A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 3. szám

hever, de ő már a magyar művészeti eletet tervezi. Még égeti az ország testét a háború ejtette, nehezen gyó­gyuló seb, de ő már a magyar nép szocialista jövőjén munkálkodik. Pla­kátot készít a Kommunisták Magyar­országi Pártjának. Soha többé hábo­rút címmel. 1946-ban grafikai albu­mát is megjelenteti (Emlékezés). A háború apokaliptikus őrületéről mesélnek vonalai, de sohasem ra­gaszkodva a valóságos események­hez, nem pillanatnyi impresssziók ezek a rajzok, inkább meghatott és elborzadt lélekjegyzetei a grafika esz­közeivel és abszolút művészi igé­nyességgel, — írja róla Kassák Lajos. 1946 másféle szempontból is élet­reszólóan meghatározó számára. Bu­dapestről visszatér Bratislavába. És élére áll az újraszerveződő csehszlo­vákiai magyar kulturális életnek. A közéletiség szenvedélye változatla­nul megmaradt benne. Ecsettel és szóval hat az emberekre, a változni akaró világra. Mikor mivel, a kor pa­rancsa és a dolgok logikája szerint. A bizonytalanság és a félelem bénító dermedtségéből kellett felrázni a szlovákiai magyarokat, bekapcsolni őket az ország gazdasági és kulturális vérkeringésébe, méghozzá minden tekintetben, a politikai egyenjogúság legmagasabb fokán. Ezt a nehéz mun­kát vállalta Lőrincz Gyula, amikor a A CSEMADOK XII. országos közgyűlésén 1977-ben Alkotás köztx'n (Folytatás a 4. oldalról) nyozza és rajzolja a nép életét. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után rövid ideig Prágában él. A har­mincas évek közepén viszont már Bratislavában találjuk. Érett, kiala­kult művészként érkezik a Duna-parti városba, elhatározó lépésre késztető politikai tapasztalattal. A kosúti sor­tűz megdöbbentő élményével. Képe­ivel részt vesz a Csehszlovákiai Ma­gyar Tudományos, Irodalmi és Művé­szeti Társaság kiállításán. Alkotása­ival aranyérmet nyer, s ráadásul pári­zsi ösztöndíjas. Nyugat-európai uta­zásra kínálkozik alkalom. Tüzeteseb­ben megismerkedhet a flamand kép­zőművészettel. A fiatal művész hazatérése után, 1936 decemberében ismét Bratisla­vában állítja ki képeit. Műveivel, raj­zaival érdeklődést kelt. Ugyanebben az évben már tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának, alapító tagja az Ostravában megjelenő Magyar Nap című kommunista napilapnak és a Magyar Fiatalok Szövetségének. Aztán megint külföldi útra készül. Ez azonban már nem jutalomút. Felelős­séggel járó, kockázatos megbízatás. A bizalom előlegezője a CSKP. Mar­seilie-be utazik, ahol a spanyol forra­dalom megsegítésére érkező önkén­tesek szervezésének irányítását ellenőrzi. Hazakerülve a szlovákiai Országos Képzőművészeti Kiállításon mutatkozik be újabb képeivel. Akárhová kerül, akármilyen súlyú és felelősségű megbízatással, az ecsetet nem teszi le. A vásznon és rajzaiban is azért küzd, amiért politi­kusként, kommunistaként. A fasiz­mus előretörésének esztendeiben nyíltan kiáll a barbarizmus ellen. 1938-ban a köztársaság védelmére szervezett vágtornóci (Trnovec nad Váhom) népi manifesztációnak egyik előkészítője és szónoka. Aztán emig­rációba kényszerül. Menekülni kény­telen. Párizsban cseh festőkkel együtt letartóztatják. Elhagyott bra­tislavai műtermét a rendőrség lepe­csételi. Párizs után Pesten veszik őri­zetbe, ahová 1939 decemberében politikai megbízatással utazik. Sza­badlábra helyezik, de állandó rendőri felügyelet alatt áll. A második világháborút követő béke a felszabadult Magyarországon köszönti. Az ország még romokban 1 л

Next

/
Oldalképek
Tartalom