A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-18 / 16. szám

TAVASZÜNNEP A tél végét, a tavasz közeledtét húsvét előtt egy héttel a virágvasárnap jelzi. Ezen a napon — főleg a Zobor vidékén, a Mátyusföldön és az Ipoly mentén — szokásos volt, hogy az ócska ruhákba menyaszszonynak öltöztetett szalmabábut, ami a telet jelképezte, a lányok közrefogták és kivitték a falu határába a patakra vagy a folyóra, és közben ezt énekelték: Haj ki kiszi, kiszőce A másik határba! Gyere be, sódar, A mi kis kamránkba! Kivisszük a betegséget. Behozzuk az egészséget. Haj ki kiszi. haj! A karácsony mellett a húsvét az év második legnagyobb ünnepe. A család nagy szorgalommal takarít, meszel, hogy húsvétra tisztaság, rend legyen a házban. Húsvéthétfő reggelén a legények locsolkodni indulnak. Régen nem kölnivel locsoltak, mint manapság, még csak nem is szappanos vízzel, hanem friss, hideg kút-Róbert szakács receptjei BUNDÁS TOJÁS Hozzávalók: 50 dkg sertéshús, 9 db tojás, 1 db hagyma, 1 gerezd fokhagyma, kevés bors, fél kávéskanál mustár, kevés édespaprika, 1 evőkanál vaj, 3 evőkanál simaliszt, 4 evőkanál víz, 4 evőkanál tej, 2 db alma, 2 evőkanál cukor, 70 dkg póréhagyma, olaj a kisütéshez Készítése: 8 db tojást keményre főzünk. A húst ledaráljuk, hozzáadunk 1 nyers tojást, apróra vágott hagymát, fokhagymát, mustárt, paprikát; borsozzuk, sózzuk, jól összekeverjük, majd nyolc részre osztjuk, mindegyiket vékonyra szétnyomjuk és egy-egy tojást teszünk rájuk, majd gombócokat formálunk belőlük és forró olajban kisütjük. A megtisztított pórét kb. 2 cm hosszúra vágjuk, sós vízben 10—1 5 percig főzzük. Kisebb edényben 4 evőkanálnyi vízben 2 evőkanálnyi cukrot 1 lereszelt alma levével felforralunk, 4 evőkanálnyi tejben 3 evőkanál simalisztet elkeverünk, hozzáadjuk a sziruphoz, ismét felforraljuk, a másik almát is — kis szeletekre vágva — hozzákeverjük, és kb. 3—4 percig forraljuk, majd beletesszük a vajat. Az elkészített húst a főtt póréval é6 az almamártással tálaljuk. vízzel. (Ez utóbbit nem ajánljuk. Könnyen lehet meghűlés előidézője.) A népszokás szerint több legény együtt jár öntözni. Beköszönnek a házba, kis versikét mondanak: Ákom-bákom berkenye. Szagos húsvét reggele. Leöntjük a virágot. Visszük már a kalácsot... majd megöntözik a lányt. A lányok illendően megköszönik az öntözést és megkínálják a legényeket hímes tojással. Benn a házban teritett asztal várja az öntözködő legényeket, süteménnyel, borral, pálinkával megrakottan. Kínálók és megkínáltak bánjanak óvatosan az alkoholtartalmú italokkal! Csak módjával fogyasszák! Nincs csúfosabb látvány a délutánra „elázott" legénynél. Váljék újkori szokássá, hogy az ünnepi asztalra üdítő italokat (Pepsi-Cola, Vínea, Mirinda), tejes gyümölcskoktélt, feketekávét is készítünk. Ha valaki ebből kér, ne erőltessünk bele „csak egy stampedli" pálinkát. Főleg a gyermekekre, a kisfiúkra vigyázzunk! Az ajándékba kapott hímes tojás, a virágbokréta sokkal szebb emlék, mint a részeg mámor. A festett hímes tojás elterjedése igen régi múltra tekint vissza, az irániak, kínaiak szokásaiban is megtaláljuk. A tojás az újjászülető élet jelképe volt, s ez a jelentése mai napig fennmaradt az öntözködésért járó tojásajándékban. A húsvét a keresztény egyházak tanai szerint Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, melyet a niceai zsinat 325-ben hozott döntése óta a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon tartanak. Az ünnepet a böjt időszaka (nagyböjt), előzi meg, s ennek utolsó hetét nagyhétnek nevezik. A húsvét szó, a böjti időszak megszűntére utal. Számos, többnyire ősi, pogány eredetű népszokás kapcsolódik az ünnephez, így a hagyományos ételek (bárány, sonka, tojás, kalács) fogyasztása, a locsolás és hímes tojások ajándékozása, a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje stb. Egészen kis gyerekek voltunk, amikor minden év húsvét reggelén örömujjongással és nagy izgalommal végigcserkésztük a kertünket. A rügyező ribizlibokrok között rendszerint meg is találtuk a „nyuszifészket". Azért éppen ott, mert a mese szerint, amelyet előző nap s reggel öltözés közben, együtt mondtunk, a nyuszi épp úgy szerette a ribizlit, mint mi. A fészekbe hol piros és zöld tojásokat, hol színes cukorkát, hol egy kis csokit, hol meg könyvet „tojott" a nyuszi. így jutott birtokunkba Rácz Olivér: Öcsi csacsi kalandjai és Zelk Zoltán: Kecskére bízta a káposztát című könyve. Mára családi ereklye lett mindkettő. Ahol kert, udvar van, érdemes így meglepni ma is az apróságokat. De ahol nincs ? Az emeletes városi házakban ? Nos, kedves szülők, nagyszülők tessék elolvasni az alábbi ötleteket, lássuk, mit hozzon a nyuszi! Töltsünk meg virágfölddel egy laposabb műanyagtálat vagy egy nagyobb cseréptányért. A tetejére tegyünk szépen zöldellő gyeptéglát (ne a rendezett parkból, hanem az árok széléről, erdő tisztásáról szerezzük be). Húsvét reggelén azután a gyep közepére ültetünk egy játék nyuszit s körberakjuk hímes vagy festett piros tojással. Ha pedig egy vázába néhány szál rügyező faágat, tavaszi virágot is odaállítunk a tá! mellé, bizonyára nagy örömöt szerzünk a kicsiknek. Ha .gyeptéglát nem tudunk vágni vagy nem akarunk földet vinni a lakásba, kartonpapírból is készíthetünk nyuszifészket. Vágjunk ki vastagabb kartonból egy 25 cm átmérőjű korongot. Ebbe a korongba rajzoljunk 20 cm átmérőjű kört. Vágjunk a korong szélétől befelé 2,5 cm magas fogazatot. (1) Vágjunk le egy 65 cm hosszú és 4 cm széles kartoncsíkot, állítsuk rá a korongra körbe, annak fogait kívülről ráhajtva a csíkra, ragasszuk rá, így kialakítunk egy kerek dobozt. (2) Most ismét vágjunk ki egy 65 cm hosszú és 6 cm széles papírcsíkot, fessünk rá valamilyen szép mintát és ragasszuk rá a doboz szélére, a felső szélén 2 cm-t befelé hajtva. A dobozt megtölthetjük mohával, de jól mutat benne az apróra vágott maradék zöld fonal vagy papírforgács is. S végül beletesszük a húsvéti meglepetésnek szánt ajándékokat. Az ünnepi asztal dísze, a kellemes hangulat fokozója lehet a hímes tojásokon „trónoló" kiskakas. Fehér vagy sárga Crilan (Cornela) fonalból kettes horgolótűvel készül. Öt láncszemből kört formálunk s azt kitöltjük 24 hosszúpálcával. Két ilyen körre lesz szükségünk, A köröket (a kakas fejét) visszájukkal befelé egymásra helyezzük és 17 rövidpálcával összekötjük. A fennmaradó nyílás szélére 3 láncszemből, egy rövidpálcából íveket horgolunk, összesen hetet. A negyedik ív a két kör találkozását hidalja át. Az ívekbe (az első sorban hetet, majd soronként mindig egygyel többet, míg a 6. sorban 12 nem lesz) tollazatot utánzó göböket hurkolunk. Öt felhúzást (kb. 1 cm magasra) hurkolunk össze, ezt 4 láncszemből álló ív követi. A 6. sor után. az alsó szélt rövidpálcákkal körbehorgoljuk. A hátsó részen még kialakítjuk a faroktollat. Három láncszem után 4 hosszúpálcát egy rövidpálcával az 5. sorhoz rögzítünk, majd ugyanígy a 4. illetve a harmadik sorhoz is. Ezután piros pamuttal három láncszem és egy hosszúpálca váltogatásával meghorgoljuk a kakas taréját és csőrét. Fekete fonallal kitöltjük a kör közepét — ez a szeme — s már „kukoríkolhat" is, az asztalfőn. Most a tojásfestésnek egy kevésbé elterjedt módját ismertetem: A tojást megmossuk, s különböző levélkékkel (petrezselyem, aszparágusz, here) beborítjuk. A levelekre hagymahéjat (a lila hagymáé különösen jól mutat) teszünk, hogy a tojást egészen ellepje. Egy rossz rongyba (sebkötöző gézbe) burkoljuk, s ezt jó szorosan rákötjük. A tojásokat a szokásos módon megfőzzük. A textília és a hagymahéj eltávolítása után meglátjuk, milyen szép, aranysárga és barna tojásaink vannak, amelyeken a levélkék zöldessárga vagy fehér nyomot hagytak. Van, akinek nincs ideje sem nyuszifészek, sem hímes tojás készítésére, de szeretne ünnepélyesen teríteni. Nos a tojások a maguk természetes színével is pompásan mutatnak, ha a •--onkás tálat körülrakjuk aszparágusz vagy rozmaringágacskákkal s a zöld közé helyezzük a tojásokat. Összeállította: FISTER MAGDA A felvételeket Prandl Sándor készítette 21