A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 3. szám

A GARAM VIDÉKI ERDŐMUNKÁSOK SZTRÁJKJA A munkásmozgalmi forradalmi örökség ápolásá­ban, az osztályharcos hagyományok feleleveníté­sében jelentős szerepe van a szociális küzdelmek, a sztrájkmozgalmak felidézésének. Tény, hogy a sztrájkok jelentik a békeharcok legmagasabb fo­kát. Az osztályharc egészén belül azonban csak kiindulópontnak tekinthetők. A gazdasági sztráj­kok értelme ugyanis nemcsak önmagukban, a szociális helyzet javítását kikényszerítő erejükben van. Valódi jelentőségük a dolgozók osztályöntu­datának elmélyítését elősegítő szerepükben rejlik. A sztrájkmozgalom igazi jelentősége csak a kom­munisták taktikai-politikai tevékenységének stra­tégiai-taktikai orientációjának összefüggésrend­szerében mérhető fel. A sztrájkok felidézése elsősorban a harmincas évek gazdasági válságának éles osztályösszecsa­pásoktól terhes időszakára irányítja a figyelmet. Ebben az időszakban a csehszlovákiai és a nem­zetközi kommunista mozgalmon belül is a szoci­alista forradalom közvetlen megvalósítását célzó stratégiai-taktikai irányvétel érvényesült. Ennek szellemében a kommunisták a mindennapi köve­telésekért folytatott harcot közvetlenül a végcél hangoztatásával, a kapitalizmus teljes felszámolá­sára irányuló támadás feltételeinek előkészítésé­vel kapcsolták össze. A munkástömegek ezreit magával ragadó ellenállás — Szlovákiában különö­sen a csallóközi és a mátyusföldi nagybirtokokon lezajlott bérharcok — felkarolása és irányítása fontos felismerések meggyökereztetését segítette elő. Arra figyelmeztetett, hogy a kapitalistaellenes egységfront megteremtése csak a dolgozók öntu­datának adott szintjéhez igazodó gazdasági-politi­kai követelések kitűzésével, ennek megfelelő tak­tika alkalmazásával, az összekötő szálak erősíté­sével lehetséges. Vagyis a még reformista befo­lyás alatt álló munkástömegek csak a közvetlen, mindennapi érdekekért folyó harcok folyamatá­ban, fokozatosan juthatnak el a kommunista esz­mei-politikai platformmal való azonosulásig, a szo­cialista forradalom megvalósításának tudatos tá­mogatásáig. A kommunista mozgalom tömegkapcsolatainak kiterjesztésében, e kapcsolatok eszmei-politikai alapjainak kiszélesítésében a fasizmus németor­szági uralomra jutása utáni stratégiai-taktikai irányvételmódosulás hozott lényeges fordulatot. A fő és közvetlen cél a fasiszta veszély elhárítása s az ebben érdekelt valamennyi társadalmi és politi­kai erő demokratikus, antifasiszta eszmei-politikai alapokon nyugvó, a polgári demokrácia vívmányai védelmének és továbbfejlesztésének jegyében tör­ténő összefogása lett. A kommunisták harcában a közbeeső szakasz egyúttal a szocialista perspektí­vák megközelítését segítette. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusát követően kibontakozó népfrontpolitika a csehszlo­vákiai kommunisták számára is irányadóvá vált. Ennek szellemében a szociális küzdelmek szerve­zésére irányuló igyekezetük a dolgozóknak a fasiz­mus elleni felsorakoztatását szolgálta. Az antifa­siszta egységfront megteremtésének követelmé­nye, eszmei-politikai bázisa természetesen eleve kihatott a szociális küzdelmek társadalmi-politikai alapjainak és kereteinek értelmezésére. A kommu­nisták, a bérharcok élére állva, a dolgozók politikai különbségeken, pártálláson felülemelkedő legtel­jesebb csatasorba állását szorgalmazták. S ennek érdekében a valós helyzetet, a különböző politikai pártok befolyása alatt álló dolgozó tömegek gon­dolkodását, öntudatának adott szintjét tekintetbe vevő rugalmas taktika alkalmazására törekedtek. A szlovákiai kommunisták ezirányú igyekezetének kiemelkedő, a népfrontpolitika kibontakozásához kapcsolódó példája volt a Felső-Garam vidéke erdőmunkásainak 45 évvel ezelőtt, 1936. január 20-án kirobbant hatalmas sztrájkja. Ez a hónapo­kig tartó bérharc, amely arányaival felülmúlta az erdőmunkásoknak a polgári Csehszlovák Köztár­saság két évtizede alatt lezajlott valamennyi meg­mozdulását, a Garam menti munkanélkülieket és kisiparosokat is felrázta. S ez nem volt véletlen. A kommunista párt vezette itteni munkás- és pa­raszttömegek elégedetlensége már pár évvel ko­rábban, a gazdasági válság időszakában széíes. körű, össznépi mozgalom ismérveit mutató kapt­talistaellenes fellépéssé terebélyesedett. S ennek kapcsán nem érdektelen említést tenni arról, hogy a Garam vidéki favágók küzdelmes élete, a gazda­sági válság éveiben megnyilvánuló harci elszánt­sága a két háború közötti csehszlovákiai magyar regényírás számára is ihletet adó téma lett. 1934-ben Bányai Pál, aki a húszas évek második felében a CSKP funkcionáriusa, majd Az Út és a DAV című folyóirat munkatársa volt, Felsőgaram címen saját kiadásában kisregényt jelentetett meg. Ezt a hazai irodalomtörténetírás a csehszlovákiai magyar iro­dalom első marxista beállítottságú munkástárgyú regényalkotásaként tartja nyilván, amely termé­szetesen magán viseli a korabeli szocialista iroda­lomban megnyilvánult leegyszerűsítő értelmezés^ nek a kezdő íráSmü fogyatékosságaival még meg­hatványozott jegyeit. Az Út részletet közölt a regényből. Az eléje írt magyarázatban — amelyet Csanda Sándor Balogh Edgárnak tulajdonít — ezt olvashatjuk: „Morvay Gyula, Dömötör Teréz és Sellyei József szlovenszkói paraszti és munkásírá­sai mellett tűnik fel Bányi Pál első könyve, mely a testvérsorsú szlovák dolgozók életét, szlovák fa­vágók, munkanélküliek és napszámosok gyötrődé­seit és osztályharcát mutatja be éles szocialista realizmussal. A „Felsőgaram" első kiadását az államügyészség elkobozta, s így csak a második kiadásból közölhetünk egy fejezetet..." A Garam vidéki sztrájknak 1936-ban is a kom­munisták voltak élvonalában. A sztrájkbizottságok munkájából tevékeny részt vállalt a CSKP számos parlamenti képviselője és szenátora. Az erdőmurv­kások és kisparasztok (fuvarosok) szoros akció­egységének megteremtése, az alulról jövő nyomás a reformista pártoknak és szakszervezeteknek, sőt magának az agrárpártnak is több vezető funkci­onáriusát csatlakozásra, a sztrájk irányításában való részvételre kényszerítette. A kommunista és szocialista munkások együttes fellépése és éber­sége meghiúsította egyes reformista tisztségvise­lők arra irányuló mesterkedéseit, hogy a sztrájko­lok előnytelen feltételeket elfogadva vegyék fel a munkát. A Felső-Garam vidéke erdőmunkásainak sztrájk­jával a CSKP szlovákiai vezetősége is foglalkozott. Megállapította, hogy e sikeres tömegsztrájk a szociáldemokrata és egyéb szervezetekkel való összefogás, az egységfront újszerű, a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán elfogadott irány­elvekből kiinduló értelmezésével példaadó lett a párt számára. Képes krónika ÚJ NAGYARUHAZ BUDAPESTEN A múlt év decemberében nyílt meg Budapesten a Sugár Áruház, Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb bevásárló központja. A 15 kereskedelmi és 14 szolgáltató osztályon 900 alkalmazott dolgozik. Az új áruházban óránként 10 000 fogyasztót tudnak kiszolgálni; évi forgalmát két ás fél milliárd forintra becsülik. TELJESÍTETTÉK TERVÜKET A nagyszlabosi (SlavoSov ce) papírgyár is azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyek még a múlt év vége előtt teljesítették a hatodik ötéves tervben előreirányzott feladata ikat. A gyár termelési és exportfeladait egyaránt 100 százalékon felül telje­sítette. Termékeit a ^ KGST-tagországokon kívül Ausztriába, az NSZK-ba, Olaszországba, Franciaországba, Dániába, Írországba, Görögországba, Libanonba és Bolíviába exportálja. — A képen: Farkas Zsuzsanna művezető (jobbról) és Mária Helpenová a füzetek minőségét ellenőrzik (CSTK bél- és külföldi képszolgálata) Január 10-én töltötte be 68. életévét Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizott­ságának főtit­kára, a Cseh­szlovák Szoci­alista Köztársa­ság elnöke. GUSTÁV HUSÁK 68 ÉVES

Next

/
Oldalképek
Tartalom