A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-27 / 52. szám
Következő számunk tartalmából: Dr. György István: HATÉKONYABBAN MINDEN SZINTEN Miklósi Péter: ECSET ÉS SZIKE Zalabai Zsigmond: IRODALMUNK ÉS VIDÉKE Neumann János: Színekkel négyszemközt — MAJOR TAMÁS Bödők Zsigmond: VILÁGEGYETEM ÉS CIVILIZÁCIÓ Címlapunkon Gyökeres György, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36-Bratislava, ul. Čsl. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64, Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. Az 1920. évi decemberi sztrájk 60. évfordulójára Az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársaságban a proletariátus és a burzsoázia első nagyobb összecsapása 1920 decemberében zajlott le. Ezt a szociáldemokrácia jobbszárnya azzal provokálta ki, hogy Prágában a balszárnytól elvette a Népházat. A prágai proletariátus szembeszállt az önkényeskedéssel, de Jan Černý hivatalnokkormánya csendőröket, rendőröket és katonaságot vezényelt ki az ellenállás elfojtására. A brutális közbelépés híre nagy felháborodást keltett és a tiltakozás hullámát váltotta ki az egész országban. A marxista baloldal végrehajtó bizottsága általános sztrájkot hirdetett meg. amely a cseh országrészekben december 9-én kezdődött, s december 10-én szolidaritásra szólította fel a szlovákiai proletariátust. Szlovákiában még súlyosabb volt a munkásság helyzete, mint a cseh országrészekben : 120 000 volt abban az időben a munkanélküliek száma, akik rögtön támogatták a sztrájkfelhívást. A sztrájk december 12—15 között Szlovákia akkori járásainak több mint a felére kiterjedt. A mezőgazdasági dolgozók általános sztrájkja az akkori verebélyi (Vráble) és aranyosmaróti (Zlaté Moravce) járásokban 1920. december 13—17. között zajlott le. Aranyosmaróton és a környező községekben, nagybirtokokon december 13-án kezdődött a sztrájk, amikor is a mezőgazdasági munkásság képviselői bejöttek — többnyire a majorságok fogatain — a városba, hogy átvegyék a sztrájkbizottság utasításait. Egyes községekben és nagybirtokokon titkos gyűléseket tartottak, terveket dolgoztak ki a hatalom átvételére a munkásosztály részéről és az új tanácsköztársaság kikiáltására. A csendőrségi jelentések figyelmeztettek a hatalomátvétel előkészületeire; például Kolonban (Koliňany) négytagú munkástanács alakult, sztrájkörségek ellenőrizték a kocsiforgalmat a nyitra—lévai közúton. A tanács utasításokat adott ki a községi elöljáróságnak, amely ezeket teljesítette. A tanács tagjai nem vetették alá magukat a csendőrőrsnek, hanem kijelentették, hogy a csendőrök engedelmességgel tartoznak nekik, s ők maguk „csak a bolsevik kormány rendelkezéseit hajlandók teljesíteni". Sokkal kiterjedtebb volt a sztrájkmozgalom a verebélyi járásban. Ifner Istvánnak, a Szociáldemokrata Párt baloldali járási titkárának küldönc hozta a sztrájkfelhívást a nyitrai pártbizottságtól. Ifner rögtön összehívta a járási pártvezetöséget és a bizalmiakat Verebély környékéről. Közölte velük, hogy a „prágai végrehajtó bizottság szolidaritási sztrájkra szólít fel". Megválasztották a sztrájkbizottságot, melynek Štefan Ifneren kívül Matyó Imre, Augustín Dosek, Komlóssy Ferenc, Jozef Jesensky, Štefan Pavlik, Nehéz Elek és Ján Sutka lettek a tagjai. A bizottság rögtön sztrájkőrségeket küldött ki a városba. s ennek utasítására a kereskedők bezárták a boltokat. A környező falvakba és járásokba küldöncök mentek ki. A sztrájk az egész járásban december 13-án kezdődött. A sztrájkbizottság határozott magatartására jellemző az akkori járási hivatal jelentése: „Štefan Ifnernek, a helybeli szociáldemokrata szervezet titkárának és a sztrájkbizottságnak tevékenysége az államforma erőszakos megváltoztatására irányult, előre jól megfontolt és a követendő eljárás megállapodott volt, mivel az egyes résztvevőknél a szervezet vezetői által magyar nyelven írt és a párt pecsétjével eljátott felhívásokat találtunk, amelyek a következő követeléseket tartalmazták: 1. szolidáris magatartás a prágai elvtársakkal, 2. munkástanácsok alakítása, 3. a közellátás és a ruházkodás átvétele, 4. a katonai rendszer — a katonaság felszámolása, 5. a jelenlegi kormány megdöntése. 6. a nagybirtokok elkobzása, 7. kitartás a harcban az utolsó csepp vérig." A röplapok szövege is tanúsítja, hogy a 9
