A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-23 / 21. szám

Következő számunk tartalmából: Dr. Jaroslav Chovanec: A NEMZETI FRONT ÉS A VÁLASZTÁSOK Miklósi Péter: EGY KÉPVISELŐ GONDJAI Mács József: Vendégünk — KUDLIK JÚLIA Zolczer János: PILLANATKÉPEK EGY FALURÓL Dr. Dömök János: KRÉTA Szomolay Ferenc: TERMÉSZETI KINCSÜNK: A VÍZ Címlapunkon PRANDL SÁNDOR, a 24. oldalon BÍRÓ BÉLA felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon. 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, til. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János, Telefon: 334—134, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. z idén június 5-én és 6-án lesznek nálunk az általános — parlamenti és képviselőtestületi — q y választások. Megtartásukra a _JL J demokratikus választási rendszer alapján kerül sor, amely lényegében a demokratikus választásokkal kapcsolatos hazai tapasztalatokból, valamint a szocialista közösség többi országában a szocialista demokrácia fejlesztésével és a választási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokból indul ki. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nemcsak az alkotmány betűje szerint, hanem gyakorlatilag is minden hatalom a dolgozó népé, amely ezt a képviseleti testületek (Szövetségi Gyűlés, Cseh és Szlovák Nemzeti Tanács, nemzeti bizottságok) útján gyakorolja. Ezeket a testületeket a nép választja, a nép ellenőrzi, és ezek a népnek felelősek. E jelentős tényből kiindulva, a dolgozó nép a választásokon mint alapvető hatalmi-politikai tényező, mint szervezett egység és mint a szuverenitás megtestesítője lép fel, tehát a néptől ered minden hatalom szocialista szövetségi államunkban. Ennek alapján a választások nálunk egyik formáját jelentik a közvetlen demokráciának, amelyeknek révén dolgozó népünk szuverenitását gyakorolja. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya és választási törvényei leszögezik, hogy „a választások valamennyi képviseleti testületbe általánosak, egyenlőek, közvetlenek és titkos szavazással történnek". Az alkotmány és a választási törvények úgy rögzítik az általános választójogot, hogy az összes képviseleti testületekbe választhatnak (aktív választójoggal rendelkeznek) mindazok az állampolgárok, akik a választások napján 18. életévüket betöltötték, éspedig tekintet nélkül nemzetiségükre, nemükre, vallásukra, foglalkozásukra, vagyoni helyzetükre és megelőző tevékenységükre. Megválasztható (passzív választójoggal rendelkep LNU 0 OVERÜ KANDII JATOÜf NAROONEHQ FRONTU zik) szocialista államunk valamennyi polgára, aki választásra jogosult és a választások napján betöltötte 21. életévét. A választási törvény kimondja, hogy a helyi nemzeti bízottságok kötelesek kifüggeszteni a választói névjegyzékeket és választói igazolványt kiállítani minden választásra jogosult személynek. aki ezt kéri. Az egyenlő választójog elve azt jelenti, hogy a szocialista állam minden polgára csak egy szavazattal rendelkezik, tehát bármely választópolgár szavazatának azonos a súlya. Ez az elv mindenek előtt a választási körzetek kialakításával érvényesül. Az általános és egyenlő választójog biztosítja, hogy a képviselőjelöltek kiválogatásakor és megválasztásakor a választók teljes mértékben érvényesítik akaratukat, és csak azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akikre szavazatukat leadták. A közvetlen választás azt jelenti, hogy szocialista államunk minden polgárának joga van szavazatát közvetlenül leadni a jelöltre. Ez az elv kizárja, hogy a választópolgárt bárki is képviselhesse. Ez azt jelenti, hogy minden választásra jogosult személynek részt kell vennie a választáson, és közvetlenül magának kell leadnia a szavazatát. A közvetlen választás ténye lehetővé teszi a választópolgár számára, hogy világosan kifejezésre juttassa akaratát. demokratizm usának alkotmányos biztosítékai DR. JAROSLAV CHOVANEC, a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa