A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-11 / 15. szám

a rossz mezőgazdasági szakem­ber lennék, akkor az alábbiak­ban fejtegetett kérdést bizonyá­ra emfgy tenném fel: meddig nővelhető egy fejőstehén évi át­lagos tejhozama ? Ha jó mezőgazdasági szakember len­nék, akkor nyilvánvaló, hogy nem a „med­dig", hanem a „hogyan" érdekelne első­sorban, hiszen módszerek és eszközök nélkül eljutni szinte semeddig sem lehet. De nem vagyok mezőgazdasági szak­ember. Sem jó, sem rossz, még csak középszerű se. Természetesen ezzel nem büszkélkedni akarok és azt is tudom, hogy a tárgykörrel kapcsolatos megszólaláskor ezt tulajdonképpen titkolni kellene. Csak­hogy engem e témában rendkívül egysze­rű vonatkozások érdekelnek, tulajdonkép­pen az. hogy vajon meddig is fejhető egy tehén. Persze, nem kizárólag a vályúk előtt ácsorgó, nemcsak a legelőket maj­szolgató szarvasmarhákra gondolok, ha­nem magára a mezőgazdasági termőföld­re is. Vajon mi hozható még ki a földből ? Erre vagyok tehát kíváncsi, Igy aztán azt se bánom, ha a kérdéseim mögött a szó­lásbeii, képletes fejőstehén figurája is fel­dereng. Vizsgálódásom területe a dunaszerda­helyi járás, annak is két pontja csupán. Ami az itteni tejhozamokat illeti: az óvi négyezer liter fölötti fejésátlagokat errefe­lé nem csak emlegetik, hanem könyvelik is, hiszen ezer számokban kifejezhető, re­ális tények, adatok. A gabona hektáron­kénti hatvan mázsa fölé ugró adatairól ugyanezt lehet elmondani, ugyanakkor a kukorica, a cukorrépa, a gyümölcs eseté­ben is hasonló a helyzet. Azt hiszem, hogy fölösleges is a részletezés, hiszen a leg­többen jól tudják: a csallókJgj földnek jó yagglái vannak. Bartos Andor mérnök Bartos Andor mórnök, a járás mezőgaz­dasági termelésének egyik legfőbb gazdá­ja, irányítója. Az ő dolgozószobájában csak megerősödhet bennem az érzés, hogy valóban jó gazdánál járok, mert ő sosem dicsekvéssel, szépítgetéssel kezdi a mondandóját hanem hangosan gondol­kodik, még akkor is, ha az asztal túlolda­lán történetesen egy újságíró jegyzetel. Nála keresem a választ arra a kérdésre, hogy vajon az új ötéves tervidőszak folya­mán hogyan akarják növelni az egyébként országos példaként minősíthető termés­átlagaikat. — Kényelmetlen, de őszintén be kell vallanom: nem szeretek a tartalékokról beszélni, mert a tartalék mögött Rindig meglátszik egy korábbi mulasztásMert ha van tartalék és tudok róláUfüjJr ez» valamilyen gyöngeség jele. Map: yR van-Pisch László mérnök nak tartalékaink, nekem pedig kötelessé­gem szólni erről. A gabonatermelésben az egyik legfőbb tartalékunk az alap-agro­technika további javítása. Mindent eldön­tő kérdés: ha rossz az alap, nem lehet jó a felépítmény. Csakhogy ezt a mezőgazda­ság a saját erejéből nem tudja megoldani, mert előbb az iparnak kell maradéktalanul teljesítenie a feladatát, hogy a mezőgaz­daság is időben, minőségben, és maradék nélkül teljesíteni tudja. Meg kell továbbá tanulnunk azt, hogy az istállótrágya pótol­hatatlan. A műtrágyák csodákat tudnak művelni, de a felhasználók sokszor ennél is többet várnak tőle, miközben megfeled­keznek arról, hogy a talaj életének opti­mális feltételéit, valamint a talaj erőpótlá­sát semmi sem tudja csodálatosabb mó­don biztosítani, mint a sokszor oly köny­nyen elprédált istállótrágytfcuAanlgy kell tucfetosítani, hogy csak f&ótfka&ittdo­kolw mennyiségű míitrátjfat^ásgjqjha-Koratavasz a fólia alatt tunk, ezért nagyon fegyelmezetten és kö­vetkezetesen ki kell küszöbölni az anyag­mozgatással és raktározással járó műtrá­gyaveszteséget, hiszen az egész káli- és foszforszükségletünkért rubellel és dollár­ral fizetünk. Járásunkban relatíve rend van ezen a területen, de mégis azt kell mondanom, hogy ha úgy raktároznánk a gabonát, mint ahogy a műtrágyát raktá­rozzuk, akkor irgalmatlanul a fejünkre ol­vasnák a bűnt, és joggal, hiszen a műtrá­gya és a gabona ára azonos. Ezt sokan tudják de csak kevesen tudatosítják. Ide tartozik, hogvyárásunkban egy kiló műtrá­gyafelhasználíRtsal húsz-huszonkét kiló búzát tudunl&jregtermelni. ami nem ke­vés. De a hidfifta^ágokróRamíg vannak, ennek ellenéiRfe /felni kelgMert a megis­merés minde^C rajwegeÄjb tényező s ez még akhqi IRj: Xy i ia valóságot jlykSK kény isakhc

Next

/
Oldalképek
Tartalom