A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-22 / 47. szám
vénytársaság, 1885-ben pedig a Népbank. Legnagyobb ipari vállalata a Malom Részvénytársaság volt. 1910-ben már körülbelül 200 kisiparos dolgozott a városban. — Hogyan alakult a város élete 1918 után ? — A város fejlődésével erősödik az ipari és mezőgazdasági dolgozók politikai öntudata. A kommunisták támogatókra és követőkre találnak. 1925-ben, a községtanácsi választásokon öt mandátumot szerzett a kommunista párt. Gyakoriak a sztrájkok és a munkásmegmozdulások. A müncheni döntés igen súlyosan érintette a kommunistákat és a zsidóságot. — Visszatérve Szerdahelyre, a régire .. . — A régi város Szerdahely mezővárosból, Újfaluból, Nemesszegböl és Előtejedből állt. 1858-ban lakóinak száma 2706. si önállóságát viszont megőrzi. Ekkor lép Szerdahely a polgári fejlődés útjára. Pálffy Miklós 1702-ben kiadja a Csallóközi Varga Céh szabályzatát. Támogatja a városban szétszórtan élő zsidó közösséget, amely jelentősen hozzájárul a város fejlődéséhez. — Konkrétan mit mondanál erről a fejlődésről ? — Szerdahely mezőváros például 1600-ban csupán nyolc házból állt. 1837- ben már 31-bői. A városban ekkor már voltak sütemény-, gyertya- és szappancsinálók, könyvkötők, szabad kereskedők és üvegesek. Szerdahely 1872-ben indult meg igazán az ipari és kereskedelmi fejlődés útján. Amikor nagyközség lett. Különböző hivatalokat és intézményeket kapott. Járásbíróságot, adóhivatalt, körjegyzőséget, pénzügyőrséget és takarékpénztárt. 1873-ban megalakult a Bank Rész— Halló, Gyurcsik József? — Itt vagyok. — Az ünnepi nagygyűlésen azt mondtad, hogy Szerdahely 800 év alatt nem fejlődött annyit, mint a felszabadulást követő 35 év alatt. — A háború utáni években 4700 lakosa volt a városnak. S Dunaszerdahely ma 18 ezer lakosú modern város a Csallóköz szívében. Fokozatosan megépült a vízveA Bafasov emlékmű zeték- és csatornahálózat. A golyvás megbetegedés a múlté. Negyvenöt kilométer hosszú szilárd útburkolatot és több mint öt kilométer hosszúságú járdát is építettünk. Parkok, ligetek, díszbokrok és cserjék díszítik városunkat. Valamennyiünk büszkesége a kétemeletes, színház- és mozitermes kultúrpalota. Városunkban nincs fölösleges munkaerő. Egyik legjelentősebb üzemünk a cukorgyár. Hatvankilencben kezdte meg munkáját, és évente 40 000 tonna kristály-, kocka- és porcukrot termel. De említhetném a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzemet, amely egy műszakban harminc tonna baromfihúst dolgoz fel, vagy a konzerv-, a bútor- és panelgyárat, a húskombinátot, és még folytathatnám! — S a szolgáltató hálózat? — 1977-ben nyitotta meg kapuját a Kék Duna áruház, amelyben hat különböző üzlet kapott helyet. Városunkban huszonegy vendéglátóipari üzem tud egyszerre 1500 vendéget kiszolgálni illetve étkeztetni. A Duna Szálló a város és a járás legelegánsabb helye. A járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság nagy segítséget nyújt a város fejlesztéséhez. S mindaz, amit elértünk, a városi pártbizottság és a vnb 75 tagú képviselőtestületének szorgalmas munkája nyomán jött létre. — Legnagyobb gondod? — Még mindig nem tudtuk kizárni a város központjából a tehergépkocsi-forgalmat. Mert nem készült el a terelőút. Reméljük, hogy a 7. ötéves terv első esztendeiben megszabadulunk ettől a gondunktól. Bosszantó körülmény a lakótelepeken épülő szolgáltató hálózat lassúbb üteme. Ezt a nyitrai Magasépítő Vállalat címére mondom. ■ A Dunaszerdahelyre már csak haza-hazalátogató, de szívével-lelkével szerdahelyi Prandl Sándor fényképész kollégámtól kérdezem: — Milyen ma Dunaszerdahely? — Nem ismerek rá. Gyermek- és ifjúkorom emlékeiben a régi, ódon házak, szűk, macskaköves utcák, a nyomornegyedek szomorú képe él. Ezek azonban már nincsenek sehol. Csak az emlékeimben kereshettem őket. — Milyen ember Gyurcsik József? —■ Gyermekkoromtól ismerem. Szegény munkáscsaládból származik. Ez a rendszer emelte fel. 1949-ben már a CSISZ járási titkára. Ugyanebben az évben Budapesten a II. Világifjúsági Találkozó résztvevője. 1956-tól a járási népművelési központ igazgatója. 1962-től a városi nemzeti bizottság elnöke. Megbecsült ember. Egy egész városközösségért élni tudó ember. — Milyen funkciójáról tudsz meg? — 1953-tól a járási pártbizottság tagja. 1962-től a CSEMADOK járási bizottságának elnöke. 1964-től a járási nemzeti bizottság képviselője. 1968-tól az SZLKP járási elnökségének tagja, 1977-től a CSEMADOK KB Elnökségének tagja. Folytassam még? — Hogyan vélekednek róla a dunaszerdahelyiek? — Szeretik őt. Sokan gyermekkorától ismerik őt. Sokat tesz a városért, lakosságáért. Nála az ügyfél mindig nyitott ajtóra talál. Tulajdonképpen reggeltől estig a hivatalában tartózkodik. — És az elismerés?— Ha jól tudom, 1969-ben a járási pártbizottság állami kitüntetésre terjesztette fel. Azóta A szocializmus építésében szerzett érdemekért kitüntetés tulajdonosa. Prandl Sándor felvételei 13
