A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 (17) / 4. szám

tünk meg a szállóba, melynek minden szobájában Mona Lisa képe mosolygott a vendégre. Másnap ragyogó napfény és jó meleg fogadott. Elindultunk, hogy körülnézzünk Puerto de La Cruzban. Spanyol vezetőnőnk, Vicky elmondotta, hogy a Kanáriszigetek az Atlanti-óceánból bukkantak ki, állítólag tengeralatti vulkánkitörés következtében, de hozzátette, hogy keletkezésükről ma is vita folyik a tudományban. A vulkáni eredetet meglátni a szigeten, helyenként vannak olyan hegyek, amelyek a koporsó alakú Badacsonyra emlékeztetnek, mások viszont kúpalakúak. A vulkánok részben kialudtak, mint a Pico de Teyda, vannak, amelyek szunnyadnak, de vannak olyanok is, amelyek még ma is működnek. La Palma szigetén kilenc éve is kitört egy vulkán, szerencse, hogy a láva a tengerbe folyt. Megtudtuk, hogy a Kanári-szigetek 7 nagyobb lakott és 6 kisebb lakatlan szigetből állnak. A szigetcsoport két kerületre oszlik, az egyik fővárosa Santa Cruz de Tenerife, a másiké Las Palmas. Nem pontos tehát több újságunk állítása, hogy a Kanári-szigetek fővárosa Las Palmas. Sokat hallottunk a szigetek elnevezéséről. Tévedés, hogy a szigeten nincs kanárimadár, magam is láttam őket röpködni La Palma sziget erdeiben. Talán az okozta ezt a tévedést, hogy a kanárik itt szürkésbarna jelentéktelen külsejű madarak, csak a hímek hívják fel magukra a figyelmet énekükkel. Csak Európában sárgultak meg. De hát ezeket a szigeteket egyáltalán nem a kanárimadarakról nevezték el. sem a kanárimadarakat róluk. A szigeteket valaha guanchok lakták, és amikor a XV. században a spanyol hódítók elfoglalták, igen sok kutyát — latin neve Canis (Canes) — találtak és róluk nevezték el a szigetet. Erre utal az egyik nagy hotel cégtáblája, amelyen a Grand Hotel los Dogos felirat mellett két kutyatejet látni. Vezetőnk, Vicky szerint Las Palmasban egy kutya-szoborcsoport is áll. Hogy mik voltak az első benyomásaim? Sok egzotikus virág, csillogó üzletek és nagy forgalom. Tenerife valóban a leglátogatottabb a szigetek között. Rengeteg az üdülővendég, főként nyugatnémetek, norvégek, hollandok és dánok járnak ide, és igen sok angol. Franciául csak kétszer kellett beszélnem, viszont németül a legtöbb üzletben meg tudtam értetni magam. De mindjárt az első nap arra figyelmeztetett valami, hogy ez a csillogás csak talmi, hogy mindez csak felszínes. Az egyik sarkon koldusasszony állított meg minket. Szinte belekapaszkodott a járókelők karjába, úgy könyörgött alamizsnáért. Rögtön éreztük, hogy a szép szigeteken valami nincs rendben. A Kanári-szigetek legnagyobbikán, Tenerifén laktam. Lakói az egyes szigeteknek jelzőt' adtak. így például La Gomerát sziklás szigetnek. La Pálmát zöld szigetnek, Tenerifét pedig az örök tavasz szigetének hívják, mert az összes sziget között itt a legenyhébb az időjárás. De ez az elnevezés később az egész szigetcsoportra átterjed. Elindultunk a sziget belsejébe. Több vulkáni kúp lábánál haladtunk el; ilyenek az Anaga meg a Suerre de Tano. E kettő között emelkedik a sziget legmagasabb csúcsa, a 3718 méteres Pico de Teyda. Ez a tengeren túli területeket is beleszámítva, egész Spanyolország, sőt egész Európa legmagasabb vulkanikus hegye, mert a Vezúv csak 1175m, az Etna pedig csak 3278 m magas. (A Kanári-szigetek ma már nem gyarmat, hanem Spanyolország tengeren túli része, Spanyolország pedig Európához tartozik.) A Pico de Teydára drótkötélpályán lehet feljutni. A kabin 30 embert fogad be, s az út 8 percig tart. A drótkötélpálya felső állomása mellett obszervatórium van, s innen már csak pár lépés a csúcs. De nem mindenki vág neki, mert ebben a magasságban ma igen ritka a levegő. Nagyon szép a kilátás. A hegy és környéke természetvédelmi terület, nemzeti park. Igen sok benne az egzotikus fa. Ugyancsak nagyon szép része a szigetnek a La Orotova völgy, ahol Humboldt is járt s igen megcsodálta. Tenerife-szigetnek fekete vulkanikus talaján jól megterem a paradicsom, a burgonya, de legfőbb terméke a banán. Szabadon nőnek itt a citrusfélék és a datolyapálma, s a hegyek oldalában 700 méteren felül a szelíd gesztenye. A tengerparton mindenütt fürdőhelyek, szállodák, nyaralók. A szigetnek igen nagy az idegenforgalma. Tengerparti körutamat a fővárosban, Santa Cruz de Tenerifében kezdtem. Először a régészeti múzeumban tettünk látogatást, ahol sok érdekes dolgot láttunk: a Kanári-szigetek és a Szahara különböző kőzeteit, de legjobban az őslakó gauchok mumifikált tetemei leptek meg. A szigetek őslakói a halottaikat bőrbe csavarták, és mindhogy maguk is barlangokban laktak, a tetemeket is barlangokban temették el, ahol kiszáradtak és mint múmiák megmaradtak. A kikötőnek igen nagy a forgalma. A város egészen modern, de sok a régi spanyol stílusban épült erkélyes lakóház. Puerto de la Cruzban is sok szép épületet láttunk. Itt van a sziget legszebb strandja, ahol a tengervízzel töltött hat nagy medencében is lehet fürödni. A medencében mesterséges szigetek, az egyiken Isla de Lagoson pompás vendéglő — méregdrága árakkal. A városban a katedrális előtt a téren négy pálmafa alatt áll August de Béthencourt mérnök szobra, aki itt született. Egyik őse, Jean de Béthencourt normandiai hajós hódította meg 1402 és 1409 között III. Henrik kasztiliai király megbízásából a Kanári-szigeteket. A késői utódból technikus lett, a felirat szerint ő alapította Madridban az útépítő mérnököket képező műépítészet! akadémiát, s ő tervezte és állította fel Madrid és Cadiz között az első optikai távírót. II. Sándor orosz cár megbízásából Szentpétervárott a madridihoz hasonló főiskolát létesített, azonkívül megtervezte és megépítette a vasútvonalat Nyizsnij Novgorodig. Mint a Nyevszkij Rend lovagja halt meg 1824-ben Pétervárott. Ha már a technikánál tartunk, meg kell jegyeznünk, hogy mind Santa Cruzt, mind Puertót tengeralatti kábel köti össze Amerikával és Európával. Igen szép a tengerpart Los Christianosban, s a Playa de las Amerivas strandon nagyszerűen lehetett fürdeni a 4—5 méteres hullámokban. De a sok csillogás között láttunk mást is. A szegénységet és az osztályellentéteket. Amikor Puerto külvárosában, Calle de Mequínezban jártunk, bizony kicsiny és egészségtelen házakat láttunk, amint a Castillo felé haladtunk, éles ellentétben a luxusszállók csillogásával. Az egyik legfényűzőbb fürdőhelyen, a La Americanosban a falakon felfestett vörös csillagokat láttunk és vörös betűs feliratokat, amelyekkel a kommunisták a dolgozókat felhívták, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a május 1. tüntetéseken. (Folytatjuk) MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ (Archív felvételek) Emberi sorsok FEGYELEM ÉS TÖRVÉNYESSÉG A CSKP Központi Bizottsága 18. ülésének, valamint az SZLKP azt követő tanácskozásának határozatai egyértelműen rámutatnak, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének bonyolult és igényes feladatait csupán fokozott fegyelemmel, hatékonyabb munkaszervezéssel válthatjuk valóra. E követelmény egyik alapvető előfeltétele, hogy minden munkahelyen rend és fegyelem legyen, hogy a munkáját végezve minden dolgozó tudása és tehetsége legjavát nyújtsa. Az eredményes és jó minőségű munkához szükséges feltételek törvényes kereteit a Munkatörvénykönyv szavatolja. Joggal merül fel hát a kérdés, hogy a mindennapi munkával kapcsolatos jogszabályok kódexe vajon miként járul hozzá a munkafegyelem gyakorlati megszilárdításához és a munkaerők stabilizációjához; vajon miként alkalmazzák e törvénytár egyes paragrafusait a vezető beosztású dolgozók, illetve miként ismerik jogaikat s kötelességeiket a beosztottak ? ... Erről szól a szocialista törvényesség védelmét segítő sorozatunk mai interjúja. í Bevezetőben mit mondhatnánk el arról, hogy — tartalmát tekintve — melyek a Munkatörvénykönyv leglényegesebb fejezetei? — E törvénykönyv a munkások és alkalmazottak munkaviszonyát szabályozó alapvető jogforrás. Külön-külön paragrafusokban, cikkelyekben és pontokban szabályozza a munkaviszony fenntartására vonatkozó legfontosabb jogi előírásokat, így például részletesen foglalkozik a munkaviszony keletkezésével és megszüntetésével, a munkaidővel, a pihenőidővel és szabadsággal, a munkabérrel, a munkavédelemmel, a munkaügyi vitákkal, az egészség- és munkavédelmi eszközök használatával kapcsolatos kérdésekkel. Lényeges része a Munkatörvénykönyvnek az a fejezet, ahol a munkafegyelem egyszeri vagy sorozatos megsértése utáni megrovó intézkedéseket sorolja föl, illetve a munkaviszony azonnali vagy bizonyos belül történő felbontásával kapcsolatos előírások különféle módozatait tárgyalja. Sajnos, a munkaviszony felbontásának jogszabályairól általában eléggé sok pontatlan információ él a köztudatban. Ezt perstatisztikai adatok is bizonyítják, hiszen a szlovákiai bíróságok évente mintegy háromezer, a munkaviszony felbontásának bejelentett szándékából eredő viszályhelyzetben hoznak ítéletet. A törvénykönyv egy másik paragrafusa viszont kimondja, hogy a hatékony és jó minőségű munka érdekében minden dolgozónak — felettesei utasításait betartva — tudása legjavát kell nyújtania. A Munkatörvénykönyv külön tárgyalja a szakképzettség folyamatos növelésének szerepét; a hibás vagy selejtes munkáért járó büntetések fokozatait. § Régi igazság, hogy megfelelő gyakorlati alkalmazás nélkül a legprecízebb jogszabály vagy a legtökéletesebb törvény sem életképes. Milyen általános tapasztalatok szűrhetők le e jogszabálygyűjtemény gyakorlati alkalmazásából? — A különféle munkajogi perek tárgyalása közben bíróságaink viszonylag gyakran tapasztalnak kisebb-nagyobb szabálysértéseket. Ezek többnyire abból erednek, hogy számos munkahelyen nem eléggé következetesen tartják szem előtt a Munkatörvénykönyvben foglalt jogszabályokat, vagy egyszerűen nem érvényesítik őket kellő eréllyel s határozottsággal. Még az olyan alapvető kérdésekben sem, mint a munkafegyelem megszilárdítása. 5 Ez pedig egy különösen időszerű munkajogi és társadalmi kérdés . . . — A vezető beosztású dolgozók általában a fegyelmi eljárások alkalmazásában vétik a legtöbb pontatlanságot és hibát. így például nem tesznek különbséget a pusztán feddést vagy intést érdemlő fegyelmezetlenség, illetve a komoly kihágás között, amiért viszont okvetlenül büntetés járna. Sokhelyütt megfeledkeznek arról is, hogy fegyelmi eljárást csupán a szóban forgó eset megtörténtétől számított harminc napon, kivételes esetben egy esztendőn belül lehet indítani. Hasonló tapasztalat, hogy a munkaviszony felbontásának indoklásában a munkaadók ritkán tesznek különbséget a munkafegyelem könnyebb vagy súlyosabb megsértése között, pedig ennek döntő szerepe van a felmondás jogosságának megítélésében. A jogszabályok pontatlan alkalmazása az oka annak, hogy a különböző üzemek és vállalatok mintegy negyven százaléka elveszti a bíróságok előtt zajló munkajogi pereket, ami — a kérdés lélektani oldalát tekintve — rossz hatással van a munkahelyi fegyelem megszilárdításának követelményére. S Elgondolkoztató mulasztás ez. hiszen manapság alig-alig találni olyan nagyobb vállalatot, amelyben nem alkalmaznak már üzemi jogászt is. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a vezető beosztású dolgozók csak ritkán, esetleg hibás döntéseik meghozatala után kérnek tanácsot a vállalati „fiskálistól". Megemlíthetne egy-két konkrét esetet az efféle hibás döntéshozatalok közül? — Például az egyik utasforgalmi vállalatunkban fordult elő, hogy a gazdasági vezető nem tekintette fegyelemsértésnek a buszsofőrök egyikének nyilvánvaló csalását. Pedig a kocsivezető módszere nagyon egyszerű volt: a felszálló utasoktól bekérte ugyan a menetjegyek árát, de a jegyeket nem adta ki cserében, hanem az így összejött pénzt egyszerűen zsebrevágta ... Helytelenül járt el egyik ipari üzemünk személyzeti igazgatója is, aki azonnali hatállyal elbocsátott egy dolgozót, mert az illető csupán a munkaszerződésében rögzített feladatokat volt hajlandó elvégezni. § Mi szükséges ahhoz, hogy a Munka törvénykönyv „hangsúlyosabban" legyen jelen a munkahelyi fegyelem megszilárdításában ? — Elsősorban az, hogy mindenütt megfelelőképpen, a szocialista törvényesség elveinek betartásával nyerjen gyakorlati alkalmazást e fontos jogszabálygyűjtemény. A bíróságok feladata pedig, hogy a vitás kérdésekben döntést hozzanak; hogy a Munkatörvénykönyv valamennyi paragrafusa a törvényességet és a fegyelmet szilárdítsa, s ezzel közvetve is hozzájáruljon a termelékenység hatékonyságának növeléséhez. 17