A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

Képes krónika A NEMZETI FRONT VEZETŐ TESTÜLETEINEK EGYÜTTES ÜLÉSE Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnökének vezetésével együttes ülést tartottak április 24-én Prágában a Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Front Központi bizottságai. A beszámolót az általános választások előkészületeiről és a parlamenti választások képviselőjelöltjeiről Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök terjesztette elő (kép) KADHAFI MOSZKVÁBAN Április végén többnapos látogatást tett a Szovjetunióban Moamer el-Kadhafi ezredes, líbiai vezető. Moszkvában Leonyid Brezsnyewel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével és más szovjet vezetőkkel tárgyalt. — A képen: Brezsnyev és Kadhafi üdvözlik egymást a tárgyalások előtt CSEHSZLOVÁK—NIGÉRIAI KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK Hivatalos látogatáson Csehszlovákiában járt Ishaya Audu nigériai külügyminiszter. Prágában megbeszéléseket folytatott csehszlovák kollégájával, Bohuslav Chnoupekkal a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről. — A kép a tárgyalások megkezdéséről készült. Jobbról a második Bohuslav Chnoupek, balról a második Ishaya Audu BŐVÜLŐ CSEHSZLOVÁK-IRAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS Prágában április 24-én újabb együttműködési dokumentumokat írt alá Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnöknek és Taha Jaszin Ramadannak, az iraki Forradalmi Parancsnoki Tanács tagjának, a miniszterelnök első helyettesének jelenlétében Leopold Lér csehszlovák pénzügyminiszter (jobbról) és Taha Ibrahim Abdallah iraki tervezési miniszter A KULTÚRA ÜNNEPE JÓKAI VÁROSÁBAN Néhány nap múlva ismét felcsendül a „Komáromi kisleány" kezdetű népdal kedves, ritmusos melódiája, a Jókai-napok mottó dallama, s nagy elbeszélőnk és mesemondónk szülővárosában elkezdődik amatőr színjátszó csoportjaink, kisszínpadaink, szavalóink és prózamondóink központi seregszemléje. Nevezhetnénk ünnepnek is ezt az alkalmat, hiszen a művészi alkotások élvezete mind az előadók, a tolmácsolók, mind pedig a befogadók, a közönség számára nem egyszerű, „köznapi" élményt jelent. Igen: nemzetiségi kultúránk, anyanyelvünk, az amatőr művészi mozgalom ünnepének. Éppen a Jókai-napok idején emlékezünk meg országszerte Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 60. évfordulójáról. Mi sem természetesebb tehát, hogy a verseny résztvevői, szervezői, a közönség első útja a CSKP egyik élvonalbeli harcosának és mártírjának emlékművéhez vezet majd, hogy ott a történelmi jelentőségű eseményt felidézve, s a párt 60 éves győzelmes útjának eseményeit méltatva, elhelyezzék a kegyelet, a hála és a tisztelet virágcsokrait. A Jókai-napok tizennyolcadik ízben történő megrendezésére olyan időszakban kerül sor, amikor párt- és állami szerveink a világgazdaságban s népgazdaságunkban is mutatkozó nehézségekre való tekintettel a minőségi munka jelentőségére hívják fel figyelmünket s arra sarkallnak bennünket, hogy egyre hatásosabb, színvonalasabb, céltudatosabb, ésszerűbb tevékenységet kell kifejteni a kultúra terén is. A CSKP Központi Bizottságának múlt év márciusi nagy fontosságú ülése hangsúlyozta a kultúra, a művelődés, a művészet pótolhatatlan szerepét a szocialista ember nevelésében, alakításában. Országépítő s emberformáló munkánk jelenlegi szakaszában, a fejlett szocialista társadalom építésének idején ez a szerep nem hogy nem csökken, hanem egyre nagyobb. A CSKP XVI. valamint az SZLKP legutóbbi kongresszusa alig két hónappal ezelőtt meghatározta gazdasági feladatainkat, céljainkat, társadalmunk fejlesztésének irányvonalát, ütemét az elkövetkező öt esztendőre. Ezeknek a célkitűzéseknek tulajdonképpeni értelme a szocializmus alaptörvényében rejlik: kielégíteni az emberek egyre növekedő szükségleteit. Ezek a szükségletek a kultúra terén is sokoldalúan és fokozódva jelentkeznek. A szocialista ember számára nem lehet kielégítő a kultúra kispolgári vagy netán nyárspolgári értelmezése, mely szerint ez csak sekélyes mű-fogyasztást, olcsó műélvezetet, külsőségekkel teli színházlátogatást jelent. A jövőben egyre inkább fontos programként napirendre kerül társadalmunkban a munkahely, az emberi kapcsolatok, az utazás, az étkezés, a szórakozás, a nevelés kultúráltsága. Mindaz, ami a szocialista ember harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges. Az ilyen szélesen értelmezett és komplex módon megnyilvánuló kultúra nemcsak az egyénnek, a kultúra élvezőjének hoz szellemi felemelkedést, esztétikai élvezetet, hanem a társadalomnak is hasznot hajt. A müveit, kulturált ember bonyolultabb munka elvégzésére képes, tevékenységét alkotó módon értelmezi, magasabb szintű a filozófiai és politikai öntudata s a társadalmi viszonyulása, munkaerkölcse, igyekszik gazdaságosabban dolgozni, munkatársaival, a közösséggel tartalmas, hasznos kapcsolatok kiépítésére törekszik, önző célok helyében közhasznú társadalmi célokat támogat. A távlatok és feladatok ismeretében csak az elismerés hangján szólhatunk mindazokról a lelkes CSEMADOK-tagokról, idősebbekről, fiatalokról egyaránt, akik időt és erőt nem kímélve dolgoznak, a kultúra, a nagyobb tudás és műveltség érdekében. ízlésformáló, emberalakító munkájukkal nemcsak a környezetüket, a közönséget változtatják jobbá, nemesebbé, hanem szellemileg maguk is gazdagabbá válnak, alakulnak, fejlődnek. A szocializmus arra törekszik, hogy az egyén számára megteremtse az önmegvalósítás feltételeit, vagyis olyan körülményeket, amelyek közepette mindenki egyéni képességei, adottságai és érdeklődése szerint munkát végezhet. Ezzel kapcsolatban feltétlenül számolnunk kell azzal is, hogy a jövőben az ember hosszabbra nyúló szabad idejét a kultúrára, művelődésre, művészi alkotásra fordítja majd. Ily módon megnövekszik az amatőr művészeti mozgalom szerepe is, s szervezőinek, irányítóinak új feladatokat kell majd megoldaniuk. A várható fejlemények tudatában tehát az amatőr művészeti mozgalmat szövetségünkben is a távlatok figyelembe vételével kell továbbfejlesztenünk. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az érdeklődés a fiatalok körében is biztatóan alakul, s hogy a Jókai-napokon szereplő csoportok, együttesek és szólisták széles bázisra épülő mozgalmat képviselnek. Az egyébként is forgalmas Komárom kidíszített utcáin újabb arcok tűnnek fel: a Jókai-napok seregszemléjének részvevői. Új színt, hangulatot jelentenek az ütemesen fejlődő város kulturális életében. Akik évről évre eljárnak erre a rendezvényre, folyamatosságában látják, tapasztalják, hogyan fejlődik, csinosodik Jókai városa. Néhányan talán némi nosztalgiával idézik fel azt a régi Komáromot, amelyet Kecskés László Komáromi mesterségek című monográfiája mutat fel. A kisiparosok, kereskedők, apró házakból álló és nyomornegyedekkel szegélyezett Komároma helyén új ipari és szellemi központ épült. Most, amikor hazánkban a képviselőtestületi választásokra készülünk, Komáromban is mérlegre teszik az elmúlt megbízatási időszak eredményeit. Szinte lehetetlen felsorolni e helyen, mi minden épült a városban: ipari létesítmények, szolgáltatási központ, iskola, gyógyszertár, sportcsarnok, az új lakásokról, üzletekről nem is beszélve. S épül az új kulturális központ is, amely méltó otthont nyújt majd a Magyar Területi Színháznak. A 33 ezer lakosú, ütemesen fejlődő Komárom magáénak tekinti a Jókai-napokat, s mind a tisztségviselők, mind a város lakói a lelkes diákságot is ide értve, alkotó légkört biztosítani mind a szereplőknek, mind a rendezvény szervezőinek. Köszöntjük a XVIII. Jókai-napokat és a rendezvény minden résztvevőjét. Szeretnénk, ha ez az idei seregszemle a minőségi fejlődés jelentős határkővé lenne amatőr művészeti mozgalmunkban. Akkor teljesítené igazán politikai, társadalmi, kulturális küldetését. PETRIK JÓZSEF, a CSEMADOK KB titkára 5