A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-23 / 21. szám
A munkásmozgalom Rimaszombatban (Rimavská Sobota) és környékén gazdag múltra tekint vissza. Akcióit ezen a vidéken is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása és a bolsevikok példája ösztönözte. Amikor 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, ez újabb lendületet adott a rimaszombati munkásmozgalomnak. A városban fegyveres munkásőrségek alakultak, melyek segítették a magyar vöröskatonákat a város felszabadításában. A várost a 39-es vörös brigád szabadította fel, melynek parancsnoka Sárói Szabó Tibor, a politikai komiszárja pedig a legendás hírű Karikás Frigyes volt. Megalakult a városi direktórium, elnöke Lehoczky Pál munkás, alelnöke pedig Koziner Imre joghallgató lett. Tagjai Tarjáni Ferenc, Loysch Ödön és Molnár Lajos voltaK- A politikai életet ezidőtájt a Magyarországi Kommunisták Pártja irányította, mely a Tanácsköztársaság idején aktívan működött a városban. A munkásokat a kommunista újságok a Gömöri Munkás (a szociáldemokrata párt lapja), és a Gömöri Vörös Újság (a szocialista kommunista munkáspárt lapja) mozgósította. 1921-ben a rimaszombati és környékbeli munkások nagy izgalommal készültek május elseje megünneplésére. A munka ünnepe, a nagy előkészületeknek megfelelően, sikerült. Mintegy ötezer ember vonult fel forradalmi jelszavakkal az Internacionálét énekelve. A május elsejei nagygyűlésen Réthy István, Szokolay János, Varga János és Komlósy János voltak az ünnepi szónokok. A CSKP megalakításához az első lépést a szociáldemokrata párt baloldali szervezetei tették meg az 1921. január 16-án Lubochnán megtartott kongreszszusukon. A rimaszombati munkásokat itt Réthy István képviselte. Az ott történtekről a rimaszombatiak a Kassai Munkás, a Pravda chudoby és a Hlas fudu újságot cikkeiből és Réthy István beszámolójából értesültek. Ennek hatására hívták össze a szociáldemokrata baloldal gyűlését, 1921. május 15-én. Az összegyűltek elfogadták a harmadik Internacionálé minden pontják. Ezen az összejövetelen a régi gimnázium épületében megalapították a rimaszombati városi kommunista pártszervezetet. Egy hét múlva sor került a pártvezetőség megválasztására. A párt alapító tagjai voltak Réthy István, Demeter Bálint, Huszti Béla, Réthy Istvánné, Kovács Lajos, Povinszky Jenő és Sajban Pál. A kommunista párt megalakítása fontos határkő volt a rimaszombati munkásmozgalomban. A munkásság lelkes, odaadó, fáradságot nem ismerő vezetőkre tett szert Réthy István, Demeter Bálint és Huszti Béla elvtársak személyében. A rimaszombati kommunisták a proletár internacionalizmus szilárd talaján álltak. Nem azt nézték, hogy ki milyen nyelven beszél, hanem egymásnak harcos segítőtársai voltak. Harcoltak a munkásmozgalmat megosztó nacionalizmus káros hatása el-M Réthy István len. Ebben az időszakban a városi pártszervezet gyakran rendezett nyilvános pártgyűléseket, tiltakoztak a munkanélküliség, az elnyomás, Szlovákia iparának leszerelése ellen. Rámutattak a dolgozó nök hátrányos helyzetére, védték a Kommunista Ifjúsági Szövetség és más haladó szervezetek tagjainak érdekeit, és követelték a földreformot. 1925-ben először szervezték meg a város kommunistái a lenini hetet. Ez az akció nagyban hozzájárult a tagság politikai fejlődéséhez, és eredménye volt az is, hogy újabb dolgozók léptek a párt soraiba. 1926-ban a pékek szerveztek sztráj-Demeter Bálint kot. Ennek következtében a város néhány napra kenyér nélkül maradt. Ebben az évben építőmunkások szervezték a legnagyobb sztrájkot, amely hat építkezésre terjedt ki. Akciójuk eredményesen végződött, a munkáltatók kénytelenek voltak felemelni az építőmunkások bérét. Ebben az időszakban a városi pártszervezet fontos akciója volt a vörös nap megszervezése a bebörtönzött kommunisták és szakszervezeti vezetők hozzátartozóinak megsegítésére. A Vörös Segély aktív szervezői rendszeresen látogatták a bebörtönzött munkásokat, élelmet, újságokat és könyveket vittek nekik, és gondoskodtak a bebörtönzöttek hozzátartozóinak megsegítéséről is. A rimaszombati kommunistáknak egyebek között fontos akciójuk volt az is, hogy 1928-ban követelték a második Spartakiád engedélyezését, valamint Kun Béla és az összes akkoriban elítélt politikai fogoly szabadon bocsátását. Az 1930-as május 1 -i felvonulás volt a megelőzőkhöz viszonyítva a legnagyobb méretű. Bejöttek a felvonulásra a környékbeli falvak munkásai is. Ezzel egyidőben ismét sztrájkoltak az építőmunkások, tiltakozva a bérek csökkentése ellen. A sztrájk több mint három hétig tartott. A sztrájkoló munkások és a csendőrség között összetűzésre is sor került. Megtorlásképpen Hrivnyák Istvánt és Huszti Bélát hatóság elleni erőszak cimén kéthónapi börtönre ítélték. A sztrájknak pozitívuma volt, hogy sikerült megakadályozni a sztrájktörők munkába állítását. 1931 decemberében a rimaszombati munkanélküliek tüntetéséhez csatlakoztak a környékbeli falvak munkásai is. A munkások a járási főnökhöz négytagú bizottságot küldtek. Előterjesztették a munkanélküliek követeléseit. Jelszavuk az volt, hogy a „gazdagoktól elvenni, a szegényeknek adni". Többek között követelték az adóhátralékok végrehajtásának elnapolását. Az 1932-es évben sorozatosan tartottak a munkások sztrájkokat és éhségfelvonulásokat. Ebben az évben a tamásfalai munkások felvonulást szerveztek a rimaszombati városháza elé. „Munkát, kenyeret" jelszóval. A polgármestertől követelték, hogy a nőtlen munkanélkülieknek azonnal fizessenek ki száz korona, a családosoknak pedig kétszáz korona rendkívüli segélyt. Követelték, hogy szükségmunkák megindításával szüntessék meg vagy legalábbis enyhítsék a súlyos munkanélküliséget, többek között a bebörtönzött Major István szabadon bocsátását is. E nagy politikai akció tizennégy vezetője ellen bűnvádi eljárást indítottak. Rimaszombat és környékének munkásmozgalma az első köztársaság idején és az azt követő illegalitásban is igen eseménydús volt. Gazdag munkásmozgalmi múltra tekint vissza a város és környéke. Ebből a harcos múltból villantottunk föl néhány fontos eseményt. Emlékezésül azokra a kommunistákra — elvtársakra, akik ott álltak pártunk bölcsőjénél és egész életük, munkájuk, magatartásuk és elvhűségük most is példamutató a ma és a jövő nemzedéke számára. Hatvan éwel ezelőtt alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja. Rimaszombat dolgozói ez év tavaszán ünneplik a városi pártszervezet megalakításának évfordulóját. Őszinte hálánkat és megbecsülésünket fejezzük ki a párt alapító tagjai és élharcos agitátorai iránt. Az emlékezés virágaiból fonjunk koszorút azoknak sírjára, akik már nincsenek közöttünk. Akik mai jólétünkért, a szocialista társadalom felépítéséért harcoltak. ZSÁMBOK TAMÁS Molnár Miklós felvételei A CSKP rimaszombati szervezetének vezetősége 1924. május 1-én 4