A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 12. szám

Következő számunk tartalmából: Neumann János: GYÓGYÍTÓ BRIGÁD Miklósi Péter: HARMINC ÉV UTÁN Dénes György: ŐSZI MÁGLYA Szántó György: A ZENE NYELVÉN Kádek Gábor: JALTA — A KRIM GYÖNGYE Címlapunkon P. Havran, a 24. olda­lon Kontár Gyula felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János, Telefon: 334—134, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Ter­jeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföld­re szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciar­ne, п. p., Kosice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfo­gad minden postahivatal és levélkéz­besítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. I v Kassa-vidéki (KoSice-vidiek) j 1 járás a mezőgazdasági termelés 1 szempontjából rendhagyó he­lyet foglal el a kelet-szlovákiai ^^^^ kerületben. Ezt egyrészt a dom­borzati talaj- és éghajlati viszonyok — tehát a termelési adottságok —, másrészt az ipari centrum, a kétszázezres lélekszá­mú kerületi székhely, Kassa közelsége határozzák meg. Ebből következően a me­zőgazdasági termelés szempontjából van­nak általános és speciális elvárások. Az általános elvárások megegyeznek a többi járásokéival, míg a nagyipari központ köz­ellátása megköveteli egyrészt az intenzí­vebb zöldségtermesztést, másrészt az ugyancsak fokozottabb méretű tej-, to­jás-, baromfihús- stb. termelést. E kettős elvárásnak megfelelni nem könnyű fela­dat, ha tudjuk, hogy a kassa-vidéki járás területén, a már említett domborzati, ta­laj- és éghajlati viszonyok következtében, minden termelési körzet megtalálható, kezdve a kukoricatermelő körzettől a he­gyi levegőkig. Ez természetesen a mezőgaz­dasági termelés tervezésében is tükröző­dik. A járásban 76 ezer hektár a mezőgaz dasági termelés alá vont terület, s ebből 56 ezer hektár a szántó. De például gabo­nafélék termesztésére a szántóterületnek mindössze 17 százaléka alkalmas; ez is már a kukoricatermelő körzet pereme. Mindezt Peter Krivda mérnöktől, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkárától tudom, akit arra kértem, jellemezze a kassa-vidéki járás mezőgazdasági terme­lésének eredményeit és feladatait. — A mezőgazdasági termelés szem­pontjából az elmúlt ötéves tervidőszak bonyolult volt. A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében csak nagy erőfeszítések árán tudtuk teljesíteni, vagy legalább megkö­zelíteni azokat a feladatokat, amelyeket magunk elé tűztünk. Járásunkban a mező­gazdasági össztermelés értéke az ötödik ötéves tervidőszakban 4 milliárd 378 mil­lió korona volt, 7,3 százalékkal kevesebb az előirányzottnál. Tavaly viszont, az igen kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is 1 milliárd 37 milliós össztermelési érté­ket értünk el, ami lényegében jobb az előző évek átlagánál. Ami gondot okoz, az az, hogy főleg a sertés- és baromfihús-ter­melés gyorsabban fejlődött, mint a nö­vénytermelés. Ezt az aránytalanságot a következő években ki kell küszöbölnünk. Egyébként az előzőhöz viszonyítva az ötö­dik ötéves terv időszakában 21,1 száza­lékkal növekedett a mezőgazdasági össz­termelés a járásban. — Tavaly a kassa-vidéki járásban a be­takarítás inkább a mentési munkához volt hasonlatos. Milyenek voltak az 1980. évi térvek, s mit sikerült azokból megvalósí­tani? — Gabonafélékből 38 mázsás átlagho­zamot terveztünk, ami kedvező időjárás esetén — figyelembe véve a járás terme­lési és természeti adottságait — elérhető. Az elmúlt esztendő azonban az átlagosnál sokkal rosszabb volt, ennek ellenére a gabonafélék átlagos hektárhozama elérte a 34 mázsát. De néhány szövetkezetben ezt az átlagot lényegesen túlszárnyalták. Például Perénben 43,6 Újbódván 42,9, Csécsen 40,1 métermázsás volt az átlag. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy még vannak tartalékaink a gabonafélék terméshozamának növelése terén. — Sokat fejlődött, vagy azt is mondhat­nám, teljesen átszerveződött a járás zöld­ségtermelése. — Valóban így van, hiszen a negyedik ötéves tervhez viszonyítva 214 százalék­kal nagyobb területen, ma már 670 hektá-Kis Kendi Ferenc ron termelünk zöldség-és főzelékféléket. Ennek a területnek majdnem a fele, pon­tosan 41,3 százaléka már fóliás kertészet, ami korábban szinte ismeretlen volt ezen a tájon. A zöldségtermelés fejlesztését természetesen mindenek előtt Kassa ellá­tása tette szügségessé. — Melyek a növénytermelés feladatai az új ötéves tervidőszakban? — Elsősorban a már említett egyensúlyi helyzet megteremtése az állattenyésztés és a növénytermelés között. A gabona­program elsődleges célkitűzése: 1985-re el kell érni a járásban a 40,3 mázsás átlagos hektárhozamokat. Véleményem szerint erre a feltételeink ma már meg­vannak. Az idei tervben a 38.9 mázsás átlag elérését irányoztuk elő. — Az állattenyésztésről azt mondotta, hogy eddig gyorsabban fejlődött a kívána­tosnál. Hogyan jellemezné általánosság­ban ezt az ágazatot járási viszonylatban!? — Az állattenyésztési termelésben elért eredményeink a legjobbak a kelet-szlová­kiai kerületben. Lényegében elértük, vagy elérjük a országos átlagot a tej-, a tojás-és a hústermelésben. Például tavaly az átlagos tejhozam 3071 liter volt De a csányi szövetkezetben 4000 literen felüli átlagot értek el. Valalíkyban 3734, Bodo­lón 3243 litert. 1980-ban egy hektárra számítva átlagosan 626 liter tejet, 294 kiló húst és 692 darab tojást termelnek a szövetkezetek és az állami gazdaságok. — A mezőgazdaságban az eredményes termelésnek sok összetevője van, kezdvt az időjárástól, a gépeken keresztül a mű trágyákig. A döntő tényező azonban аз ember. Egy ilyen hatalmas ipari közponl közelében ez nyilván nagyobb gond, mint egyebütt. — A járásban összesen 8525 fő a mező gazdaságban foglalkoztatottak száma. Аз egy főre jutó termék értéke meghaladja г százezer koronát. Ma ezek a számok méc elfogadhatók, és úgy ahogy megfelelnek г követelményeknek. Hosszabb távon azon ban már eléggé kedvezőtlennek mutatko zik a helyzetünk, ugyanis a mezőgazda ságban foglalkoztatottak átlag életkor; meghaladja a 47 évet. Az állattenyésztés ben dolgozóké pedig még ennél is kedve zőtlenebb: 52 éven felül van. A vezeti beosztásban dolgozó mezőgazdaság szakember 62 százaléka végzett főiskolái vagy egyetemet, 34 százalékának pedi< középiskolás képesítése van. Ezen a terű leten viszonylag jó a helyzet. A Kassa-vidéki járás legnagyobb terme lőszövetkezete a hat falu földjein gazdái kodó bodolói efsz, amely az utóbbi két-há rom évben egyre inkább kitűnik főleg a; állattenyésztésben elért eredményeivei Összesen a 6400 hektáron gazdálkodik ebből 4800 hektár a szántó, amelyen fő leg búzát, kukoricát és takarmányfélékei termesztenek. Tavaly a búza vetésterüle te meghaladta az 1400 hektárt: szemes kukoricából 500, silókukoricát 480 hektá ron termesztettek. Ezenkívül 800 hektá ron árpát termeltek. Gabonafélékből ta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom