A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-18 / 16. szám

Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: AZ EGYÜTTÉRZÉS NEM ELÉG Gál Sándor: A GRÁNITFEJTŐ Neumann János: EGY „CSODASZER" NYOMÁBAN Lacza Tihamér: NÉMETH LÁSZLÓ Csáky Károly: BARTÓK BÉLA ÉS A „HONTI IGRICEK" Címlapunkon Kontár Gyula, a 24. oldalon PrandI Sándor felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az. Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. 6s. armády 35. Főszerkesztő: Varga János, Telefon: 334—134, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciar ne, n. p., Kofcice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem<przünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. ASzovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusáról, az ott elhangzott beszámolóról és határoza tokról sokat cikkez a világsajtó, főleg azokról, amelyek a nemzetközi kapcsolatok kérdéseit, valamint a szovjet népgazdaság és kultúra fejlődésének problémáit érintik. Nyilván a kongresszuson elhangzott beszámolókhoz még gyakran visszatér a világsajtó, hiszen a kongresszus nemcsak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempontjából, de az egész világ szempontjából is nagy eseménynek számít. Leonyid Brezsnyev az SZKP főtitkára előadói beszédében a nemzetközi politikának, valamint a Szovjetunió gazdasági fejlődésének és a párt irányító munkájának elemzése mellett nemzetiségi kérdésre is kitért és konkrétan ecsetelte az egyes szovjet szocialista köztársaságok elért gazdasági és kulturális fejlődését. A kongresszusi beszámolóban megfigyelhető, hogy a szovjet párt milyen nyíltan és őszintén hirdeti meg a nemzetiségi kérdés megoldásának lenini alapelvét. „A Szovjetunió népeinek egysége ma szilárdabb, mint valaha. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nemzetiségi viszonyok szférájában már mindent megoldottunk ... Egy olyan nagy, soknemzetiségű államnak a dinamikus fejlődése, mint a miénk, sok olyan problémát vet fel, mely megköveteli a párt gondos figyelmét" — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Ezek a gondolatok annál figyelemreméltóbbak. mert mindezt igen magas fórumon mondta el a párt, 63 évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és 57 éwel a szovjet állam megalapítása után. Nem rejtve véka alá, hogy a nemzetiségi viszonyok területén még nem oldottak meg mindent. Mert a Szovjetunió Kommunista Pártja nyilván nem úgy ítéli meg a nemzetiségi kérdést, amit egyszer és mindenkorra meg lehet oldani, de mint élő, állandóan fejlődő, igényes problémát, amelynek gyakorlati megoldása újabb és újabb problémákat vei fel, mint minden más terület a szocialista társadalom életében. Az is nyilvánvaló, hogy ha valahol felhalmozódtak tapasztalatok a nemzetiségi kérdés megoldásával kapcsolatban, akkor a soknemzetiségű Szovjetunió az, s a megoldás módja minden kommunista párt számára követendő példát jelent, ezért is keli ezzel a problémával az SZKP XXVI. kongresszusa beszámolójának alapján foglalkozni. Leonyid Brezsnyev előadói beszédében hangsúlyozta: „Országunkban tiszteletben tartják minden ember nemzeti érzelmeit, nemzeti méltóságát. Az SZKP harcolt és mindig határozottan harcolni fog a szocializmus természetétől oly idegen megnyilvánulások ellen, mint amilyen a sovinizmus és a nacionalizmus, mindennemű nacionalista túlkapás ellen.. . Ellenezzük a nemzeti sajátosságok mesterséges eltörlésére irányuló tendenciákat." Brezsnyev elvtársnak ezek a szavai a lenini elvekből indulnak ki, miszerint a nemzetek és nemzetiségek egymás iránti kölcsönös bizalma elmélyítésének, barátságának és közeledésének egyedüli alapja csakis a nemzetek és nemzetiségek teljes szabadságának a biztosítása, a nemzeti kultúrák szabad fejlődése, a nemzeti sajátosságok korlátlan kiteljesedése lehet. Csakis ilyen politika teremthet olyan légkört, amelyben először háttérbe szorul, majd végleg megszűnik a nemzetek és nemzetiségek között az a bizalmatlanság, amelyet a burzsoá uralkodó osztályok hosszú évtizedeken keresztül szítottak és mesterségesen felfokoztak az „oszd meg GONDOLATOK AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA KAPCSÁN