A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 (17) / 4. szám

I. KUTYA VAGY KANARIMADAR tokát, elrepültünk Zürich, Lyon és a Pireneusok felett s vagy 2 és fél órás út után megálltunk Madrid repülőterén. Innen egy Boeing 727-es géppel repültünk tovább a Kanári-szigetek felé. Nos igen, 1927 óta a Kanári-szigetek a Spanyol Királyság szerves része. A spanyol gépeket könnyű megismerni, hiszen hosszan rájuk van festve a spanyol nemzeti zászló, piros-sárga-piros, a farkukon meg ott a királyi korona. Kényelmesen megvacsoráztunk az Atlanti-óceán felett, azonban a máltai sörért fizetni kellett: 76 pesót (kb. 25 csehszlovák korona) kértek egy pohár sörért. Mindjárt ízelítőt kaptunk a spanyol árakból. Vagy két óra múlva szálltunk le a legnagyobb szigeten, Tenerifén, ennek déli részén, El Medáno mellett. (Amióta a sziget régi repülőterén, Los Rodeosban az a súlyos légikatasztrófa történt, a távolabbi járatok ezen az új repülőtéren szállnak le.) Igen ám, de Puerto de La Cruz az északi parton feküdt, s így autóbuszba kellett szállnunk, hogy eljussunk a Mona Lisa hotelbe, ahol a szállásunk volt. Újabb, több mint egyórás út. Éjféltájban érkez-Nem véletlenül nevezték így el a Kanáriszigeteket, szemben Marokkóval és a Szaharával, majdnem a Ráktérítő vonalán. Nyár és tél között ott bizony alig van különbség, legfeljebb 6 foknyi. A hőmérséklet 18 és 24 fok között mozog. A telet csak abból ismerni meg, hogy több a felhős nap. Januárban a napok 50 százaléka felhős, augusztusban 90 százaléka napfényes. Kedvezőtlen napok különösen akkor vannak, ha Dél-Afrika felől fúj a szél. Hogy mi ennek az oka? Hát a passzát szelek, az afrikai part közelsége és a szigeteket körülövező tenger. Úgy látszik nem véletlen, hogy Plinius és Ptolemaiosz Insulae Fortunatae (szerencsés szigetek) néven emlegetik a szigetcsoportot. Kolumbusz is itt állapodott meg, miután Barcelonából elindult, hogy egy kis pihenő után a Santa Mariával és két másik hajóval nekivágjon az Atlanti-óceánnak hite szerint — India felé. Prágában délelőtt fél tizenegy órakor szálltam repülőgépre, amely a marokkói Casablancába indult. Az IL—62-es nyolcezer méter magasban szelte a légi magasla-