A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 12. szám

valy 38 mázsás átlagos hektárhozamot értek el, a legjobb eredményt kukoricából, ami a tavalyi rendkívüli időjárási viszonyok mellett megbecsülendő tény: ugyanis a tervezett 50 mázsa helyett egy hektárról átlagosan 50,6 mázsát takarítottak be. Búzából 41 mázsát terveztek, de csak 39,8 termett meg. Gyengébb volt az árpatermés — itt 8 mázsával maradtak el a tervezett hozamoktól. Egészében véve azonban a 38 mázsás átlagos hektárhozam az egyesült szövetkezet gazdálkodása során eddig a legjobb eredmény ami arról tanúskodik, hogy a gazdálkodás szervezettsége és szakmai vezetése tudatos és egyre célratörőbb. Ezt hangsúlyozta a szövetkezet főmérnöke. Pósa Gyula is. — Az egyesült gazdaságban 1979-ben azzal kezdtük, hogy mindenki számára pontos feladatokat dolgoztunk ki. így például szántásnál a traktorosoknak megszabtuk heti feladatukat erögéptípus szerint, s ennek teljesítését célprémiummal jutalmaztuk. — Mondana rá példát? — A DT 75-ös mintájú traktorral például egy hét alatt 48 hektáron kellett a középmélyszántást elvégezni. Ennek a teljesítéséért a traktoros kétszáz korona jutalomban részesült. Ugyanezzel a géppel 40 hektárt terveztünk mélyszántásból, s ennek a normának a teljesítését háromszáz korona prémiummal jutalmaztuk. — Bevált ez a módszer? — Igen, eredményes volt. hiszen december tizedikére befejeztük a mélyszántást, ami a tavalyi viszonyok között egyáltalán nem volt csekélység. A bodolói szövetkezetben szakosított szarvasmarhatenyésztést folytatnak. Kerek 4700 darab a szarvasmarha-állományuk. Ebből 1450 a fejőstehén, 1350 pedig a hizómarha. Borjakat hathónapos korig nevelnek, azután az üszőborjakat továbbadják más gazdaságoknak. Tehát főleg a tejtermelés játszik jelentős szerepet, amit Kassa közelsége, tejszükségletének kielégítése indokol. — Tavaly a tervezett 4 millió 60 ezer liter helyett 4 millió 259 liter tejet adtunk el a közellátás céljaira. — mondja Pósa mérnök. — A tejtermelés ugyanis elsősorban takarmányozási kérdés, a takarmányellátás pedig tervezhető. Mi számolunk az átmeneti időszakokkal tavasszal és ősszel, így a termelési kiesés minimális. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nálunk az állatgondozók kilencven százaléka állandó, csak a makranci majorunkban vannak kisebb-nagyobb gondok. Tavaly a bodolói szövetkezet egészévi termelési terve 97 millió korona volt, ezt fél millió koronával teljesítették túl. Az állattenyésztés a 97 millióhoz 48 millió koronával járult hozzá. A peréni Győzelmes Út a Kassa-vidéki járás legeredményesebb gabonatermelő szövetkezete. Elnökétől, Kis Kendi Ferenc mérnöktől tudom, hogy 2640 hektáron gazdálkodnak. 1100 hektáron termelnek gabonaféléket; 700 hektáron búzát, 400 hektáron árpát. Tavaly a gabona átlagos terméshozama 43,4 métermázsa volt. — Búzából lényegesen jobb volt a termés, az említett átlagnál — mondja az elnök. — Az árpa egy kicsit becsapott bennünket. Vagy talán nem is az árpa, hanem az időjárás, mert volt egy 80 hektáros táblánk, ahol átlagosan 50 mázsa termett. De ezt még az esőzések előtt takarítottuk be. Búzából a vetésterület nagyobbik hányadán 50 mázsán felül termett hektáronként. — Mi a titka, ha egyáltalán van ilyen, hogy a nem éppen kedvező talaj- és éghajlati viszonyok között megközelítik a csallóközi és a mátyusföldi eredményeket? — Évek óta tíz búzafajtával kísérletezünk 1 —2 hektáros, tehát viszonylag nagy területen. így aztán azt a fajtát vetjük, amely a mi viszonyaink között a legmegfelelőbb. Volt már olyan is, hogy az egyik kísérleti parcellán hatvan mázsánál is több termett. Tulajdonképpen ez a hektárhozamok növelésének egyik tényezője. Ugyanilyen kísérleteket végzünk az árpával is. Az eredmények itt is hasonlóak. Ha tavaly csak egy kicsit is kedvezett volna az időjárás, elértük volna az 50 mázsás átlagot. — A magas hektárhozamok elérése számos tényező — talaj, agrotechnika, tápanyagellátás. fajtakiválasztás, növényvédelem — együttes hatásától függ. Hol vannak ebben a láncolatban még tartalékok? — A mi gazdaságunkban ez a láncolat" elfogadható szinten megoldott. A trágyázás esetében még van némi tartalék, főleg ami a szerves trágyával való gazdálkodást illeti. Amivel évek óta nem tudunk megbirkózni, az a növényvédelem. Az a helyzet, hogy ezeken a nedves, mély talajokon virágzás idején egy gombaféle támadja meg a kalászokat s nem tudunk hatásosan védekezni ellene. Jelentkezésekor szinte nem is napokon, de órákon belül kellene elvégezni a permetezést. Ha ezt sikerülne megoldani, harminc százalékkal jobb hektárhozamokat érhetnénk el. Szárazabb esztendőben kisebb a veszteség, de az olyan évben, mint a tavalyi, ez a gabonabetegség nagy károkat okoz. Kis Kendi Ferenc gondja nemcsak a Kassa-vidéki járásé, de egy nagyobb tájegységé is egyben. Az a harminc százalékos lehetőség, úgy vélem, megérné a szellemi és az anyagi ráfordítást. Egyébként a peréni szövetkezet szakembereinek hozzáértését dicséri, hogy ennek ellenére 1976 óta nem volt 42 mázsa alatt az átlagos hektárhozamuk gabonából. Elérni egy ilyen szintet egyáltalán nem könnyű. De éveken keresztül megtartani, sőt növelni, már példamutató teljesítmény és megbecsülést érdemlő eredmény. GAL SÁNDOR A szerző felvételei Hétvégi levél Felvételünkön az SZLKP Kassa-vidéki (KoSice-vidiek) járási konferenciájának munkaelnöksége, középen Peter Colotka a CSKP KB küldöttségének vezetője, az SZSZK kormányának elnöke (CSTK felv.) Csehszlovákia Kommunista Pártja és vele együtt egész népünk készül a párt XVI. kongresszusára. Igen, mint ahogy azt a CSKP KB 18. ülésén Husák elvtárs hangsúlyozta, a párt kongresszusa nemcsak a kommunisták, de a párton kívüli dolgozók ügye is, mindazoké, akik jelenüket, jövőjüket, és reményeiket összekapcsolták a szocializmussal, a szocialista haza gyarapításával, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a tudomány fejlesztésével... Az elmúlt hetekben zajlottak le a párt járási és kerületi konferenciái, ahol az üzemek, vállalatok és intézmények kommunistái beszámoltak azokról az eredményekről, melyeket a párt XV. kongresszusa óta társadalmi életünk különböző területein elértünk. A konferenciákon elhangzott beszámolók és vitafelszólalások bíráló igényességgel értékelték az elmúlt évek eredményeit, a párt szervező és irányító munkáját. Megállapították, hogy a CSKP XV. kongresszusától eltelt időszakban tovább folytatódik népgazdaságunk dinamikus fejlődése. Újabb nagy eredmények születtek az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a tudomány és a kultúra fejlesztésének területén. A konferenciák küldötteit és minden kommunistát jogos büszkeséggel töltenek el azok az eredmények, amelyeket pártunk vezetésével az elmúlt ötéves időszakban elértünk. Ugyanakkor azonban a beszámolók és a vitafelszólalások rámutattak azokra a hiányosságokra is, amelyek ismételten megnyilvánulnak a beruházások területén, a lakásépítés minőségével és általában a termelt áruk igen sokszor alacsony minőségi szintjével kapcsolatban. Sokan szóltak bírálóan a munkafegyelem, az irányítás hiányosságairól, a felszólalók nem rejtették véka alá azt a véleményüket, hogy levonva az elmúlt időszak tapasztalatait, sok üzemben és vállalatnál az eddiginél sokkal átgondoltabb tervezésre, jobb munkaszervezésre és irányító munkára van szükség ahhoz, hogy az előttünk álló egyre igényesebb feladatokat becsülettel teljesítsük. A konferenciák beszámolói, vitafelszólalásai tükrözték a párt és a párton kívüli tömegek szoros kapcsolatát, hangsúlyozva, hogy az eredményeket a kommunisták és párton kívüli dolgozók milliói szorgalmas, céltudatos munkájával értük el. Rámutattak, hogy az eredmények igazolják a szocialista demokrácia további elmélyülését, amely nemcsak a termelési tervek teljesítésében, de a széles tömegeknek, az üzemek irányításában és a közügyek intézésében való részvételében is megnyilvánul. Arról van tehát szó, hogy szocialista hazánk fejlődéséért a kommunisták és párton kívüli dolgozók közös felelősséget vállaltak, felelősség tudatában élnek és dolgoznak. Ebből következik, hogy az előttünk átló 7. ötéves terv feladatait is csak akkor tudjuk sikeresen teljesíteni, ha tovább erősítjük a párt és a tömegek kapcsolatát, ha állandóan növekedni fog a párton kívüli dolgozó tömegek aktív hozzáállása a szocializmus építésének feladataihoz, ha növekedik felelősségük e feladatok teljesítéséért. Az eredményes munka nem utolsósorban azt is megköveteli, hogy tovább mélyüljön a széles tömegek bizalma a párt politikája és a szocialista társadalmi rendszer iránt. A CSKP XVI. kongresszusa előtti időszakot a fokozott munkaaktivitás jellemzi, és meggyőződésünk, hogy a kongresszus után ez az aktivitás csak fokozódni fog, az ott elfogadott határozatok teljesítése érdekében. 3