A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

Csak egy percre Gondolom, tulajdonképpen az első osztályba készülő Vladimírt lett volna érdekes megkérdezni, hogy ö, „férfi" létére vajon mit gondol édesanyja hivatásáról... De azon az esős, tavaszi reggelen, amikor a nyitrai származású, most már azonban évek óta Bmóban élő Jolana Lisická munkahelyi dolgozószobájában társalogtunk, a kis Vlado az óvodában játszadozott, úgyhogy kérdéseimre a néphadseregünk zöld egyenruháját viselő mama válaszolt. — A fiúk gyakorta játszanak katonásdit. A te fiad is? — Természetesen. Otthon ezért a csákómat nem az elöszobafogason, hanem a szekrényben tartom. — Hogy jutottál ehhez a csákóhoz, illetve hát a nők számára szokatlan foglalkozáshoz? — A sport révén. Tizenhat éves voltam, amikor beiratkoztam a Honvédelmi Szövetség sportrepülőinek klubjába. Az első tapasztalatok után annyira megszerettem a vitorlázó repülést és az ejtőernyőzést, hogy az érettségi után is folytatni akartam. Erre a Katonai Hírközlési Szakközépiskolában nyilt módom. — Ma is űzöd még a bátrak sportját? — Sajnos nem. Jó pár év telt el időközben, és az egészségi állapotom nem teszi már lehetővé számomra az ejtőernyőzést. Azonban így is gyakorta kint vagyok a röptéren. — Hírközlési szakközépiskolában szereztél képesítést, most mégis könyvtárban dolgozol... Úgy is mondhatnám, hogy nem a szakvégzettségednek megfelelő munkahelyen! — Eleinte valóban a katonai postaszolgálatban és hírközlésben dolgoztam. Mivel azonban a férjem is katonatiszt és gyakran vannak estig tartó vagy éjszakai szolgálatai, elsősorban nekem kell foglalkoznom a kisfiúnkkal. Ez pedig csak egy egyműszakos beosztás mellett lehetséges. Feletteseim ezért bízták rám ennek a helyőrségi könyvtárnak a kezelését. — Mit gondolsz: hivatásos katonának lenni alkalmas pálya a nők számára is? — Természetesen. A postai szolgálatban, a repülőgépek földi irányításában és egyebütt számos olyan munkakör van, ahol a lányokasszonyok — hivatásos katonákként — jobban érvényesülnek a férfiaknál. Az esetleges érdeklődök ezzel kapcsolatban a városi vagy járási katonai parancsnokságon szerezhetnek pontosabb felvilágosítást. — A hivatásos altiszteknek készülő lányok is kapnak „kóstolót" a tényleges katonásdiból ? — Igen, bár nem olyan mértékben, mint a fiúk. De azért a gyalogmenet vagy a rádió fogalmával a lányoknak is meg kell ismerkedniük ... — Ebben van egy csöppnyi romantika is, nem? — Részben igen. Elsősorban azonban a rendszerességet és az önfegyelmet tanulja meg az ember. Erre pedig a szolgálatban és a magánéletben egyaránt szüksége van mindenkinek. — A férjed is katonatiszt, te is a néphadsereg kötelékében szolgálsz. Vannak civil gondjaid is? — A családi életben az otthonias hangulatot kedvelem. Szívesen főzök, takarítok, de gyakran szoktam olvasni vagy kötni. És szeptembertől a kis Vladoval is többet kell majd foglalkoznom ... De a tanév kezdetéig sokat játszhatunk, sétálhatunk még együtt! (mik) 22