A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-09 / 19. szám

Innen-onnan Hallottukolvastukláttuk KIÁLLÍTÁS Peter Kaiman képei Aki látta Peter Kaiman áprilisi kiállítását a bratislavai Cyprián Majerník Kiállítóteremben, bizonyára egyetért velem abban, hogy a Képzőművészeti Főiskola fiatal tanársegéde rendkívül müveit, óriási tudású festő, aki művészetének minden csínját-bínját ismeri. Ezért talán furcsállja majd kissé, ha most azt mondom, hogy ez az erény (mert mi más lenne a tudás, ha nem erény?) véleményem szerint „hibáinak" is forrása — s a hibákat itt nem véletlenül teszem idézőjelbe, hiszen Kalmannak tulajdonképpen nincsenek hibái: ö sohasem vét a képzőművészet törvényei, szabályai ellen, nála a pont, a vonal mindig ott van, ahol lennie kell, s tulajdonképpen éppen ez zavarja a nézőt: a túlságos kiszámítottság, amely inkább a mesterségek „címere", semmint a művészeteké. Annak ellenére, hogy a legtöbbször világos, egyhangú színek első pillantásra szinte lehangolnak bennünket, korántsem lehangoló, hanem nagyon is optimista festészet a Kálmáné: hiányzik belőle mindenfajta drámaiság, hiányzik belőle minden probléma, az élet túlságosan is egyértelmű ezeken a vásznakon. Kaiman témavilágát körülbelül ezekkel a fogalmakkal határolhatjuk körül: ember és sport, ember és nagyvárosi környezet. Ezek bizony kicsit sem problémában témák napjainkban, Peter Kaiman festményein azonban azokká válnak. Talán ez az oka annak, hogy a Cyprián Majerník Kiállítóteremben látott képek — hála alkotójuk óriási tudásának, mesterség-ismeretének — megragadnak ugyan emlékezetünkben (akármikor fel tudjuk idézni őket), meghatni azonban nem tudnak bennünket, a lelkünk legmélyén nem hagynak nyomot. VARGA ERZSÉBET SZÍNHÁZ Jog a tévedésre A színlapnak azon a helyén, ahol az időt és a színteret szokták feltüntetni, Ján Solovic korábbi darabjaihoz hasonlóan, ezúttal sem áll semmi; de az előadás kezdete után néhány perccel már nyilvánvalóvá válik, hogy a cselekmény napjainkban, az ország bármely pontján játszódhat. Mert valóban úgy tűnik, hogy a szerző teljesen köznapi, ha úgy •tetszik, már-már banálisnak mondható történetet fogalmazott színpadra. Manapság ugyanis valóban nincs abban semmi különös, ha a vállalatigazgató gépkocsivezetője feleségül veszi a diri lányát; de abban sem, ha ebből a sofőrből röviddel később — ugyanebben a vállalatban — raktárvezető lesz ... Az sem ritkaság, hogy a folyókba különféle mérgező anyagok kerülnek, és — sajnos — tulajdonképpen az sem lepi már meg az élet realitásaihoz edzett embert, hogy az efféle súlyos környezetvédelmi szabálysértésért a bíróság elriasztó büntetés helyett inkább csak amolyan látszatítéletet hoz. Mindebből nyilvánvaló, hogy lényegében a lelkiismeret, illetve a lelkiismeretesség drá májának szánta legújabb darabját az iró. Kétségtelen, hogy a szerző szinte valamennyi darabjában társadalmilag fontos és időszerű problémákat feszeget, sót, épp abban rejlik drámaírói erőssége, hogy mindig nyitott szemmel figyeli környezetét és a színpadon is felvillantja a mindannyiunkban ott fészkelő gondolatokat és érzéseket. írói szándékként ez okvetlenül pozitívan értékelhető, ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a publicisztikai dráma műfajában alkotó Solovic nem mindig tudja megfelelő feszültséggel megtölteni színpadi szituációit, ami bizony olykor nehéz helyzet elé állítja a színészt és a rendezőt egyaránt. Az ősbemutató Bratislavában, a Stúdiószínpadon volt, de játsszák már a darabot Martinban és Kassán (Kosice) is. A bratislavai előadás rendezője Peter Opáleny, aki kétségtelen tehetsége és igyekezete ellenére sem tudta többrétegübbé tenni a cselekményt. így inkább csak sejtjük, mintsem látjuk vagy átéljük az iró, a rendező és a színház szándékát: azt, hogy tévedni ugyan emberi dolog, de a tévedésre való jog távolról sem számít olyannyira bocsánatos bűnnek, hogy egy-egy vállrándítással, felelőtlenül napirendre térjünk fölötte ... M. P. TELEVÍZIÓ Korda Sándor sorozat Korda Sándor egyszer, valahol azt mondta, hogy: „Nem elég magyarnak lenni ahhoz, hogy zseni legyen az ember." Tegyük hozzá: sajnos, de ez nemcsak az ő esetében igaz. E tétel igazságát húzza alá, hogy Korda Sándorral egyetemben a magyar értelmiség színe-java volt kénytelen külföldön keresni érvényesülési lehetőséget a Tanácsköztársaság bukása után. Visszatekintve Korda filmes pályafutására megállapíthatjuk, hogy Anglia és a világ filmművészete nem keveset vesztett volna, ha Korda Magyarországon akart volna zseni lenni. Pályafutását újságíróként, filmrendezőként ugyan Magyarországon kezdte, de Angliában teljesíthette ki. Ö teremtette meg — producerként, rendezőként, üzleti vállalkozóként — a modem angol filmipart és sikerrel felzárkóztatta azt az USA, Franciaország és Németország filmgyártása mellé. Mint filmrendezőnek, az ún. „magánéletek" hozták meg a sikert és népszerűséget: ötöt forgatott le belőlük, hármat láthattunk is (Rembrandt, Lady Hamilton, VIII. Henrik magánélete). A két másik alkotás (Szép Heléna, Don Juan) talán okkal maradt ki a MTV keresztmetszetéből. E filmek alapötlete — a közismert történelmi alakok megelevenitése — Hollywoodból származott, a feldolgozás szemlélete, a lélektani megformálás azonban merőben más volt, mint az „Álomgyár" szabványa. Bár a díszletek monumentalitása, már-már rokokós burjánzása a korabeli amerikai szuperprodukciókat idézte, a pszichológiai momentumok kidomborítása és a színészi megformálások sokkal érzékletesebbek voltak. Az 1940-ben készült „A bagdadi tolvaj" annakidején igazi filmcsemege, világhírű produkció volt, de talán mára egy kissé megrágta az idő vasfoga, bár filmtrükkjeivel ma is látványos alkotás. Annál üdébb, lenyűgözően szellemes volt „Az eszményi férj". Elsősorban az a filozofikus báj, sziporka volt egyedülálló, amely a dialógusokból áradt, felvonultatva az angol humor és szellemesség egész eszköztárát. E filmekről szólva mulasztás volt nem említeni Bíró Lajost, aki hosszú időn át alkotótársa volt Korda Sándornak és forgatókönyveiben oly lenyűgöző biztonsággal valósította meg Korda rendezői eszményeit, amellett a kor közízlésére is figyelni tudott. A jó időzítés példájaként említhetjük, hogy épp e napokban jelent meg a „Filmbarátok Kiskönyvtára" sorozatban egy Korda Sándorról szóló tanulmány, Tóbiás Áron tollából. A M ÍV Korda sorozata ismét visszahozott egy jeles személyiséget a köztudatba, bizonyítva azt, hogy filmjeit és szellemét nehéz palackba zárni. Himmler György KÖNYV Népismereti dolgozatok 1980 A romániai magyar néprajzkutatás jelenkori helyzetéről kitűnő tájékoztatást nyújt a Népismereti Dolgozatok sorozat, amelynek 1980-ban immár ötödik kötete jelent meg (az első 1976-ban látott napvilágot). A sorozat iránt Románia-szerte nagy érdeklődés nyilvánul meg, de külföldön is számontartják és értékelik. Az 1980-as kiadvány összeállítására is érvényesek azok az alapelvek, amelyek kezdettől fogva meghatározták a dolgozatok közlését: a tárgyköri és táji „határjárás"-ra, a tudományos színvonal és olvasmányosság együttes biztosítására való törekvés. Emellett a néprajzi tájékozódás és az önismeret gazdagítását az újabb, feldolgozásaikkal jelentkező fiatal szerzők szélesedő köre is szolgálja. Kós Károly Eredmények és feladatok a romániai magyar néprajzkutatásban c. bevezető írásában a téma néhány fontosabb vonatkozását érinti. Ebből megtudjuk, hogy a mai néprajzos nemzedék közleményeinek száma és terjedelme jóval meghaladja a nagy elödök össztermését. Noha Romániában egyetemi szinten néprajzos-képzés már nincs, a korábban ilyen képesítést szerzett hivatásos szakemberek s a népi kultúra iránt érdeklődők önképzéssel, saját tapasztalataik alapján szakosodtak. Az utánpótlást tehát a vidék adja. ahol a munkatársak a szellemi központoktól való távolságot a jelenségek élö összefüggéseinek vizsgálatával küzdhetik le. Kós írása hátralevő részében a romániai magyar néprajzkutatás jövőbeni feladatait vázolja fel. Ezek közül különös figyelmet érdemel a korszerű néprajzkutatásban nélkülözhetetlen könyvészeti tájékoztató megjelentetése, a Románia Néprajzi Atlasza előkészületi munkálataiba való bekapcsolódás, a Romániai magyar népművészet c. összefoglaló mű, valamint a későbbiekben a Romániai magyar néprajz monográfia megalkotása. A népismereti Dolgozatok sorozat 1980-as kötete huszonegy szerző, hivatásos vagy önkéntes néprajzi gyűjtő dolgozatát adja közre. Olvashatunk a korondi hagyományos állattartásról, a homoródalmási mészégetésről, a szatmári kötélverő mesterségről, a fogarasföldi népi fazekasságról, a Nyárádmenti határkerülésröl, a kalotaszegi kerti virágokról, a széki öltésmódokról stb. Urbán Aladár A kazahsztáni Alekszander Pletnyev szerkesztette ezt a motoros sárkányrepülőt, amelynek csak 55 kg a súlya, maximális repülési sebessége 60 km/ó és 2000 m magasba tud felemelkedni. Ezt a Csavdar 5 SZU típusjelzésű terepjárót szófiai konstruktőrök tervezték. 16 személy szállítására alkalmas és könynyedén túljut az 1 méter mély vizesárkon, s megbirkózik a 32 fokos emelkedővel is. Uj típusú mentőruhában lebegett a tengeren egy teljes napon át néhány vállalkozó kedvű angol tengerész. Amint a mosolygós arcokról is leolvasható: igen jól érezték magukat.