A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-11 / 15. szám

De ez már a múlté. Finnország legészakibb területein is jó utak vannak. Oda is behatolt az idegenforgalom. Szabadon mozgó rénszarvasok nyájaival mindenütt találkoznak a kirándulók, nomád pásztorokkal ritkábban. Ha azonban igazi lappot akar látni az ember utaznék el Rovaniemibe, a Lappföld fővárosába és kulturális központjába. Itt garantáltan találkozik vörös-kék kivarrt meleg ruhába öltözött lappokkal. Ide járnak hivatalos vagy kereskedelmi ügyeiket intézni. A város különösen a második világháború után kapta modern arculatát, mivel a német hadsereg a földdel tette egyenlővé a második világháború végén, amikor a finn katonák kiűzték területükről a német fasiszta hadsereget. A városnak légi összeköttetése van Finnország minden nagyobb városával, ezért is lett a turizmus központja. Rovaniemi modern szállodái kényelmet nyújtanak a turistáknak és a látogatóknak. Az utazási ügynökségek gazdag programot kínálnak. Érthetően nagy az érdeklődés a sarki romantika iránt. A városból a Lappföld bármely részébe lehet kirándulni repülőgéppel, autóbusszal vagy gépkocsival. Autóutazás esetén találkozhatunk szabadon legelő rénszarvasok csordáival közvetlenül az utakon. Nem hagyják magukat zavartatni a motor zajától vagy a türelmetlen gépkocsivezető tülkölésétől. Le kell állítania az autót és megvárni, amíg a rénszarvasok nyos lapp ételeket készíthetnek maguknak rénszarvashúsból, eredeti receptek szerint. Nem hiányzik a szauna sem. A finnek azt mondják, hogy igazi szauna csak Finnországban van, sehol másutt a világon. Leírhatatlanok azok a természeti képek, amelyeket az alacsony, jellegzetes sarkvidéki vegetáció, a számos gyönyörű tó, viharos, vízben gazdag folyó, vízesés és helyenként az ezer méter magasságot is elérő csupasz dombok alakítanak ki, amelyek jellegzetessé teszik a Lappföldet. Leginkább hazai turisták látogatnak ide. Mintha csak most tudatosítanák, hogy valamiféle adósságuk van az itt nem nagy számban élő nemzetiségi csoporttal, a lappokkal szemben, mintha csak most igyekeznének felfedezni a Lappföld kulturális és nemzeti hagyományait. Az emberek, akiknek itt rénszarvascsordák nomád pásztorkodásából kell élniük, egyre jobban tudatosítják helyzetüket és nem ritkaság, hogy elhagyják ősi otthonukat és délen telepednek le mezőgazdákként vagy kereskedőkként. Visszatérek Kuusamóba, a jellegzetes lapp tájon állandóan déli irányban tartok. Minél távolabb vagyok Északtól és közelebb az ország déli részéhez, a növényzet annál bujább. Végül szép tűlevelű erdőket találni. Megállok az alacsony Rukka-hegység egyik festői csücskében, a vad Kitka folyó mellett, amelyet az utazási irodák a sporthorgászat paradicsomaként nyugodt lépésekkel szabaddá teszik az utat. Az egész Lappföldön turistabázisok épültek — tulajdonképpen jellegzetes lapp települések. Ezeken a településeken a turisták a romantikus természetben tölthetik szabadságukat. A sarkvidéki kalandok számára igen ideális település a Kakslauttanen fabázis mintegy negyven kilométerre Ivala várostól, amelynek közvetlen légi összeköttetése van Rovaniemivel. A település hagyományos faházak sora a lapp kunyhók mintájára, igaz, teljes komforttal. Nyílt tűzhellyel, amelyen a turisták hagyomápropagálnak. A Jyrava-vízesésnél horgászokkal találkozom. Lehetne terjedelmesebben és részletesebben írni, mit láttam és éltem át itt. Lehet, érdekesebb lenne beszélni a főváros vagy iparvárosok életéről, hogyan élnek az emberek az ország északi részén, a sarkkörön túl. A fővárost és az ipari centrumok kirakatait érdemes megnézni. Még érdekesebb a zajló, eleven élettel ismerkedni. Erről azonban más alkalommal ... JÁN RESUTÍK A szerző felvételei Emberi sorsok ÖKÖLJOG ? Az államügyész: „A garázdaság, az erőszak és a fosztogatás a társadalmilag különösen veszélyes bűnügyek közé tartozik, ezért ezek a törvényszegő cselekedetek a legszigorúbb elbírálás alá tartoznak. A bírósági tárgyalótermekbe kerülő, korábban „ököljogaikat gyakorló" tettesek általában feltétel nélküli szabadságvesztéssel járó büntetést kapnak." 5 A huszonhat esztendős Jozef G. lakhelyén bizony indulatoskodó, eléggé meggondolatlan fiatalember hírében állt. Kőlönösen ittas állapotban szeretett heveskedni ... A közelmúltban történt, hogy a zvoleni italboltok egyikében jócskán a pohár fenekére nézett, és ittas állapotban elhatározta, hogy meglátogatja a közeli környéken lakó barátnőjét. Az odajutás problémáját valóban egyéni módszerrel kívánta megoldani: az autóstopposok megszokott módszerével megállította az első arra haladó motorkerékpárost s erélyesen ráparancsolt az illetőre, hogy szállítsa őt a kívánt helyre és címre. Amikor a motor tulajdonosa — tekintettel Jozef G. részegségére — visszautasította a kérést, a fiatalember megtámadta és tettlegesen bántalmazta a motorost, söt, a járművet is el akarta venni az illetőtől. Természetesen, a kíméletlen dulakodásnak rendőrségi kihallgatás, majd bírósági eljárás lett a vége. Az ügyész a Büntető Törvénykönyv erre vonatkozó paragrafusa értelmében súlyos garázdasággal vádolta Jozef G.-t. A fiatalember helyzetét csak súlyosbította, hogy a múlban már két alkalommal megbüntették különböző erőszakosságok elkövetéséért. Az ügyben illetékes bíróság ezért joggal tartotta őt visszaeső bűnösnek, és az ennek megfelelő szigorral járt el ellene: italozással egybekötött kalandjáért öt esztendei fegyházbüntetésre ítélte a garázda legényt. § Fiatal életkora ellenére nagyon rossz hírben állt a tizennyolc éves Ján F. Főképpen erőszakos és garázda tettekért több ízben állt már a kiskorúak bírósági büntetőtanácsa előtt, de nemigen okult a törvényesség és a jogrend képviselőinek intelmeiből. A közelmúltban újabb erőszakos tettekre vetemedett. Először ittas állapotban a kassai (Kosice) vasútállomás vendéglőjében asztaltól asztalhoz járva zaklatta a vendégeket, és szemtelen hangnemben felszólította őket, hogy fizessenek egy-egy féldecit.. . Amikor „kérelme" süket fülekre, a viselkedése pedig viszszatetszésre talált, a jelenlévők egyikére székkel támadott. Egy héttel később Kassa külvárosi vendéglőinek egyikét kereste föl, ahol viselkedésével ugyancsak közbotrányt okozott. Azzal zaklatta a békésen üldögélő vendégeket, hogy egy teljes hangerővel bömbölő magnetofont tartott oda a vendégek füléhez, majd le akart vetkőzni. Amikor a vendéglő személyzete rendőrt hívott, a duhajkodó fiatalember a közbiztonsági testület tagjait is durván sértegetni kezdte. Néhány nappal később, az esti órákban, a központi buszmegállót szemelte ki erőszakoskodása színhelyéül. Egy ideig céltalanul ténfergett a megállón, aztán hirtelen belekötött egy meglett korú, békésen várakozó férfibe. Először „csak" hangosan leszólította az illetőt, de aztán lökdösődni is kezdett. A férfi megpróbált ellépni, majd elmenekülni váratlan támadója elől, de Ján F. néhány lépéssel utolérte és most már tettlegesen is nekiesett áldozatának, aki a durva ütlegelés közben a földre zuhant. A vakmerő támadó ekkor kitépte a néhány pillanattal korábban még mit sem sejtő férfi kezéből a táskát s elszaladt a tetthelyről. A rendőrség rövidesen kézrekerítette a garázda fiatalembert, akinek helyzetét súlyosbította, hogy áldozata csaknem két heti orvosi kezelésre szorult. Az ügyész többrendbeli törvénysértéssel vádolta Ján F.-et, és az ügyben illetékes bíróság büntetötanácsától — a vádlott javíthatatlanságára és az eset társadalmi veszélyességére való tekintettel — szigorú ítéletet kért. Igaz, a főtárgyaláson az alighogy nagykorúvá lett fiatalember megpróbálta csűrnicsavarni a tényeket, de a jegyzökönyvek és a tanúvallomások alapján minden részletében fény derült az igazságra. A bíróság így nyugodt lelkiismerettel s főképpen joggal Ítélte Ján F.-et hét esztendei szigorított börtönbüntetésre. § A garázdaság olyan bűntett, amelyet az esetek túlnyomó többségében feltétel nélküli szabadságvesztéssel „jutalmaznak" bíróságaink. Mind a fenti példák, mind a most következő eset azonban azt sejteti, hogy egyesek mégsem riadnak vissza az ököljog alkalmazásától. A közép-szlovákiai járások egyikében történt, hogy N. I. a hosszúnak tűnő téli esték egyikén — amikor már elfogyott a pénze és nem volt miből italt vásárolnia — egyszerűen megtámadta a vendéglő egyik félreeső sarkában söröző munkatársát s erőszakkal pénzt követelt tőle. Amikor kívánsága — erthetöen — visszautasításra talált, N. I. minden egyéb indok nélkül durván bántalmazni kezdte munkahelyi barátját s erőszakkal elvette annak pénztárcáját. A garázda támadás nyomán kerekedett dulakodás hevességét bizonyítja, hogy az esethez nemcsak rendörjárört, hanem — orvost is kellett hivni.. . Egy másik alkalommal N. I. — ugyancsak ittas állapotban — ennél is súlyosabb bűntettre szánta rá magát: egy védtelen, hazafelé igyekvő, tizennyolc éves lányon nemi eröszakot próbált elkövetni. Szinte természetes, hogy mindkét esetnek bírósági utójátéka lett. N. l.-,nek sajátos magyarázata volt az elkövetett bűntettekre: az első garázdaságot, úgymond, hirtelen indulatban tette; az utóbbit pedig „csupán" azért, mert a szóban forgó lány nem viszonozta az ő, állítólag több Ízben kinyilvánított érzelmeit.. . A biróság a körmönfont magyarázkodás helyett a vádiratnak és a tanúvallomásoknak adott hitelt, úgyhogy a betyárkodó Don Jüant öt és fél esztendei börtönbüntetésre ítélte. § Az államügyész: „A törvény a garázda »vitézekkel« szemben nem ismer kíméletet. Aki más személlyel szemben erőszakhoz, testi bántalmazással egybekötött garázdasághoz folyamodik, az három esztendőtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. Ennél is súlyosabb büntetést kapnak a szervezett galerik tagjai. A garázdaság vádja alól az sem jelent mentséget, ha az áldozatot nem érte komolyabb anyagi veszteség. Perdöntőnek — a szocialista törvényesség védelmében — igazságügyi szerveink a garázdálkodás társadalmi veszélyességét tekintik." 17