A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

AGömör-tornai-karszt (Slovensky kras) vidékén a Bódva. a Torna, de kiváltképpen a Szár patak völ­gyében sok olyan barlang van, melyet már az őskorban is nem­csak ismert, de lakóhelyül és biztos me­nedekúl is használt az ember. A karszt hegységek sajátos képződményei a víz­nyelők, barlangosodások. A hegyek rejté­lyes mélységeiben rengeteg barlang, járat és üreg képződött. Ezúttal a felszínről megközelítő barlangok közül szeretnék néhányat bemutatni. A legtöbb barlang a híres Szádelói-völgyben található. Kutatá­saink során megállapíthattuk, hogy eze ket a barlangokat nemcsak az őskorban használta lakóhelyül az ember, de későbbi korokban is olykor itt rejtőzködött. Elsősorban az újkökortól (neolit), vagyis nagyiabót i. e. 4500-tól a népvándorlás koráig terjedő terjedelmes időszakból ta­lálkozunk itt az egymást felváltó törzsek, népek kultúrájának visszamaradt beszé­des és értékes leleteivel. A Gömör-tornai-karszt legjelentősebb feltárt barlangjai a Domica-. illetve Aggte leki-barlangrendszer. a Jászói- és a Gom­baszogi-cseppköbarlangok. Az első kettő­ben megtalálhatjuk az ősember nyomait, pattintott koszerszámait. a fegyvereit, a barlangi medvével vívott harcaiból szár­mázó medvecsontokat Domicának (az Aggteleki-cseppköbarlang szlovákiai ágá­nak neve) és a Jászoi Barlangnak terme szetes bejárata van. Ezzel szemben a Gombaszögi-barlangot csak az 1950-es években tárta fel Herényi László vezetésé­vel a rozsnyói barlangkutató csoport. A barlangkutatas modern technikai ismere­teivel találtak rá a barlangra es előzetes számításaik alapján robbantással tették szabaddá a bejáratát. Feltevéseik beigazo­lódtak, hogy ebben a barlangban még nem jart ember, mert korábban nem volt természetes bejárata. A Szadelöi-völgybn legalább 25 — 30 ki­sebb-nagyobb barlang található. Ezek kö­zül a legismertebb a Király-barlang. Ezt a nevét a monda szerint onnan kapta, hogy IV. Bela király a mohi-pusztai csatavesz­tés után itt talált menedéket az üldöző tatarok elöl. A régészeti feltárások során az újkökortól egészen a legújabb korig a kultúrák egész sorának emlékei kerültek elö. így a bükki kultúrából az i. e. 3000 körüli időből gyönyörűen mintázott cse­réptöredékek, amelyek arról vallanak, hogy e kor emberei nagyon sokáig, talán ezer évig is békességben eltek es volt kellő idejük edenyeik igényes és izleses elkészitésehez. Az utána következő len­gyeli, hallstatti stb. kultúrák emberei mar állandó harcban és nyugtalanságban él­hettek. mert annak ellenére, hogy jóval később, i. e. 2000—1000 körül éltek, ke­rámiatárgyaik mégis messze elmaradtak a bükki kultúra cserépedényeinek szépsé­ge és minősege mögött. A Király-barlang­nak más, érdekes történelmi vonatkozása is van. Szobieszki Jánosnak Bécs felmen­tésére indult és onnan hazatérő lengyel­litván seregei vonulhattak erre a 17. szá­zad vegén, mert egy ebből a korból való litván pénzt is találtunk a barlangban. Egyébként Szepsi (Moldava nad Bodvou) város krónikájában azt olvashatjuk, hogy a Bécset ostromló török seregek fölött aratott győzelem után 1683. november 26-án hazafelé tartó lengyel hadsereg vo­nult keresztül a városon. Szepsi határában Tolnay Mihály református lelkésszel az elen az egész városi elöljáróság fogadta és ekes szavakkal üdvözölte a lengyel ki­rályt. Csapatai a várostól délre, a Szepsi es Bodolló közötti mezőn ütöttek tábort es tartottak itt pihenőt. Ekkor jelentek meg a király előtt Tokaj, Tálya, Tarcal és Benye küldöttei és 1000 gönci hordó tokaji bort, ígértek neki, ha csapatai megkímélik a kórnyéket a fosztogatástól. Egy másik legjelentősebb barlang, a Délkötekenö a Szádelöi-völgy keleti olda­lán látható Saslyuk alatt rejtőzik. Nevét onnan kapta, hogy ebben a völgyteknó­ben az év bármely időszakában pontosan déli 12 órakor meg napsütéskor sincs árnyék. Az eddig ismert szádelói barlan­gok között ennek hossza a legnagyobb, 28 méter. A bratislavai antropológiai és a nyitrai archeológiai intézet kutatói renge­teg emberi csontot ástak itt ki. Ezért kapta a Csontváz- barlang (Kostrová jas­kyria) új hivatalos nevét. A csontok a fiatalabb bronzkorszak, az i. e. 3000 kórüli időkből valók és feltehetően kultikus cse­lekményekkel függnek össze, de rejtőzhet mögöttük kannibalizmus is, mert a cson­tok egy részén égetés nyomai láthatók. Itt mélyebben a jégkorszaki (pleisztocén) ré­tegben fosszilis megkövesedett ősállat csontokat találtak. A leletek vizsgálata, kiértékelése meg folyik. A második világ­háborúból származó puskagolyókat is ta­laltak itt, ami azt igazolja, hogy talán katonaszökevények, vagy a környéken operáló Petöfi-partizánosztag tagjai hú­zódhattak meg a barlang rejtekeiben 1944—45 telén. A mintegy 250 m magasságba nyúló Deltekenö-barlangtól mintegy 50 méter­rel lejjebb van a Juhász barlang. A gazzal, mogyoróbokrokkal és sommal borított hegyoldalon századok ota legeltettek kecskenyájakat. Itatási lehetőség is volt: a barlang egyik odújának mélyén kis me­dencét vájt ki és felgyülemlett a csepegő víz, itt lehetett itatni a kecskéket. 1960-ban szűnt meg itt a kecskelegeltetés, de az itatásnak láthatók még a nyomai: a medencéhez vezető meredek sziklafalat a kecskék tükörsimára csiszolták, mert kénytelenek voltak oda es vissza is hason csúszva mászni. További érdekes barlang a Gabonás. Nevét onnan kapta, hogy a kelta—római korból az i. e. 2—1. századból származó gabonát (búzát) találtak benne megszene­sedve, mintegy 10 cm vastagságú réteg­ben. A barlang feltehetően gabona tárolá­sára szolgált. A neolittól a legújabb korig gazdagon fellelhetők más kultura marad­ványai is itt. Úgy látszik, a bujdosó kuru coknak is menedéket nyújtott, mert az asatások alkalmával Rakoczi-poltúrák (rézpénzek) kerültek elö. A Szádelöl-völgy nevezetesebb bar­langjai még a Szalonnás, a Medvelyuk és a Cukorsüveg, de ismeretes további mint­egy 20 kisebb-nagyobb barlang és üreg, amelyeknek eddig nincs nevük. Végül nem feledkezhetünk meg a völgy bejáratánal található Ernye-barlangról. Ez olyan templom nagyságú és szükség ide­jén szazaknak és százaknak nyújthatott menedéket. Az emiitett, elsősorban az itt feltárt értékes leletek miatt jelentős barlangok mint természeti kepzódmenyek is érdeke­sek, s ennek megfelelően elég sokan láto­gatják őket. Egyes turista- és kiránduló­csoportok fegyelmezetlensége azonban kifogásolhato: rengeteg üres konzervdo­bozt, müanyagzacskót, sörös- és limoná­déspalackot, egyéb szemetet, hulladékot szórnak szét, hagynak vissza — a 20. század „kultúrrétegét", talán a következő korok archeológusai számára? ... ID. STIBRANYI GUSZTÁV KOCS/S IRMA, a békebontó Ismerősöm az egyik reggelen feldúlt han­gulatban ment munkába. A szeme alatti mély karikák álmatlan éjszakáról árul­kodtak. A máskor élcelődő, viccelődő kedvű fiatalemberre alig lehetett ráis­merni. Hiába faggattam, nem volt hajlandó megmondani, mi baja. Aztán, hogy szi­gorú titoktartást fogadtam, mondta el, mi is történt vele, amitől úgy kiborult, hogy a pokolba kíván minden nemesített szőlő­fajtát. Ugyanis közülük az egyik, a Kocsis Irma volt a vihar elindítója. Bár titoktartást fogadtam, most mégis megszegem a fogadalmamat és elmon­dom az esetet — mások okulására. Az történt ugyanis, hogy barátom sző­lőt szándékozott telepíteni, s ezért egyik szakember ismerősénél a nemesített sző­löoltványok felől érdeklődött. A szakem­ber az ismertebb fajták mellett a Kocsis Irma féle oltványt is javasolta telepítésre. Barátom, hogy el ne felejtse a nőies szőlőfajta nevét, a zsebében hordott, fes­lett jegyzetfüzetbe ezt írta be: „Kocsis Irma, XY efsz, munka után elmenni érte." Ebből adódott a baj. Barátom felesége belelapozott a füzetbe, és Kocsis Irmában vetélytársnőt vélt. Ezt azon nyomban tud­tára is adta férje-urának. Hűtlenséggel vádolta, nem éppen nyomdafestéket tűrő kifejezéseket is használva. Szó szót köve­tett. s az összezörrenés „Irma" miatt csakhogynem tettlegességgé fajult. Nemcsak az estére, de az éjszakára is ráborult a hűtlenség árnya. Reggel szí­vükben haraggal és gyűlölettel indultak mindketten munkába. Ezért volt olyan feldúlt azon a napon a barátom. Bízom benne, hogy barátom felesége e sorokat olvasva napirendre tér a vélt hűtlenség fölött elfelejti azt a borús estét és viharos éjszakát amit Kocsis Irma okozott eddigi háborítatlan együttélésük­ben. Ha pedig még mindig köti az ebet a karóhoz, ne restelljen belelapozni egy szaklapba, győződjön meg róla, hogy va­lóban létezik „Kocsis Irma" nemesitett szőlőfajta. Esetleg a .izemet szemért, fogat fogért" eN alapján egy derűs, ibo­lyaillatos tavaszi napon ő is megcsalja a férjét „Irsay Olivérrel". TÉGLÁS FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom