A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-23 / 21. szám

A titkos választás joga lehetővé teszi, hogy szocialista államunk minden polgára a képviselőtestületi választásokon szabadon kifejezésre juttassa akaratát. E cél elérésének érdekében a titkos szavazás nálunk anyagilag is biztosított. Ez azt jelenti, hogy a szavazóhelyiségek berendezése olyan, hogy a választójog gyakorlásánál a szavazó egyedül legyen és hogy szavazatát bármiféle, akár közvetett befolyásolástól is függetlenül adhassa le. Minden választópolgár személyesen szavaz. Hozzá kell tenni, hogy a szavazás titkos volta nem jelenti a szavazólap átadását magányosan, de az átadás módját is, amiből nem lehet megítélni, hogyan szavazott a választó. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányában és választási törvényeiben rögzített ez a jogi szabályozás teszi választási rendszerünket valóban demokratikussá. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság választási rendszerét az alkotmánynak a választásokra vonatkozó rendelkezései, a választási törvények, az összes képviseleti testületek megbízatási időszakát öt évre meghosszabbító 43/1971 sz. alkotmánytörvény, a választásokat érintő többi törvény, valamint a képviselőtestületi választások megszervezésére, rendjére vonatkozó egyéb irányelvek alkotják. Választási rendszerünk említett demokratikus elvei az egész szocialista társadalmi rendszerből a társadalmunk politikai szervezeti felépítéséből következnek. Reális voltukat a gyakorlatban az egységes és oszthatatlan szocialista államhatalom és Csehszlovákia gazdasági alapja biztosítja, amelyet a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló. az embernek ember által való kizsákmányolását kizáró szocialista gazdasági rendszer alkot. Garantálják ugyancsak a jogrendünkben rögzített alkotmányjogi biztosítékok is. Választásunk demokratizmusa abban is megnyilvánul, hogy törvényes rendelkezés biztosítja a választójog gyakorlását azok számára is, akik a választások napján különböző okokból állandó lakókelyükön kívül tartózkodnak, hogy szabadon gyakorolhassák választójogukat. E célból a választási törvények lehetővé teszik választási igazolvány kiadását azoknak a szavazóknak a számára, akik a választások napján nem tartózkodnak a lakóhelyükön, s ennek az igazolványnak az alapján ott szavazhatnak, ahol a választások napján tartózkodnak. Ugyancsak ebből a célból külön választási körzeteket lehet létesíteni kórházakban, szülőotthonokban, szanatóriukban s más egészségügyi és szociális intézményekben, a hadsereg és a fegyveres testületek alakulatainál, csehszlovák külképviseleti hivataloknál és hajókon. Jelentős szerepe és feladatai vannak a választásokkal kapcsolatban nálunk a Nemzeti Frontnak. Ez a CSKP vezetésével szervezi és irányítja a választási kampányt, amelynek keretében a dolgozók tömegei tevőlegesen részt vesznek a választások előkészítésében, éspedig azzal, hogy szervezeteik közvetítésével javasolják a képviselőjelölteket, értékelik a képviseleti testületek és a képviselők munkáját, részt vesznek azokon a választói gyűléseken, ahol a Nemzeti Front jelöltjeit személyesen és nem személyesen bemutatják, és munkaaktivitást fejtenek ki munkahelyükön felajánlási mozgalom formájában. Ezek a tények hangsúlyozzák választási rendszerünknek s maguknak a választásoknak demokratizmusát. Különösen jelentős vonása választási rendszerünknek az a tény, hogy ennek révén képviselők ezreit választjuk meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseleti testületeibe valamennyi szinten, ami lehetővé teszi a dolgozó nép széles rétegeinek, amelyek tulajdonképpen az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek valamennyi szociális csoportját képviselik ezeknek az államhatalmi szerveknek a közvetítésével, hogy részt vegyenek a társadalom irányításában és az állam igazgatásában. Ezt bizonyítják az 1976-ban megtartott legutóbbi választások is, amikor csaknem 200 000 képviselő került megválasztásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaság összes képviseleti szerveibe. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság választási rendszere további demokratikus elemeket is tartalmaz, amelyek azon alapulnak, hogy a képviseleti testületekbe megválasztott képviselők tisztségük ellátásáért az egész megbízatási időszak folyamán felelősek választóiknak. Felelősségük abból ered. hogy minden képviselő köteles állandó kapcsolatban lenni választóival, elfogadni indítványaikat, számot adni a saját és a képviseleti testület tevékenységéről, amelynek tagja. Abban az esetben, ha a képviselő nem teljesíti kötelességeit, választóinak döntése alapján bármikor vissza lehet hívni. Választási rendszerünk demokratizmusa továbbá abban is megnyilvánul, hogy a képviselői tisztségre az egyes személyeket a Nemzeti Front közös, egységes listáján jelölik, akiket nemzetiségükre, párttagságukra, nemükre, foglalkozásukra stb. való tekintet nélkül jelölnek. A jelöltek javaslásakor azokat a kritériumokat veszik figyelembe, amelyeket a választási törvények rögzítenek, s amelyek személyes tulajdonságaikból és kvalitásaikból, valamint a szocialista rendszerünkhöz való viszonyukból erednek. A választási törvények felhatalmazzák a Nemzeti Frontot, hogy képviselőjelölteket javasoljon az összes képviseleti testületekbe a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Ezzel a joggal rendelkeznek a CSKP, valamint a Nemzeti Frontban tömörült más politikai pártok és társadalmi szervezetek. A képviselőjelölteket olyan állampolgárok közül válogatják ki, akik odaadok a szocializmus ügye iránt, politikailag és szakmailag érettek, magas fokú erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek, képesek biztosítani a feladatokat és összefogni a dolgozók alkotó erőit a szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztésére irányuló erőfeszítésekben. Az idei képviselőtestületi választások annak eszközévé is lesznek, hogy a csehszlovák szocialista államszövetség a politikai hatalom tekintetében még szilárduljon, hogy a testvéri nemzeteink és nemzetiségeink közötti kapcsolatok még jobban megszilárduljanak és fejlődjenek a csehszlovák szocialista hazafiság és az internacionalizmus szellemében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság választási rendszere biztosíték arra, hogy a választások az összes képviseleti szervekbe demokratikus elvek alapján történjenek meg. Ez ugyancsak lehetővé teszi, hogy ennek közvetítésével vállasszuk meg a képviseleti szerveket, amelyek összetételükkel valóban reprezentálni fogják akaratát az egész dolgozó népnek, amely közvetítésükkel valósítja meg szuverenitását. Megállapíthatjuk, hogy az idei képviselőtestületi választások mozgósító tényezőjévé lesznek egész dolgozó népünknek a munkakezdeményezés és a politikai elkötelezettség kibontakoztatásában szocialista társadalmunk további gazdasági-szociális és kulturális fejlesztése feladatainak teljesítéséért, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusa tűzött ki és amelyek a hetedik ötéves tervből következnek. Hétvégi levél Sokat gondolkodtam azon. hogy egy bizonyos város fejlesztése során ki az a szakember, vagy szakemberek, aki vagy akik pontosan ismerik a távlati fejlesztési terveket. Aztán rájöttem, hogy ilyen szakember talán nincs is. Legalábbis Bratislavában egynéhány dolog erre enged következtetni. Nemrég ugyanis Bratislava környékét járva arra lettem figyelmes. hogy az egyik területen, ahol tavaly. 1980-ban körülbelül hét kertnek megfelelő területet parcelláztak föl a Kiskertészek Szövetségének tagjai között. ma már nyoma sincs a kerteknek, egyszerűen bulldózerek lesöpörték őket az ott levő földieperrel és más tartás növényekkel együtt. Érthetetlenül álltam ott és azon gondolkodtam, lehetséges, hogy egy évvel ezelőtt senki sem tudta a kerteket kiosztó szervnél, mit tervez egy másik hatóság ezen a területen? Miért kellett először hagyni, hogy a kiskertészek szépen felássák a parcellákat, felépítsék bungalóikat, beültessék a kiskerteket földieperrel, ribizlivel és egressel, aztán valaki sürgősen észbekap, hogy ennek a területnek más a rendeltetése a távlati terv szerint, tehát nosza, jöhetnek a bulldózerek, semmisítsük meg jó néhány kisember egyéves fárasztó munkájának eredményét, mert így követeli meg a magasabb érdek. Arról már nem is beszélek, hogy nálunk törvény védi a földet, csak ott szabad építkezni, ahol a terület mezőgazdasági megmunkálásra alkalmatlan. No, de hogy nem igy járnak el az illetékesek mindig, az már köztudott. Ez történt ebben az esetben is, amikor egy tollvonással megsemmisítették egy év verejtékes, szorgalmas munkájának eredményét, csak azért, mert nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Mert ugye. annyit beszélünk a távlati tervezésről, hogy előre kell látni a fejlődést stb. És a gyakorlat? Igen sokszor ennek éppen az ellenkezője. Mert akiknek valóban előre kellene látnia a fejlődést, sokszor az orruk hegyéig sem látnak. Ehhez még el kell mondanom azt is. hogy az említett felszámolt kiskertek mellett nagy üres telkek vannak, ahol lehetett volna építeni raktárakat vagy más épületeket, de úgy látszik az előző megoldás mégis kényelmesebb volt. itt könnyebb volt dolgozni a bulldózereknek. Mindenki tudja, hogy Bratislava levegője igen szennyezett, elsősorban az olyan vegyi üzemek miatt, mint a Slovnaft. a Dimitrov és Viszkóza Gumón gyár, amelyek naponta sok-sok köbméter pernyét, mérgező gázokat bocsátanak ki a levegőbe. Ilyen helyzetben nagy jelentőségük van a zöldövezeteknek és a várost körülvevő kiskerteknek, amelyek hozzájárulnak a levegő tisztításához. Ezt is illő lenne figyelembe venni. Meg persze azt is. hogy a kiskertekben megtermelt zöldség és gyümölcs milyen jelentős a közellátás szempontjából. Mindez, úgy látszik. nem érdekli a tervezésért felelősöket. No de lehet-e mindezen csodálkozni? Szerintem nem. Hiszen nem egyedi esetről van szó. Hányszor látjuk például. hogy valahol felbontják a kocsiutat vagy a járdát, kiássák az árkot, lefektetik a kábeleket, ilyen vagy olyan csöveket, aztán betakarják az árkokat, lebetonozzák, leaszfaltozzák, majd két-három hét elmúltával megjelennek ugyanott egy másik vállalat munkásai, légkalapáccsal újból feltörik a beton és az aszfaltot, ismét árkot ásnak és újabb kábeleket vagy csöveket raknak le. ismét takarnak, betonoznak és aszfaltoznak, és ha minden „jól" megy. rövid időn belül megismétlődik az egész. Egyszer megkérdeztem egy szakembert, hogy miért van ez igy. Nem lehetne-e egyszerre elintézni a kábelek, csövek lefektetését. A válasz az volt. hogy nem. mert először a földnek le kell ülepedni és csak azután lehet újabb kábeleket lefektetni. No jó. de akkor miért kell minden esetben betonozni és aszfaltozni?! Gyakran halljuk, olvassuk, hogy szűkében vagyunk munkaerőknek, munkáshiány van. A látottak alapján azonban ez így talán nem is igaz. Nem annyira a munkaerő kevés, mint a jól átgondolt összehangolt szervező és irányító munka. Van persze az említettek mellett más példa is. Bratislavában a Béke téren és a Szárazvámon április 4-én ünnepélyesen átadták a gyalogos aluljárót. Viszont a beszerelt mozgólépcsők üzembe helyezését csak későbbre ígérték. A Béke téri aluljáró átadás után a kész betonfalat légkalapáccsal kezdték egy helyen bontani, mert valaki nyilván elfelejtette, hogy ott valamit a falban el kell majd helyezni. Nem tudni, miért nem tehetett ezt mindjárt az eredeti terv szerint, hanem csak utólag elvégezni. Úgy látszik, valakik azt gondolják, hogy ezt mi megengedhetjük magunknak. De szerintem nem. mert az idő pénz. és kellő előrelátással, irányítással sokkal gyorsabban végezhetnénk el a feladatokat és az itt dolgozó munkások eredményesebb munkát végezhetnének más építkezéseken. Ami ezzel a médszerrel összefügg, az minden, csak nem gazdaságosság, minden, csak nem a munkaerő jó és hatékony kihasználása. Habára párt- és állami szervek irányelvei ezt alapvető követelményként határozzák meg. Bratislavai visszásságokról írtam, de meggyőződésem, hogy mindez nemcsak itteni jelenség. Biztos, hogy ilyesmi más városokban is előfordul. És sok kicsi sokra megy. Sok felesleges munkát végzünk csak azért, mert az illetékesek nem gondolják át kellő alapossággal egy-egy beruházás tervét, aminek következtében pótlólagos munkákra van szükség, ami sokszor feleslegesen elvonja a munkaerőt más, ugyancsak fontos építkezésekről. Pedig a munkaerő és a munkaidő jó kihasználása lényeges kérdés a népgazdaság fejlesztése szempontjából. Az emiitett problémát csak átgondolt, precíz tervezéssel és munkaszervezéssel lehet kielégítően megoldani. 3