A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-21 / 8. szám

Tudománytechnika Gépi adatfeldolgozás a mezőgazdaságban A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agro­kémiai Vállalat jó munkájának is része van abban, hogy a járás olyan páratlan eredmé­nyeket ér el a mezőgazdasági termelésben Tárgyilagosan jellemezte ezeket Wider­mann Károly, a vállalat igazgatója. — Ezeknek az eredményeknek az elérésében számos tényező játszott közre — mondja az igazgató. — A korszerű mezőgazdasági gé­peket, eszközöket szállító gépipar műtrágya val és növényvédő szerekkel a vegyipar, szak­emberképzéssel az iskolarendszer, a maga eredményeivel a tudományos kutatás, és még számos más tényező, de elsősorban a járás mezőgazdáinak hozzáértése és becsü­letes munkája. — És persze az itteni éghajlati és talajvi­szonyok is, hallja az ember más járásbeliek­töl — vetem közbe. — Nem panaszkodhatunk e tekintetben, de pontos elemzések alapján állithatom, hogy az ország más vidékein is van ilyen jó. söt még jobb termőföld is. A dunaszerdahelyi járás mezőgazdászai azért tudnak mégis jobb eredményeket elérni, mert igyekeznek jól megismerni a talajt s aszerint megművelni, megválasztani az optimális agrotechnikát, vetömagvakat, mütrágyafajtákat, növényvé­dő szereket — bár nem mindig sikerül ezeket hiánytalanul beszerezni. — Mit terveznek az 198l-es évre? — ér­deklődöm. Szeretnénk egy komplett agrokémiai la­boratóriumot berendezni és üzemeltetni. A mezőgazdasági termelés további növelésé­hez egyre több ismeretre van szükségünk. Ezek egy részét különböző elemzések adják. Az elemzések eredményeinek tárolása és sokoldalú felhasználása céljából egy kis szá­mitógépet is szeretnénk a laboratóriumban üzemelteni. Ehhez keresünk segítséget az illetékeseknél. — Mi, Alzbeta Gromová mérnök, az agrár­tudományok kandidátusa és én, azért jöt­tünk, hogy ebben segítségükre legyünk — ismétlem, amit már a bemutatkozásnál is elmondottunk. Végül is megállapodtunk, hogy vállalatunk, a Mezőgazdasági Számítástechnikai Vállalat kidolgozza a szükséges programokat a szer­dahelyi vállalat számítógépe számára. A program kidolgozásához szükséges adatokat megállapodás szerint a nagymegyeri (Calo­vo) és a csilizközi szövetkezet szolgáltatja, s ugyancsak kiértékeli majd az eredményeket. A terveket tettek követték. Pár nap múlva a szerdahelyi vállalat két fiatal mérnöke, Müller Péter és Fullajtár Péter, kíséretében látogattuk meg a nagymegyeri efsz agronó­musát. Morva József agrármérnököt. A problémák megvitatása után Ígéretet kap­tunk az együttműködésre. Rövidesen meg­kaptuk az adatokat, ezeket számitógépen feldolgozzák, majd a kész eredményeket a jelenlevő mezőgazdasági szakemberek szi­gorú elemzésnek vetették alá. — Eddig úgy találtuk, hogy hibátlan, de azért még tovább vizsgáljuk — volt az első általános vélemény. — Ha ezeket az adatokat számítógép nél­kül akarnám feldolgozni, a munka több hétig vagy talán egy hónapig is eltartana. Annyi idom azonban úgy sincs, tehát nem is tud nam elvégezni — mondja Morva József ag­ronómus. Szépen kiszámítottátok, hogy mennyi és milyen műtrágyára van szüksé­gem ahhoz, hogy elérjem a tervezett hozz mokat, de tudjátok-e biztosítani, hogy mine ezt meg is kapjam? — Reméljük, hogy ha az egyes számításo •eredményeit összegezzük és eljuttatjuk a illetékesekhez, akkor a kiutalást is megkap játok. Nagy László, a csilizközi efsz föagronómi sa miután meghallgatta, hogy miről van sz< szintén megígérte az együttműködést, d rögtön feltette ugyanazt a kérdést, amit megyeriek. Aztán elmesélt egy érdekes tói ténetet, illusztrációképpen. — Egy időben nagy hiány volt babból -mondta. — S ahogy az lenni szokott, most i alakult egy külön bizottság a kérdés megöl dására, s ez szövetkezetünket is felkérte vegyen részt a termelési terv megvalósítása ban. Szívesen beleegyeztünk, abban a re ményben, hogy így megfelelő vetőmaghoz é betakarító gépekhez jutunk. A kísérlet eis évében több kérdőivet kaptunk, s ezeke becsületesen kitöltve visszaküldtük. A máso dik évben ismét csak jöttek a kérdőívek, d gépek és vetőmag sehol. Most a harmadi évben ismét megjöttek a kérdőívek, de me gint nem kaptunk se vetőmagot, se gépeke' Mondja, mit tenne a helyemben ezekkel papírokkal? Megmondtam neki... Ami pedig a gépi adatfeldolgozást illeti mezőgazdaságban, az első SMEP típusú gé peket már átadták próbaüzemeltetésre. / szükséges programok is folyamatosan kidől gozásra kerülnek. Szeretnénk elérni, hogy mezőgazdaság irányításában is természetes sé legyen a gépi adatfeldolgozás. Addii azonban még sok problémát kell megoldan Ha a maga szakmájában mindenki kelli szakértelemmel fogja végezni a munkájál akkor egyre több sikerünk és egyre kevesebl problémánk lesz. SÁRKÖZY DÉNE! SZUPERKRISTÁLYOK AZ ÜRBÖL A Szaljut űrállomásokon előállított egykristá­lyok sokkal tökéletesebbek, mint a földi kö­rülmények között készült társaik — ezt im­már csaknem száz kísérlet bizonyítja. Szer­gej Grisin professzor, az „űrgyárakat" vizsgá­ló csoport vezetője a közelmúltban ismertet­te a kísérletek néhány érdekes részletét. A hármas félvezető vegyületekből — például teliúrból, higanyból és kadmiumból — ké­szült és az infravörös technikában használt kristályok tökéletesen egyneműnek bizonyul­tak — a súlytalanság állapotában az olvadék feléből készültek tökéletes kristályok, földi körülmények között viszont csak az olvadék 10— 15 százalékából. Az űrbéli körülmények között, a súlytalanság állapotában nem külö­nülnek el a kristályok összetevői, földi körül­mények között különböző sűrűségű kristá­lyövezetek alakulnak ki. A legtöbb kísérletet kettős félvezető anyagokkal, például biz­mut-antimoniddal végezték. Az űrállomáson előállított kristályok minden tekintetben sok­kal tökéletesebbek voltak, mint a földi körül­mények között készített társaik. Ez részben annak köszönhető, hogy az olvadék a súlyta­lanság állapotában nem érintkezik a tartály falával és minimális az örvénylő höáramlás is. Minden eddiginél tökéletesebb szuperát­látszó üvegeket is sikerült előállítani az űrál­lomásokon az optikai hírközlés céljaira. Ezeknek az üvegeknek semmiféle szennye-18 zés sem volt a felszínükön és nem voltak rajtuk mikrorepedések sem. A módszert azonban még tovább kell tökéletesíteni, mert a szuperüvegekben gázzárványok még előfordulnak. A GYENGÉBB NEM ERŐSSÉGE A betegségekkel szembeni ellenállóképes­ség szempontjából kétségtelenül a nöi nem az erösebb nem. Például: több fiú hal meg a terhesség során, a szülés alatt és közvetlenül a szülés után, mint lány. A férfiak jóval fogékonyabbak a nőknél különböző fertőző megbetegedések, légúti megbetegedések, kóli-fertőzések. a központi idegrendszer ví­rusos fertőzései és bizonyos lassú virusos megbetegedések iránt is. A férfiak kisebb ellenállóképessége a betegségekkel szem­ben magyarázhatja, hogy miért élnek általá­ban hosszabb ideig a nők. mint a férfiak; az Egyesült Államokban például nyolc évvel hosszabb a nök átlagos életkora a férfiaké­nál. Miért állnak jobban ellen a nök a betegsé­geknek? Ennek oka feltehetően az lehet, hogy a fejlődés, az evolúció során a nök kettős adagra tettek szert azokból a gének­ből. amelyek kódolják az immunrendszert — állítja David T. Purtilo és John L. Suliivan, az amerikai Massachuseits orvosi egyetemének kutatói. Immár adatok tömege bizonyítja, hogy a betegségekkel szembeni ellenállóképesség az erös immunrendszertől függ, és a vizsgá­latok arra vallanak, hogy az emberi immun­szabályozó gének egy részének „székhelye" az X nemi kromoszóma. Minthogy a nőknek két, a férfiaknak viszont csak egy X-kromo­szómájuk van, ebből kézenfekvő, bogy a nőknek bizonyos immungénekböl kettős adagjuk van, következésképpen kettős adag juk az immunrendszer olyan „harcosaiból" is, mint a T-sejtek, a B-sejtek és az antites­tek. Valóban, a nők szervezetében több anti­test képződik például a polio-vírusok és a kóli-baktériumok ellen. Az a körülmény, hogy a nőknek két X-kro­moszómájuk és ezért több immungénjük van, az amerikai kutatók véleménye szerint feltehetően fejlődési alkalmazkodási válasz, megvédendő a nőket a terhesség során je­lentkező erös immunszupresszió következ­ményeitől. A nők immunrendszere ugyanis közismerten valamilyen módon gátlás alá kerül a terhesség során — ahhoz nem elég­gé, hogy a nök védtelenekké váljanak a betegségekkel szemben, de ahhoz elegendő mértékben, hogy ne kerüljön sor a magzat kilökődésére szervezetükből. A nök kiválóbb immunválasza olykor azon­ban visszaüt rájuk. A nök olykor jelentősen nagyobb számban betegszenek meg auto­immun betegségekben, mint a férfiak. Úgy tűnik, hogy a nöi nemi hormonok lehetővé teszik az immunrendszer számára, hogy in­kább a saját szervezet ellen forduljon, mint a testükbe hatoló idegen ellenség ellen. DRÓTKÖTÉLTAX! 2300 méter hosszú és 530 méter szintkü­lönbséget áthidaló új drótkötélpálya épült a csehszlovák Óriás-hegység népszerű sport-és üdülőközpontjában. A kabinok óránként 400 turistát repítenek fel a Cerná Hora 130C méter magas csúcsára, így az új drótkötélta­xi szállítókapacitása négyszerese az 1928-ban épült elődjének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom