A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

ocialista építőmunkánk olyan szakaszát éljük, amikor a mindennapi feladatok egyre igényesebbek, megvalósításuk mindinkább bonyolultabbá válik. Ezért munkánk alapvető mércéjévé kell hogy váljon minden fokon, hogy milyen színvonalon végezzük napi felada- " tainkat, miként találjuk meg azokat a lehetőségeket és erőforrásokat, amelyek segítik az előttünk álló feladatok minél hatékonyabb megvalósítását. Fejlett szocialista társadalmunk lakossága életszínvonalának növelése, anyagi és szellemi igényeinek kielégítése a CSKP politikájának egyik alapvető hordozó pillére. A CSKP XV. kongresszusa következtetései, valamint a CSKP KB 15. ülésének határozatai egybevágóan hangsúlyozzák: „A dolgozók művelődésében mind nagyobb szerepe van a kultúrának. Fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a gazdasági Szövetségünk legutóbbi XII. országos közgyűlésén átfogóan elemeztük az addig elért eredményeket és megjelöltük azokat a feladatokat és lehetőségeket, amelyek sikeres megvalósításával illetve kihasználásával szövetségünk munkája tökéletesebbé válhat. Az eddig eltelt több mint három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a közgyűlés határozatai általában élénk visszhangra találtak a szövetség szervei és tagsága körében és további aktív munkára ösztönözte ezeket. Tudatosítottuk akkor is és ma is, hogy a tagság és a tisztségviselők további aktivitása nagy mértékben attól függ, hogy mennyire következetesen bontjuk le és valósítjuk meg a közgyűlés határozatait. Ennek érdekében központi szinten olyan átfogó intézkedéseket foganatosítottunk, amelyeknek gyakorlati életbe léptetése következményeképpen hatékonyabbá válik. ókat ezen szerveknek az irányítás alacsonyabb fokaira, a nemzeti bizottságok, ezek intézményei mindennapi munkájába átültetni. Ezen a téren tapasztalataink különbözőek, s az eredmények is eltérőek járások és községek szerint. Tapasztalataink bizonyítják, hogy ott ahol az illetékes irányító szervek és szövetségünk szervei és szervezetei között jó együttműködés alakult ki, ott, ahol az SZSZK kormányának 1977. augusztus 31-én kelt 290. számú határozata értelmében a járási nemzeti bizottságok tanácsa évente legalább egyszer tárgyalja a nemzetiségi kultúra fejlesztésének időszerű problémáit, s ahol az ezzel kapcsolatos tennivalókat következetesen átültetik a helyi állami szervek mindennapi munkájába, ahol szövetségünk járási bizottságai a nemzetiségi kultúrák további fejlesztéséről szóló kormányhatározat alapelvei szerint dolgoz-Következő számunk tartalmából: FÁBRY ISTVÁN: Pártmunka az illegalitásban KESZELI FERENC: Falusi tél LACZA TIHAMÉR: Papírhajók a tengeren KURUCZ OTTÓ: A plakát mestere A címlapunkon F. Rakovsky, a 24. oldalon Absolon felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János, Telefon: 334—134, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne. n. p., Koáice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. és szociális fejlődés kulcskérdéseinek komplex megoldásával. A párt kulturális politikájának célja, hogy a társadalmi haladás folyamatában szüntelenül növekedjék a kultúra szerepe." A CSKP megalakulása óta a többnemzetiségű állam körülményei között, a lenini tanítást érvényesítve nagy gondot fordított és fordít a nemzetiségi kérdés marxista—leninista megoldására. Ezt a gondoskodást igazol ják az elért eredmények és a jelenlegi arra irányuló törekvések és intézkedések hogy a csehszlovákiai magyar lakosság a más nemzetiségű lakossággal együtt min den szempontból egyenjogú legyen, hogy a nemzetiségileg vegyes területek politi kai, gazdasági és kulturális fejlődése biz tosítva legyen. Dél-Szlovákia magyar nemzetiségű la kossága — köztük szövetségünk tagjai -kitartó, szorgalmas munkával nagy részi vállal iparunk, mezőgazdaságunk, tudo mányos és kulturális életünk szüntelen fejlesztésében. Örülünk, hogy a gazdasági és kulturális életünk korszerűsítésében kitűnő dolgozók között ott látjuk a ma gyar nemzetiségűeket, köztük sok CSE MADOK-tagot és tisztségviselőt. Büszkék vagyunk arra, hogy a csehszlovákiai ma gyar dolgozók munkájáról elismeréssel beszélnek, s arra is, hogy a szocialista munka hősei, a nemzeti művészek, a kü lönböző fokozatú érdemrendek viselői kö zött ott találjuk a csehszlovákiai magyar ság legjobbjait — köztük többet szövetsé gűnk tagjai és tisztségviselői közül. Ez a szocialista hazafiság és az internacionaliz mus ékes megnyilvánulása, a szocialista építő munkában edződött egység ereje, s további sikeres fejlődésünk záloga. Azok az eredmények is, amelyeket szocialista nemzetiségi kultúránk fejlesztése terén elértünk és elérünk, azt igazolják, hogy általában kihasználjuk a szocialista kulturális forradalom vívmányait, a munkásság, a parasztság és az értelmiség közös tulajdonát. Nemzetiségi kultúránk a szocialista építés több mint három évtizedes fejlődése alatt igazi, maradandó értékekkel gazdagította szocialista kultúránkat, színesebbé tette a csehszlovákiai magyarság kulturális életét. Ebben a folyamatban jelentős szerepet vállalt és még nagyobb mértékben kíván vállalni a CSEMADOK. nak és helyi szervezeteink a község egy séges kulturális terve keretén belül fejtik ki tevékenységüket, ott az eredmények sem maradnak el, s a meglevő problémák megoldásának lehetőségét is megtalálják. Az elmúlt esztendőkben s jelenleg is, további erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy tovább szilárdítsuk szövetségünk szervezeti életét, növeljük társadalmi tekintélyét, különösen a helyi kulturális életben való aktívabb szerepvállalás tekintetében. Figyelmünket ezért fokozott mértékben a helyi szervezetek munkájára irányítjuk, hisz itt folyik és kell hogy folyjon a mindennapi kulturális-népnevelő munka, úgy ahogy azt alapszabályzatunk is előirányozza: „A helyi szervezet az a MÁCS JÓZSEF: Veqiq töretlenül illetve válhat tevékenységünk minden szinten. így került sor az egyes tevékenységi szakaszok átfogó értékelésére a KB egyes plenáris ülésein, az elnökségi és titkársági üléseken, majd ezt követte az itt elfogadott fejlesztési koncepciók lebontása az egyes járások feltételeire. Ezidáig az összes munkaszakaszok problémáinak megtárgyalására és további fejlesztésük irányainak meghatározására sor került. Ezzel egyidejűleg azt is tudatosítottuk, hogy munkánk eredményessége nagy mértékben függ attól, hogy a jó elhatározásoknak mennyiben sikerült érvényt szerezni a szövetség legalsó fokán, a helyi szervezetekben, s hogy állami vonalon hogy sikerül a jó irányelveket, koncepci-9