A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-11 / 15. szám

i.Wi nagyon i lé^roaron, a ve bflis bár ilt hiP íeleldsn kodó si som esi dolmi ft melésónek eredményei olyanok, hogy az emiitett hiányosságokat akár ei is hallgathatnák. — Aki tudatában van a hiányosságoknak és ezt elhallgatja, ráadásul az álma is nyugodt, az jobb, ha reggel nem is áll munkába, mert feltehető hogy tőbb kárt csinál, mint hasznot. Ez nemcsak szakmai, erkölcsi kérdés is. De hadd folytassam inkább a válaszadást. Zöld utat kell nyitnunk a trágyatelepek és a műtrágyaraktárak, lerakatok építése előtt. Egyszerű, olcsó, de a célnak jól megfelelő építkezésekre gondolunk, és nem arra, hogy palotát építeni a műtrágyának, még akkor is, ha nincs műtrágya. Lassítani kell a vegyszeradagolás oly gyakran meggondolatlan tempóját. Megengedhetetlen, hogy kizárólag a növény fejlődési stádiumától tegyük függővé a nitrogén mennyiségét, és közben tekintet nélkül legyünk a talaj tápanyagszükségletére, csakis azért, mert nem ismerjük a talaj pontos összetételét. Rövidesen alkalmazhatóvá teszünk egy olyan módszert, amellyel bárhol, bármikor, és nagyon gyorsan, egyszerű eszközökkel elvégezhető a talajanalfzis — kint a terepen. Bartos Andor dolgozószobájából kilépve az a meggyőződés ereszt bennem újabb gyökeret, amit már fentebb leírtam: a Csallóköznek jó gazdái vannak. Választ kaptam a kérdésre, de azért nem árt még vele bekopogni valamelyik termelő ajtaján. Legyen az például Somorja, az ottani szövetkezet, már csak azért is, mert tudom, hogy a dunai vízmű mintegy 1200 hektárrwi területet hódit el az itt gazdál-Ifetkazettöl, akik enftek ellenére kenflfttéka termel®- ós jövejkoB)<e\/$sebb földffQ isjinc korábbi^ Rsfttj.inl már fedezete is van, már bizonyftottak is. A szövetkezet elnökét, Pisch László mérnököt eddig csak hírből ismertem. Azt tudtam róla, hogy a termelési fegyelemre összpontosító vezető, aki ha hibát keres, azt azért teszi, hogy az kiküszöbölhető legyen. Fiatal, de annál tapasztaltabb agrármérnök, aki valamiben a párját ritkftja errefelé: Csallóközben él és dolgozik, de Gömör szülöttje, az a táj nevelte fel. Beszélgetünk. — Hogyan emelhetők a terméshozamok? Sokféle eszközzel, de a legfontosabb talán az önvizsgálat. Tisztában kell lenni minden körülménnyel és nem lehet csupán azt tudatosítani, hogy a vízmű miatt már eddig is hatszáz hektárral csökkent a szövetkezetünk területe, az új ötéves tervben pedig újabb hatszáz hektár esik el tőlünk. Meg kell találni a módját annak, hogyan pótolható mindez termékben, áruban, pénzben, hogyan növelhető a gazdálkodás színvonala, hatékonysága. — És...? — A hatodik ötéves tervben beruházási hitel nélkül gazdálkodtunk. Nem volt könnyű, de ami ma eredmény, azt korábban perspektívaként nem lehetett feladnunk. Talán ez magyarázza azt, hogy a kisebb területen is 76 milliós értéket tudtunk megtermelni, és az idén is tartani akarjuk ezt a termelési értéket, pedig a terűietünk tovább csökken. Ezáltal sajátos kényszerítő körülmény is belejátszik abba, hogy termésátlagainkat minden lehetséges eszközzel és a lehető legkisebb ráfordítással növeljük. Sikerülpi fog. Az eddigi 21 százafékos rentabilitást tartani tudjuk aiövőben is, de ennek síjlifeltétele vanteáft.WeWtelel& közül tök múlik, jaliutfiSiMsífel|^>zet^J®>zójl®tz egyik legújabb vívmányainak elsajátítására, a normarendszerre, a termelési fegyelem betartására, a tartalékok jobb kihasználására, az ésszerűsségre, a dolgozók szakmai továbbképzésére, a tervfegyelem betartására, az ellenőrzés megszigorítására. Hosszan lehetne sorolni és talán nem tetszik szerénytelenségnek, ha hozzáteszem, hogy mindezt a korábbi esztendőkben sem mulasztottuk el, hiszen tudvalevő, hogy volt idő, amikor ez a szövetkezet bizony nem haladt az élvonalban. Járásunkban nálunk történt meg az első öszszevonás 1973-ban, amikor a somorjai, a tejfalusi, a vajkai és a bacsfai szövetkezet egyesült. Pisch László nem teszi hozzá, de én tudom: akkor nevezték öt elnöknek. Fiatal volt, ambiciózus, felkészült, önállóan gondolkodó szakember,' aki azóta sokat bizonyított. Ezért is kérek tőle adatokat, íme: Az egy hektáron megtermelt takarmányból 1269 liter tejet és 569 kiló húst tudnak produkálni. Ez fölötte van a járási átlagnak, de a növénytermelés és az állattenyésztés egyéb ágazataiból is szolgálhatnak hasonló adatokkal. Nyerstermelésük és árutermelésük a tervezettnél tavaly is nagyobb volt, méghozzá nem kevéssel, ugyanakkor a dolgozók bérszintje is emelkedett. — Hogy milyenJeltételei vannak a ter[ábftt növekedésének? Sok [d®mi már valamennyit mésátlagok t múlik rajtun bizonyftottun mezőgazdasá vetőmagterm kvaszul éthárl godt lelkiis ItinVein gunktól feltétlenül többet kell hogy várjunk és eleget is teszünk nem csak a saját, de a társadalom, a népgazdaság elvárásainak is. Termőterületeinken alacsony a talajvíz szintje, amit mesterséges öntözéssel kell pótolni, mert a növények gyökérzete nem nyúlik le a talajvízig mint más, alig távolabb eső szövetkezetekben. Alacsony a földünk humusztartalma, amit ugyancsak mesterséges úton kell pótolni. A legújabb tudományos eredmények aktívabb birtokbavétele, a saját termelési tapasztalatok mellett kialakult nálunk egy újszerű termelési rendszer, ugyanakkor szakágazatok szerint fejlesztjük a dolgozóink szakmai és politikai ismereteit, és törődünk azzal, hogy mindenki azt tanulja, amit a maga területén a legjobban fel tud használni. Meggyőződésem, hogy a megváltozott termelési feltételek között is sikerült időben felkészülni arra, hogy az új ötéves tervet majd ismét megnyugtató eredményekkel zárjuk. • • • Nem vagyok mezőgazdasági szakember. Kfváncsi újságíró vagyok. Az érdekelt, vajon milyenek a reális alapjai annak, hogy a mezőgazdasági termelésbői a jövőben még több kerüljÁi a néroazdaság asztalára. Két szakemfllroÚi flllgettem erről a kéftésröl — idW. móhffl. m, mit monitek, Hogyan képOTIit^HoW n gondolkMna® Amit tapBrta® számorfffll i^nyugtftí ®:éiaS®flm tövét