A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-21 / 12. szám
Innen-onnan Hallottukolvastukláttuk KÖNYV Burton C. Andrus: A nürnbergi huszonkettő Immár harmadik kiadásban jelent meg magyarul a Kossuth Könyvkiadó gondozásában Burton C. Andrus: A nürnbergi huszonkettő című könyve. E könyv, amely 1969-ben jelent meg először angol nyelven, sikert aratott az egész világon. Sikerének titka a háborús föbűnösök személye és a volt börtönparancsnok, Andrus amerikai ezredes szigorúan tárgyilagos és mértéktartó helyzetjelentése a náci hierarchia huszonkét perbefogott tagjáról. Ez a huszonkét „ember" nem volt akárki, háborús gonosztevő volt, a náci államnak, pártnak és hadseregnek legmagasabb tisztviselője. Andrus szinte minden nap érintkezett ezekkel az emberi fenevadakkal, megfigyelte és megítélte őket, látta színváltozásukat, ahogy silányságukban az életükért remegtek. Azok reszkettek életükért, akik annakidején gondolkozás nélkül küldtek a halálba ártatlan embermilliókat. Megfigyelte a gonosztevők metamorfózisát, a mérhetetlen hatalomból kibukottak „átvedlését", törpévé silányulását, kicsinyes torzsalkodásaikat, különböző alakoskodásaikat — gondolva, hogy ezáltal elkerülik a felelösségrevonást. Érdekes, hogy közülük milyen kevesen vállalták bűnösségüket. Úgy tettek, mintha semmiről sem tudtak volna, mintha a náci Németországban lobogó embermáglyák, a háborúk kiprovokálása, a legyőzött népek meggyalázása, a terrorbombázások s mindennemű öldöklés nem az ő parancsukra történt volna. Érdekes és izgalma?, kétségbeejtő és felháborító a könyv minden sora, szinte a foglyokat örzö katonákkal tekintünk be a cellák rácsos ablakán, látjuk az egykori náci hírességeket, az agyafúrt Göringet; az „őrült" Hess-t; az egykori Wehrmacht főparancsnokát, Keitel vezérezredest, aki parancsot adott a hadifoglyok legyilkolására; látjuk a börtönében is gyűlölködő Streichert, a faji uszítás egyik atyamesterét, Frankföld gonosz gauleiterét; Dönitz főtengernagyot, aki parancsot adott arra, hogy a megtorpedózott hajókból úszva menekülőket legép fegyverezzék; megpillantjuk a sebhelyes Kai tenbrunnert, aki a cseheket vágóhídra hajtó Heydrich utódjaként vezette a „birodalmi biztonsági föhivatal"-t s még a hétpróbás nácik is rettegtek tőle; megismerkedhetünk a ravasz Papennel, a simaszájú diplomatával, aki hatalomra segítette Hitlert; látóközei ségbe kerülünk a nácik hazug és eléggé korlátolt külügyminiszterével, Ribbentroppal, akinek egész életében egy önálló gondolata nem volt ... A könyv lapjain felsorakoznak előttünk a főbünösök s Andrus ezredes érdeme, hogy életre is kelnek az „akasztófa árnyékában." Izgalmasabb ez a könyv bármilyen bestsellernél, a történelem legnagyobb perének, a Nünbergi-pernek, és a perrel összefüggő mozzanatoknak, eseményeknek légkörét érezteti mindenkinél hitelesebben. -Des-TELEVÍZIÓ Stúdió '81 3. szám Nincs okom tagadni: a jóérzés melege és izgalma tölt el, amikor szűkebb hazám, a Csallóköz (és környéke) hallat (hat) magáról az ország határain túl is. így történt február 3-án is, amikor bekerültünk a Magyar Televízió oly hamar népszerűvé vált kulturális „hetilapjába", a STÚDIÓ'81-be. Valljuk meg őszintén, nálunk sem sokat tudtak eddig a Komáromban (Komárno) működő táncházról, melynek a helyi magyar gimnázium biztosit otthont az épület aulájában. Úgy hallottam, pillanatnyilag ez az egyetlen állandó jelleggel müködö táncház Szlovákiában. Vezetője — és ezt a nevet is érdemes megjegyezni — Katona István, akinek tájunkon végzett néptánc-gyűjtései — a filmkamera segítségével — jelentős értékeket mentenek meg a végső feledés homályától. Katona István jelenleg a komáromi Járási Népművelési Központ dolgozója, a frissen alakult Hajós táncegyüttes művészeti vezetője. A táncházban rögzített „pillanatképben" — amely a kulturális magazin tizenegyedik „cikke" volt — kellemesen hatott az Izsáról meghívott idős parasztpárral való találkozás. A műsor egyébként telitalálat. Maradéktalanul helyettesíti az 1980-ban megszüntetett Színházi Magazin és Filmszem című, valljuk be, kifáradt műsorokat. A nézők legszélesebb rétegeinek próbál adni valamit: információt, kulturális csemegét.. . Egyebek között találkozhattunk a műsorban Fernand Légér „Mechanikus balett" cimű filmjének egy lenyűgöző részletével is. Ezt a neves képzőművész születésének 100. évfordulója alkalmából tették a műsorba. Váró Mártonnak, a Debrecenben élő nagyváradi szobrászművésznek kiállítása nyílt a Műcsarnokban. A művész alkotásainak felvillantásával keresztmetszetet kaptunk alkotói hitvallásáról, elképzeléseiről. S ami szintén emlékezetes perceket adott, az a várszínházi előzetes, R. Altaide: Margarite asszony című monodrámájának részlete. A darab rendezője: Vámos László, a címszereplő: az ezerarcú Psota Irén. Végezetül említést kell tennünk az egész műsor készitö-gárdájáról is, akiknek nevét helyszűke miatt hadd ne soroljam fel; a hangulatos riporteri teljesítményekről s a nem tudálékos, de okos műsorszérkesztői és vezetői teljesítményről, mely nélkül egy ilyen szerteágazó műsort összefogni nem sikerülhetett volna. Kiss Péntek József HANGLEMEZ Bartók: Gyermekeknek A „Gyermekeknek" című zongoradarab-ciklus Bartók életművének az darabja, mely elindította a Bartók-életmű új fejezetét; a hangszeres népdalfeldolgozásokét. A zongoradarab-sorozat, amelyet Bartók 1908— 1909-ben írt, ma a zenepedagógia világszerte elismert és használt oktatási anyaga. Ezek az apró remekművek ugyanis a gyermekek nyelvén szólnak a gyermekekhez, s igy kapcsolják össze a gyermek lelkivilágát részben a régebbi korok, részben korunk zenéjével. Bár jelen esetben olyan művekről van szó, melyeknek interpretálásához minimális technikai előfeltételek is elegendőek, mégis a maximális zenei tartalmat és élményt nyújtják. Annak ellenére, hogy kezdő zongorázok számára készültek, hangversenytermekben is igazolják Bartók művészetének kvalitásait. A sorozatot Bartók 1944-ben átdolgozta, s e javított kiadás alapján készült a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat két lemezből álló albuma. A ciklus 79 darabból áll, közülük 19 magyar és 1 7 szlovák népdal dallamanyaga Bartók saját gyűjtése. Az egész ciklus 40 magyar és 39 szlovák népdalból állt össze. A mü, amely különleges, ám fontos helyet foglal el Bartók életmüvében, keletkezését annak köszönheti, hogy az ifjú Bartók számá ra az ősi parasztzenével, a régi népi dalia mokkái való találkozás egész életére és to vábbi munkásságára hatalmas élményt je lentett, mert a kitűnő zeneszerzőben ennek nyomán ért be az elhatározás, hogy mind alkotói és tudományos munkássága folya mán, mind zenepedagógusi és népművelő tevékenysége során foglalkozni fog a népze nével. A „Gyermekeknek" cimü zongoradarabsorozat 79 dallamát a két lemezen a Bar tók-müvek ismert és kiváló interpretálója, Zempléni Kornél zongoraművész, a Zenemű vészeti Főiskola zongoratanára szólaltatja meg a tőle megszokott színvonalas, élveze tes előadásban. Sági Tóth Tibor Elveszett lélek A Dino Risi rendezte olasz film főszerepeit olyan világszerte ismert és elismert müvészegyéniségek játsszák, mint Vittorio Gassman és Catherine Deneuve, s mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy még az ö tehetségük is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az inkább rémfilmbe, mint lélektani drámába illó történetet hitelessé vagy legalábbis hihetővé tegyék. A rendező egy beteg lelkű férfi tragédiáját akarta filmre vinni, a „beteg" azonban nem is annyira betegre, mint inkább szörnyetegre „sikeredett", s így tragédiája sem lehet igazi — a szó hagyományos értelmében vett — tragédia. Dino Risi szörnyetege kettős életet él: egy aránylag „normálisát" a világ előtt, az emberek között, meg egy „őrültet" a világtól elzárva, egy titokzatos velencei ház padlásszobájában. Állítólag abba örült bele, hogy a felesége — akit mint kislányt szeretett meg — nem maradt meg örök időkre kislánynak, hanem, mint minden valamirevaló gyerek, felnőtt; igaz, a cselekmény eléggé zavaros, úgyhogy nem merném száz százalékra állítani, hogy valóban ez volt a férfi „betegségének" oka (tényleg nem értem: a kislányt szerette, tehát a kislányt vette feleségül? nem hinném; ha a felnőttet nem szerette, miért vette feleségül? Csak azért, hogy meg örülhessen?; és számtalan más kérdés ötlik fel bennem hirtelen, amelyekre a film nem ad elfogadható választ). Különben is, akit a cselekmény egyes mozzanatain kívül e mozzanatok rugói, okai is érdekelnek, az ne nézze meg az Elveszett lélek című filmet, mert nemigen tud majd kiigazodni rajta. Mivel tehát a filmből szinte teljesen hiányzik a motiváció, nem tudunk hinni sem a rendezőnek, sem a világhírű színészeknek (akiken csodálkozom, hogy egyáltalán magukra vállalták ezeket a szerepeket); ez az oka annak is, hogy a csodálatos velencei környezetben játszódó történetből nem maga a történet, hanem inkább a környezet, a „kulissza" lehet maradandó élménye a mozilátogatónak. Varga Erzsébet Annak ellenére, hogy a hálószoba fala nei az országútra, hanem az udvarra „néz", teherautónak sikerült áttörnie — csak i ágy fölött állt meg. Ez bizony még eg chicagói lakosnak is szokatlan ébreszté íme, elkészült a karnevál királya! Még nd hány ecsetvonás, s megkezdődik a híre nizzai karnevál, amely azóta természetese már véget is ért (február közepétől márciu elejéig tartott). A kijevi esküvőn a családtagokon kívül eg sereg fotoriporter is megjelent: Oleg Blohii a Dinamó Kijev egyik legjobb futballistáj és Irina Gyerjugina, a művészi torna exvilác bajnoka házasodtak össze. 8