A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-21 / 8. szám

\ Szovjetunióban a gazdasági és szociilis fejlődésre vonatkozó tervek a Legelsőbb Tanács küldötteinek jóváhagyá;a után törvénnyé váltak. így lett törlény az 1981 -es terv is. Mit jelent a terv "negvalósulása az egész országnak és ÍZ egyes családoknak külön-külön? Megfigyelők szerint a szovjet gazdaság fejlődésének üteme 1981-ben gyorsabb lesz, mint a megelőző évben. Emellett a fogyasztási cikkek gyártása nagyobb mértékben nő, mint a termeöeszközöké. Ugyanakkor egy másik tényező is észrevehető: a terven vezérfonalként núzódik végig erőteljes törekvés a takarékosságra! Mivel indokolható ez adott esetben? Nyikolaj Gyjakonovot, az Állami Tervbizottság folyó népgazdasági terveivel foglalkozó osztályának vezetőjét kértük meg, hogy kommentálja ezt a-helyzetet. — Nyikolaj Szergejevics, ismeretes, hogy a Szovjetunió vezető helyet foglal el a világ olaj- és gázkondenzátum-kitermelésében, vas- és acéltermelésében, a cső- és műtrágyagyártásban, és hatalmas kapacitásokkal rendelkezik a villamosenergia előállítása, a szén és természetes földgáz kitermelése terén. Miért vált szükségessé mégis, hogy ilyen szigorúan takarékoskodjunk a fűtőanyaggal, az energiával és a nyersanyaggal? — Ez egyáltalán nem paradoxon. Vezetni a termelésben — ez még nem jelenti azt, hogy elegendő mennyiséggel rendelkezünk. Ön említette meg a csöveket. A Szovjetunió gyártja a világon a legtöbbet, mégis jelentős menynyiségü importra kényszerül. A másik lehetőség — a termelés további fokozása. Ez viszont nem könnyű, de annál költségesebb feladat, és egyáltalán nem gazdaságos, ha rosszul használjuk ki, vagy egyenesen „elherdáljuk" mindazt, amit ekkora munkával termeltünk meg. A legújabb felmérések szerint ez gyakran megtörténik. — Ennek egyik jellemző példája — az olajjal együtt feltörő gáz, amely elég az olajkályhában? — Igen, ezt is idesorolhatjuk. A természeti kincsek kitermelésének és feldolgozásának jelenlegi szintjén a Szovjetunióban (a világtermelés egynegyede) 1 százalék nyersanyag- és fűtőanyag-megtakarítás egyenértékű körülbelül 6 millió tonna olaj, több mint 4 milliárd köbméter földgáz, millió tonna szén, 2 millió tonna vasérc pótlólagos bevonásával a termelésbe. Minél gazdagabbak vagyunk, annál értékesebb alaptőkénk minden egyes százaléka. A hatékonyságra való törekvés arra is kötelez bennünket, hogy minden egyes elköltött rubelből, a felhasznált nyersanyag minden egyes tonnájából a lehető legtöbbet nyerjük. Emellett van még egy fontos tényező: a megtakarított anyagok olcsóbbak, mint az újabban kitermeltek, következésképpen nagyobb a gazdasági hasznuk. — Meghatároztuk, hogy egyszázalékos megtakarítás mit jelent a szovjet népgazdaság számára. De a valóságban mekkora megtakarítás érhető el? Vajon a takarékoskodás igénye és a valóságos lehetőség nem egy és ugyanaz? — Az 1981-es év (sok év után először) nem irányozza elő a villamosenergetika kimagasló arányú fejlesztését az ipar egyéb ágaihoz képest. Az elektromos energia termelése 3,5 százalékkal, az összes ipari termelés pedig 4,1 százalékkal nő. Ez az összehasonlítás még nem tárja fel a változás lényegét. Ez abban áll, hogy az elektromos energiafogyasztás a mezőgazdaságban 7,3, a kommunális szolgáltatások terén 5,2, a közlekedésben pedig 4,1 százalékkal nő. Mindebből kiderül, hogy az ipar csak meglehetősen szerény villamosenergia növekedésre — mintegy 2,2 százalékra — számíthat. Szigorúbb, ugyanakkor teljesen reális energia-felhasználási normákat vezettünk be termelési egységre számítva. Nagyjából ugyanez a helyzet a fűtőanyaggal is. A 10. ötéves tervben az éves fűtőanyag-megtakarítás átlagosan 25 millió tonna volt — 1981-ben ezzel szemben 41 millió tonnás megtakarítást kell elérni. Ez részben az állami intézkedések nyomán valósul meg. Abszolút értékben az elektromos energia termelése 45 milliárd kilowattórával nő. Ebből csaknem 30 milliárd jut az atomerőmüvekre és vízierőmüvekre. Aggregátorokkal szerelik fel a novovoronyezsi, a belojarszki, a csernobili, a rovnói, a kolai és a leningrádi atomerőműveket. Ez majdnem 8 millió tonna szerves fűtőanyag megtakarítását teszi lehetővé. A szakemberek számításai szerint további 7 milliárd kilowattóra megtakarítást eredményez az április elseje és október elseje között érvényben levő „nyári időszámítás", melyet a világ számos -országában bevezettek. Az előirányzott megtakarítás nagy részét azonban az ipari felhasználók fütöanyag-energia fogyasztásának csökkentésével kell elérni. A feladat bonyolult, de amint az élenjáró vállalatok tapasztalata mutatja, reális alapokon nyugszik. A gépgyártásban jelentősen csökkenteni kell a kész hengereltáru felhasználási arányát. E feladatot harmadrészben a kohászok oldják meg a fém minőségének javításával. A feladat oroszlánrészét azonban ismét a gépgyártóknak kell elvégezniök a konstrukció fejlesztésével, a modern technológiák alkalmazásával. Az 1981 -es tervben első izben szerepel a másodlagos forrásokat figyelembe vevő felosztás. Milyen eredmény érhető el ebből a szemponból? — Jól ismert a másodlagos fűtőanyag-energiaforrások felhasználásának gyakorlata a magnyitogorszki kohászati kombinátban, a volhovi alumíniumkombinátban, a novopolocki „Polimir" elnevezésű termelőüzemben. Tiz év alatt ebben a három üzemben ilyen módon körülbelül 25 millió tonna fűtőanyagot takarítottak meg. A közvetlen gazdasági hatás mellett javulnak a környezetvédelem feltételei is. — Végeredményben milyen célokat valósítunk meg a takarékosságból származó haszon segítségével? — Mindenekelőtt a lakosság jólétének növelését, minden család életkörül- • ményeinek javítását. Felhívom a figyelmét a következő adatra: az ipari termelés átlag 4,1 százalékos növekedése mellett a könnyűipari, élelmiszeripari, hús- és tejipari termelés növekedési üteme gyorsabb lesz. Lényegében minden ágazat, beleértve a nehézipart is, fogyasztási cikkeket gyárt. így például a kultúrcikkek, a háztartási cikkek gyártása 5,7 százalékkal nő majd. Az 1 981 -es terv teljesítése lehetővé teszi az egy főre jutó reálbér 2,9 százalékos emelését, és nagyobb mennyiségű árut biztosít a fogyasztók számára. Egyébként 1981-ben a kiskereskedelmi áruforgalom nagyobb mértékben növekszik majd, mint a pénzbeli jövedelmek. Ez azt jelenti, hogy a vásárló számára is bővül a választék. APN 17