A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-14 / 11. szám

Budapest új sportcsarnokát még az idén átadják rendeltetésének. 1982-ben egyébként már itt rendezik meg az asztalitenisz Európa-bajnokságot. Az Abba együttes egyik felét alkotó pár, Bjorn Ulvaeus és Agnetha házassága nyolc év után 1979-ben felbomlott. Most kiderült, hogy Bjorn Ulvaeus januárban — teljesen titokban — ismét megházasodott. Új hitvese, Lena Kallersjo (l-es kép) szakasztott mása előző feleségének, Agnethának (2-es kép). A könyvdedikálás világcsúcsa eddig ötszáz aláírás volt egy óra alatt. Ezt döntötte meg nyugat-berlini látogatásakor Sophia Loren, akinek Élet és szerelmek című önéletrajzi kötete 1980 legnagyobb sikerét hozta meg a KaDeWe kiadónak. A kiadó épületében megrendezett dedikálás során a szerző kilencven perc alatt könyvének több mint ezer példányába írta be nevét. A Kárpátok hegykoszorújának legmagasabb része a Magas-Tátra gránitvonulata. Ez, a némi túlzással „óriáshegységnek" nevezett 800 km2

-kiterjedésű tájegységünk nyaranta már alig győzi a turizmus meg-megújuló rohamát. A nyirkos, szeszélyes időjárású tavaszi napok azonban nem tartoznak a vonzó túraidőszakok közé. Nem tölt el nagy lelkesedéssel bennünket, ha térdig kell gázolnunk az itt-ott olvadó, másutt jeges, a túrabakancs alatt beszakadozó hóban. Mikor lihegve felérünk a gerincre a várt panorámától megfoszt az éppen akkor leereszkedő nyúlós köd. A jégkorszaki gleccserek által formált, csiszolt tátrai völgyek meredek lejtőit még április végén is összefüggő hótakaró bontja. Az alpesi zóna olvadozó hómezeinek szélén kialakuló különös mikroklíma kedvez a hideg-és nedvességkedvelö (un. psychrofil) növényeknek, apró rovaroknak. Néhány ritka faj is előfordul köztük. Ezekre vadászgatva a szakember teljesen megfeledkezik a külvilágról. Teheti ezt annál is inkább, mivel a kövek között „bogarászó", esetleg lepkehálóval látszólag céltalanul futkosó „rovarász" nem válik a kocaturisták zavaró közröhejének tárgyává. Ha a kutató magányát nem is, de biztonságérzetét annál inkább zavarhatja a távoli égrengésre emlékeztető, erősödő majd halkuló moraj. Az ember napirendre tér fölötte. hogy annál tragikusabban érje a fölismerés, mikor a szomszéd völgyben megpil lant egy korábbi, már olvadozó lavinát. A távoli dübörgő moraj és a hógörgeteg okozta pusztítás látványa kiegészítik egymást. A fagyos téli hónapokban előfordul, hogy a napsütés hatására a megolvadó hó felső rétegének kristályai a hideg, csillagos éjszakában jéggé fagynak. Ezen a „lesiklópályán" a ráhullott nagy mennyiségű friss hó különböző külső impulzusok folytán mozgásba lendül. A megindult laza tömegű porlavinát gyakran viharos erejű szél is segíti. Kora tavasszal, mikor a havazást váltakozva enyhülés és fagy kíséri, a hó durva, szemcsés, jeges tömeggé áll össze. Ha ez a gyakran esővíztől elnehezülő tömeg (un. nedves lavina) a sziklaaljzattól elszakadva megindul, magával sodor tonnányi kőtömböket, derékba töri az öles fákat, letarolja az erdőt. A lávinaomlas az oriashegyseg eletenek meg döbbentő látványa. Sokkal kellemesebben, a felfedezés örömével hat ránk az olvadozó hófoltok szomszédságában viruló havasi növények korai szinpompaja. Virágos növényeink többsége csak jóval a fagypont felett virágzik. Az itt élö egyes fajok, pl. a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) már márciusban a hótakaró alatt bimbózik s virágaival töri át a vékonyodó hótakarót. A törpefenyö (Pinus mugo) kiterjedésének felső halára fölött élö növények életét szélsőséges környezeti tényezők befolyásolják. A két-három hónapos vegetációs időben életfolyamataik felgyorsulnak. E rövid idő alatt kell virágozniuk és termést érlelniük. Az itt uralkodó fényviszonyok, az erös sugárzás meggyorsítja a virágképzödést. A gyakran apró termetű növénykék virágai szárukhoz mérten aránytalanul nagyok, élénk színűek, pl. a törpe kankalin (Primula minima), a pompás tárnics (Gentiana Clusii) virágai. A modern, fitotronnal végzett kutatások segítségével a botanikusok megfejtették ennek a jelenségnek az okát, melyben az egyik legfontosabb környezeti tényező, a hömerséklet hatása a döntő. A növényi szár növekedése rendkívül höigényes életfolyamat. A magas hegységek világában éjszaka a hőmérő higanyszála vegetációs időszakban is gyakran a fagypontig süllyed. Az életfolyamatok ezert ilyenkor erősen lelassulnak. Nappal pedig az intenzív ultraibolya sugárzás gatolja a növényi növekedési hormonok hatását, s így a növények törpe termetűvé válnak. Az erös ultraibolya sugárzás káros a növényi sejtekre is. A havasok növényei vastag kutikulával, sűrű ezüstös szörbevonattal vedekeznek ellene, mint pl. a mészköhegységek ismert havasi gyopárja (Leontopodium alpinum) vagy a fehér kökörcsin (Pulsatilla alba). A havasi gyepek, a mohos sziklák élénk virágú növénytársulásai elszigetelt, vonzó kis mikrokozmosznak tűnnek az időtlen, mészkő- és gránitsziklák szürke világában. Üditő színfoltjaikat nemcsak a nehezen járható kögörgeteges meredek lejtők, hanem a Tátrai Nemzeti Park szigorú törvényei is védik. POMICHAL RICHÁRD biológus (A szerző felvételei) o Törpe kankalin Fehér kökörcsin