A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-02 / 31. szám
LACKÓNÉ KISS IBOLYA EMLÉKEZETE Búcsúzunk Lackóné dr. Kiss Ibolyától a csehszlovákiai magyar irodalom jeles epikusától, aki életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után 1980. június 18-án Budapesten elhunyt. A Bihar megyei Érbogyoszlón született 1894. január 23-án. Nagyváradon kitüntetéssel érettségizett. Budapesten szerezte meg az orvosi diplomát, s az ismert Verebélyi klinikán folytatott kórházi gyakoriatot. Liptóba, Szentmiklósra (Lipt. Mikuláš) ment férjhez, ott működött mint orvos, először a kórház elmekórtani osztályán, majd később mint a Vöröskereszt orvosa díjtalanul kezelte pácienseit. Nyaranta Františkove Láznéban mint fürdöorvos működött. írói tevékenysége Liptóban bontakozott ki teljes egészében. Itt kutatta a magyar történelmi-irodalmi vonatkozású emlékeket. Történelmi karcolatai elsősorban ifjúsági, nevelő célzatú olvasmányok. Tátraalji tájleírásai romantikus történelmi múltat tükröznek vissza a nemzeti múlt és a haladó irodalom kiváló egyéniségeinek, műveinek népszerűsítése mellett. Müveiben kidomborította a történelmi kapcsolatokat, a közös hazában élő népek barátságát, a testvériségüket összeforrasztó hagyományokat. Mondhatni egyedülálló volt a liptói légkörben a magyarság elszigeteltsége idején, szép nyelvezetével, fordulatokban gazdag arcképvázlataival anyanyelvén szólalt meg. Elsősorban Balassi Bálint nyomát kutatja, s hitet tesz amellett, hogy neves lírai költőnk földi maradványai valóban Hybbe községben, az ősi katolikus templom hajójának márvány padlózata alatt nyugszanak. Lev Tolsztoj feleségének és háziorvosának Makoviczky doktornak feljegyzései alapján megírja a Bilincsek című hatfelvonásos drámáját, mely idáig csak szlovák nyelven jelent meg. Tolsztoj Olaszországban élő leánya meleg hangon köszönte meg e teljes irodalmi súlyú művét, melyben finom érzékkel boncolgatja Tolsztoj házaséletének egyes mozzanatait. Regényes formában megírta a „Svihrovai dal", a későbbi Rákóczi induló keletkezését. Epikájának sajátosságait különösen Erzsi tekintetes asszony című regényében figyelhetjük meg. Nem tör pálcát Madách feleségének hűtlensége felett, védelmébe veszi Fráter Erzsit, kitűnő pszichológiai módszerrel igyekszik mentegetni. Hangsúlyozza házasságuk felbomlásának világirodalmi jelentőségét. E regénye szlovák fordításban is megjelent. Nehéz lenne számtalan történelmi vonatkozású írását mind felemlíteni. Valamennyi művének figyelemre méltó remek történelmi aláfestése van. Csaknem tíz esztendeje, hogy Liptóból Budapestre költözött, férje váratlan halála következtében megtépázott idegzettel, megbillent lelki egyensúllyal. Bátyjai körében remélte helyreállítani egészségét, de a gondos szanatóriumi ápolás ellenére is állapota 1971 óta rohamosan rosszabbodott. Ha életében már nem is, de holtában visszatért arra, abba a földbe, melyet annyira szeretett. Most ott nyugszik szeretett élettársa mellett a „zúgó, rohanó Vág" partjától nem messze levő sirkertben. Petrásné Kováts Gizella Akár a mesében. A szegény szabólegény elindult a nagyvilágba szerencsét próbálni. Ment mendegélt hegyeken-völgyeken, országokon, világrészeken keresztül, áthajózott az Óperenciás-tengeren is és eljutott egészen Jáva szigetére, Batáviába. Ezt a szabólegényt Jelky Andrásnak hívták Baján született 250 évvel ezelőtt (1730. júl. 30.). Kalandos életútját ö maga írja le, mely először 1779-ben jelent meg könyv alakban, német nyel ven. Sándor István neves könyvészeti szakemberünk fordította le magyarra ily címmel: Jelki Andrásnak, egy született magyarnak történetei, aki minek utánna sok szerentsétlen eseteken, hajótörése ken, raboskodások és a vademberek között életének külömbféle veszedel mek által ment volna ... (Győr, 1791.) Több mint egy évszázada az ifjúsági regények kedvelt hőse lett. Különösen Hevesi Lajos átdolgozása : Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben (1872) hamarosan több kiadást is megért. Jelky András apja mint obsitos kato na a XVIII. század elején Baján telepe dett le. Megházasodott és három derék fiú született a családban. Mindhárom a szabómesterséget választotta. A légi dősebb Bécsbe került és annyira ked vezett neki a szerencse, hogy császári és királyi ruhatárnok lett belőle. Idővel öccsét, Andrást is felhívta magához Bécsbe. Jelky András azonban nem sokáig maradt a császárvárosban. Báty ja buzdítására Párizsba indult, hogy a szabómesterség csinját-bínját még job ban kitanulja. De sose ért el Párizsba, mert útközben elfogták a katonatoborzók és Rotterdamban egy Kelet-lndiába igyekvő hajóra szállították. A hajó Anglia partjainál viharba került és zátonyra futott. Jelkynek sikerült kimenekülnie. És nemsokára egy holland hajóval Surinamba ment, majd onnan visszatért Európába Lisszabonba 1756-ban. Itt volt alkalma látni, hogy milyen óriás károkat okozott az egy év előtti szörnyű földrengés, mely csaknem elpusztította a virágzó portugál fővárost. Itt sem maradt sokáig. Elfogja a kalandvágy. A VÁNDOR SZABÓLEGÉNY 1250 éve S7íiletett Jelky András) Újra hajóra száll. A tengeren kalózok támadják meg őket, és az utasokat meg a megmaradt legénységet eladják rabszolgának. Újra sikerült vakmerő szökési terve. Egy hajó Kantonba viszi, ahol beáll katonának a holland hadseregbe. Mint katona kerül Jáva szigetére Batáviába. A városi elöljáró megtudta, hogy Jelky eredeti foglalkozása szabó és ezért örömmel tette lehetővé számára, hogy itt is folytathassa mesterségét. Az ügyes szabólegény csakhamar nagy népszerűségre tett szert és a városi polgárok közé is felvették. Megnősül. Egy jómódú angol polgár leányát veszi el, de apósa nem nézi jó szemmel ezt a hirtelen házasságot és lányát minden hozományból kitagadja. Közben van der Parra, a Kelet-India Kereskedelmi Társaság elöljárója is egy félreértés folytán megharagszik Jelkyre és visszaküldi a hadseregbe. Mint katona újra hajóra száll. Az egyik szigeten több társával együtt a bennszülöttek fogságába kerül. A törzsfőnök leánya beleszeret és két bennszülött segítségével megszökteti. Több mint egy évet töltenek egy lakatlan szigeten. A lány azonban csakhamar meghal. Jelky egy véletlenül arra vetődő kínai hajón viszszatér Batáviába. A félreértések tisztázódnak. Újra visszanyeri Peter van der Parra (aki időközben főhelytartó lett) bizalmát. Birtokot vásárol. A polgárság zászlótartója, bérkocsik tulajdonosa, városi tanácstag lett, majd később a kormányzóság titkos tanácsosa. Ekkor járt hivatalosan Japánban is mint a holland kormány képviselője. Egy ízben királyt is koronázott a bennszülötteknél. Vagyona napról napra gyarapodott. Három lánya volt. De felesége halála után elfogta a honvágy és 1776 őszén hazaindult egyedül. Lányait a szomszédok gondjaira bízta. Előbb Bécsben majd Budán telepedett le. Híre, rendkívüli kalandjai a császári udvarba is eljutottak. Mária Teréziának is bemutatták. József császár pedig gazdagon megjutalmazta a tőle kapott indiai ritkaságokért. Itthon újra megnősült. Egészsége azonban a viszontagságos utakon nagyon megromlott. Útinaplóját rendezgeti. S nemsokára tüdöbajban meghalt (1783). Születésének 200. évfordulóján Baján szoborral tisztelték meg emlékét. Medgyessy Ferenc szobrászművész egy földgömbre állította a világutazót. A pörgekalapú szabólegény nagy csizmában, hosszú bottal, szűrtarisznyával a vállán, könnyedén lépked, akár a mesében : világrészeken óceánokon által. OZSVALD ÁRPÁD Vojtech Kondrót/Eső Eső kövezi a járdát velencei tükrökkel Két idegen vagyunk csapzott hajunk köt csak össze Olajszínű pávaszemek szemtelen libácskák belesnek a villamosok szoknyája alá Vasútpálya : fut a régirégi utca két zavaros vízárokkal Sárga sárral fröcskölödő autók (elsősök tintaharca) Látszatra kettesben vagyunk tükörteremben PETRIK JÓZSEF FORDÍTÁSA 15
