A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

hely, ahol megvalósulnak a szövetség fel­adatai és ahol a tagok mindenekelőtt élnek jogaikkal és eleget tesznek köteles­ségeiknek." Lényegében minden magyar lakosságú dél-szlovákiai községben mű­ködik — jelenleg összesen 512 — CSEMA­DOK helyi szervezet. Ezt a számot, kiindul­va a már említett tényből — tovább emel­ni nem lehet. Nem minden helyi szervezet fejt ki azonban megfelelő tevékenységet, legalábbis nem rendszeres a munka. Vo­natkozik ez számításaink szerint a helyi szervezeteknek a 25 százalékára. Ezért nagyobb aktivitást kifejtve oda kívánunk hatni, hogy a helyi szervezetek között minél kevesebb legyen az olyan, amely nem fejt ki rendszeres tevékenységet. Hangsúlyozni szeretném, hogy elsősorban a szövetség tisztségviselőinek — a köz­ponti bizottságtól a helyi szervezetekig — kell közösen fáradozniuk azért, hogy helyi szervezeteinkben minél sokrétűbb, rend­szeresebb kulturális tevékenység folyjon. A taglétszám emelésének kérdéséről szólva tudatosítanunk kell, hogy egy tár­sadalmi szervezet társadalmi-politikai sú­lyának egyik fő meghatározója a taglét­szám. A legutóbbi közgyűlés, vagyis 1977 óta eltelt időszakban több mint 5000-rel, köztűk sok fiatallal növekedett a taglét­szám. Ezt egészséges fejlődésnek tekint­hetjük. Ma a CSEMADOK 71 586 tagot tart nyilván. A tagság korosztály szerinti megoszlása a kövétkező: 16—30-ig 22 040, 30—50-ig 29 194, 50-en felül 20 352. Ez a megoszlás viszonylag kedvező, de a jövőben több fiatalt kell megnyernünk szövetségünkbe. A taglétszám emelését állandó feladatként kell kezelni, és az eddiginél fokozottabb mértékben fel kell használni a CSEMADOK tömeges akcióit új tagok szerzésére. Az 1982-ben megtar­tásra kerülő XIII. országos közgyűlésig szeretnénk elérni a 80 000-es taglétszá­mot. Bízunk benne, hogy ez sikerül... Tudatosítjuk, hogy helyi szinten a min­dennapi munkát a tiszteletbeli funkcioná­riusok, népművelői aktivisták és öntevé­keny művészek ezrei szövetségünk appa­rátusa dolgozóinak aktív közreműködésé­vel végzik. Azt is tudjuk viszont — s ezzel számolunk az egyes feladatok előirányzá­sánál —, hogy ezek az emberek munkáju­kat ügyszeretetből, nemes hivatástudat­ból, a közös ügyünkhöz való ragaszkodás alapján végzik. Nagyon fontos ezért, hogy helyi szervezeteink vezetőségeiben to­vább fokozzuk a tenniakarást, a problé­mákhoz való aktív hozzáállást a felsőbb irányító szervek által megfogalmazott tennivalókhoz, ezek helyi szintű lebontá­sához való aktív hozzáállást. Szükségsze­rű annak tudatosítása is, hogy amit terve­inkben előirányozunk, azt csakis az érde­kelt párt- és állami szervekkel való szoros együttműködésben és a tagság kezdemé­nyezésének ösztönzésével és aktív támo­gatásával válthatjuk sikerrel valóra. A kö­zelmúltban további szervezési intézkedés­sel igyekezett szövetségünk központi ve­zetősége hatni az együttműködés szoro­sabbá tételére, tökéletesítésére az erköl­csi-politikai, valamint anyagi feltételek további javítása érdekében. Meggyőződésünk, hogy az évzáró tag­gyűléseket helyi szervezeteink az eddigi­nél jobban felhasználják a helyi problé­mák közös megoldására, a Nemzeti Front­ba tömörült társadalmi szervezetekkel és a helyi kulturális intézményekkel való gyümölcsöző együttműködés további el­mélyítésére. Az előttünk álló 1981-es esztendőben ke­rül megtartásra a CSKP XVI. kongresszusa és megkezdjük a 7. ötéves terv feladata­inak a végrehajtását. Társadalmunk fejlő­désével, a társadalmi rétegeződés átala­kulásával, az anyagi-műszaki alap korsze­rűsödésével előtérbe kerül a tudomány, a műveltség, a kultúra részesedésének fontossága az ember nevelésében. Az 198 l -es esztendőben a CSEMADOK-ra az a feladat vár, hogy kulturális tevékenysé­günkkel, mint hatásos nevelési eszközzel a szocialista értékrend szellemében ala­kítsuk az emberek széles rétegeinek tuda­tát, felkeltve kulturális igényeiket bizto­sítsuk ezek kielégítésének, önmegvalósí­tásuk lehetőségeinek társadalmi feltéte­leit. Szövetségünk sajátos politikai és társa­dalmi szerepéből kifolyólag fontos és tar­tós feladatunk, hogy nevelő munkánkkal szilárdítsuk az emberekben a szocialista internacionalizmus és hazafiság érzését, a nemzeti-nemzetiségi tudatot, működé­sünkkel elősegítsük a magyar kulturális értékek közkinccsé válását és a Csehszlo­vákiában élő nemzetek és nemzetiségek kultúráinak kölcsönös gyarapítását. Jelenleg és a jövőben is egyre nagyobb szükség van arra, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága által elfogadott hatá­rozatokat hatékonyabban valósítsuk meg minden szinten, hogy ezeket szövetsé­günk tagságának mind szélesebb rétegei magukévá tegyék. Arra törekedjünk, hogy őszintén, a reális helyzet ismeretében be­széljünk az emberekkel eredményeinkről és nehézségeinkről egyaránt. Eddigi eredményeink számottevőek, igyekeznünk kell azonban még nagyobb lendülettel fáradozni azon, hogy munkánk az új esztendőben is töretlenül folyjon. Tevékenységünk pozitív eredményei lát­tán fokozatosan szélesedik, erőteljesebbé válik szövetségünk társadalmi bázisa. E feladatok tudatában — tovább széle­sítve szövetségünk tevékenységének ha­tósugarát — lépünk az új esztendőbe azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy tevékeny munkával, lelkesedéssel, odaadással egy­re többen vállalnak aktív szerepet az elő­irányzott igényes feladatok sikeres meg­valósításában. Dr. GYÖRGY ISTVÁN a CSEMADOK KB vezető titkára Hétvégi levél Újévkor, amikor ki-ki a maga módján köszöntötte az 1981. esztendőt, mint ilyenkor szokásos, fogadalmak is elhangzottak, éspedig arra vonatkozóan, hogy a most következő évben igyekszünk még jobban dolgozni magunk és családunk, a társadalom érdekében. Igyekezni fogunk valóra váltani a társadalmi és az egyéni elképzeléseket, hogy még boldogabban, még nagyobb bőségben élhessünk. Az üzemekben és vállalatoknál a vezetők újévi üdvözletükben rámutattak, hogy milyen nagy. milyen igényes feladatok állnak előttünk a termelés, az irányítás, a munkaszervezés területén a 7. ötéves tervidőszak első évében. Az új évet fogadó beszédek végkicsengése az a meggyőződés volt. hogy a dolgozó kollektívák, munkások, parasztok, értelmiségiek minden tőlük telhetőt megtesznek az előttük álló feladatok teljesítésére. Ezután beindultak a gépek, teljes erővel megindult az ország vérkeringése. Teljes sebességre kapcsoltak a mozdonyok, a teherszállító autók, a bányák fejtőkombájnjai. és megindult a munka a tervező-irodákban is. Tisztán és ütemesen dobbant az ország szívverése, melynek ritmusát dolgos kezek és agyak irányítják. Megtettük tehát az első lépéseket a tervezett feladatok teljesítéséhez, a futószalagról legördültek az első gépek, alkatrészek, és sok-sok más termék, amelyre a fogyasztók, az üzemek és a külkereskedelem várnak. Az új év első napjaiban eszembe jutott, hogy vajon hány vezető beosztású dolgozó, mester és munkás gondolkodott el azon. mennyire fontos az. hogy a tervet az új év első napjától, órájától egyenletesen kell teljesíteni. Hogy a múlt év tapasztala­taiból kiindulva a terv teljesítésekor nem lehet úgy gondolkodni, hogy ..hej ráérünk arra. még". hiszen előttünk van még tizenkét hónap. Mert rendszerint amelyik üzem az első hónapban lemarad a terv teljesítésében, ahol csúszik a határidő, ott könnyen megtörténhet, hogy csúszás lesz tizenkét hónapon keresz­tül, s csak az utolsó negyedévben vagy hónapban tudják — ha tudják — behozni nagy erőfeszítések árán. rohammunkával a lemaradást. Tudom, nem mondtam ezzel semmi újat. mindezt elmondtuk már százszor meg százszor, de ennek ellenére ugyenezek a fogyatékosságok ismétlődtek. nincs tehát más hátra, mint tovább ismételni a már régen kimondott igazságokat, mert úgy látszik, az emberek hajlamosak arra. hogy ezekről gyorsan megfeledkezzenek. Mindaddig tehát, amíg ez így lesz. időnként fel kell frissítenünk az emlékezetünket. Mert ha úgy vesszük, a tökéletesített gazdaságirányítási rendszer elvei, amelyek éppen ezekben a napokban téptek életbe népgazdaságunk minden területén, sem mondanak valami teljesen újat. eddig ismeretlent. Az olyan fogalmak például, mint a minőségi munka, a minőségi termék, a minőségi munka jutalmazása, a díjazás differenciálása, mind-mind régi közgazdasági fogalmak, sokat beszéltünk már róluk és beszélünk még a jövőben is. Azért, mert a minőségi munka és termék korparancs. Mert végeredményben az áru minőségi tükörképe a termelő­erők fejlettségének, végső soron fokmérője a szocialista ipar és népgazdaság színvonalának, az egész társadalom fejlettségének, és ha mindezt a külkereske­delem viszonyaira vetítjük át, akkor a szocialista társadalmi rendszerben gyártott termékek minősége a nyugati kapitalista piacokon propagátora a szocialista eszméknek, a szocialista életformának, munkásosztályunk fejlettségének, tudó­saink. mérnökeink, technikusaink tehetségének, magas fokú képzettségének. Persze ezt sem ma találtuk ki. már régen tudjuk, de ennek ellenére nem mondható el. hogy a múltban mindig elsőrendű minőségű áru hagyta el a futószalagot, a világszínvonalról nem is beszélve. A minőség tehát, mint össztár­sadalmi érdek, eddig is előtérben volt. és ennek az érdeknek kell alárendelni minden üzem és vállalat munkáját. Az sem új megállapítás, hogy számos vállalat és üzem a fő hangsúlyt a múltban az össztermelés tervének teljesítésére, egyszóval arra helyezte, hogy a tervet pénzértékben, koronában kifejezve teljesít­se. Az már viszont alig érdekelte a vezetőket, hogy a megtermelt áru nagy része raktárakban hevert, hogy a kereskedelem ezekkel a termékekkel nem tudott mit kezdeni, holott az össztársadalmi érdek az volt és marad, hogy a tervet ne csak összességében, teljesítse az üzem. de a választék tekintetében olyan mennyiség­ben és minőségben, amilyenre a társadalomnak szüksége van. Ezeket a tényeket sem hagyják figyelmen kívül a tökéletesített gazdaságirányítási rendszer elvei. Ezekhez csatlakoznak az olyan alapelvek, mint a munkatermelékenység, az anyagtakarékosság, a munkafegyelem és a tervfegyelem. Mindezeknek az elvek­nek gyakorlati megvalósítása csak tőlünk, emberektől függ. A munkások, vezetők jó munkájától. Attól, hogy vajon mindennap, minden munkaórában érvényt tudunk-e szerezni ezeknek az elveknek, hogy ezek az elvek vérünkké válnak-e a munkahelyen, hogy lesz-e elég erőnk ahhoz, hogy azoknak, akik munkájukat nem ezen elvek szerint fogják végezni, ezt nyíltan megmondjuk és tekintetbe vegyük a jutalmak, prémiumok odaítélésénél, nagyságuk meghatározásánál. Következe­tesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy minden ember olyan értéket képvisel szocialista társadalmunkban, amilyen munkát végez a társadalom számára. Más mérce nincs és nem is lesz. És ha netalán létezne más mérce, akkor ez a mérce nem jó. káros, mert bűzlik az egyenlősditől, a hamis barátság­tól, a protekciótól stb.. tehát olyan jelenségektől, amelyeknek semmi helyük szocialista társadalmunk életében. Az új esztendőben tehát azoknak az elveknek kell érvényt szerezni a gyakorlati munkában, amelyek a lehető legnagyobb mértékben elősegítik a tervfeladatok minőségi teljesítését és társadalmunk anyagi jólétének további emelését. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom