztette hatását a környékbeli munkások köré­ben. Egyebek között abban is, hogy a környékbeli bányákban — Hizsnyóví­zen, Rákoson, Vashegyen, Rákosbá­nyán és másutt — a dolgozók 1922-ben sztrájkok egész sorát tartották. A rozsnyói pártszervezet 1923. feb­ruár 21 -én nyilvános gyűlésen tiltako­zott az akkori kormány népellenes poli­tikája ellen. Később, 1925. február 13-án tüntetést szervezett a fokozódó drágaság miatt és béremelést követelt. Az akcióban 400-an vettek részt. Amb­rus László, a városi pártszervezet akkori elnöke megnyitója után átadta a szót Poracs Károlynak, aki Banská Bystricá-Az épületen elhelyezett kétnyelvű emléktábla -Subovics János JÓ MINŐSÉGŰ ÁRUT TERMELNEK A Bőr- és Díszmű Termelő szövetkezet komáromi üzemének dolgozói az elmúlt ötéves tervidőszakban évről-évre javítot­ták termékeik minőségét Elérték, hogy gyártmányaik a szocialista és a tőkés piacokon egyaránt keresettek és megáll­ják a helyüket. A hatodik ötéves tervidőszak első évé­ben átlagosan minden ezer termékre negyvenhat tavaly viszont már csak 4,5 reklamáció jutott. Százalékban kifejezve négy év alatt 3,46-ról 0,59 százalékra csökkent a reklamált termékek aránya. A kisipari termelőszövetkezet rendsze­res kapcso/atott tart fenn a külföldi part­nerekkel, emellett állandóan figyelem­mel kiséri a hazai szükségletet Az utóbbi években például a fiatalság körében igen kedvelj lett a műbörzeke. A tervezők gyorsan reagáltak az igényre, s a szövet­kezet rövid időn belül megfelelő mennyi­ségű ilyen termékkel látta el a hazai piacot Hasonlóképpen reagálnak a kül­földi igényekre. Az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába, Nyugat-Német­országba és más országokba például sporttáskákat Franciaországba női tás­kákat, más európai tőkés államokba és a szocialista országokba bőröndöket ex­portálnak. Legnagyobb megrendelőik közé a szovjet és a magyar külkereske­delmi vállalatok tartoznak. Fog/ Jenő mérnök beszélgetésünkkor elmondta, hogy szövetkezetük kiváló mi­nőségű, nagy teljesítményű gépekkel rendelkezik. A jó! bevált nyugatnémet és olasz varrógépek mellett nagyszerűen helytállnak a csehszlovák Minerva varró­gépgyár termékei, és hozzájárulnak a kitűnő minőségű áruk előállításához. A munka szervezéséről Fog/ Jenő mér­nök így nyilatkozott: — A jobb minőség elérése érdekében szövetkezetünkben új irányítási rendszert vezettünk be. Ennek alapján a dolgozók anyagilag is érdekeltek abban, hogy mi­nőségileg minél jobb termékeket gyártsa­nak. A kisipari termelőszövetkezet dolgozói ismerik a piac elvárását, ennek megfele­lően igyekeznek korszerű termékekkel kielégíteni a vásárlók igényeit KOLOZSI ERNŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom