A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-29 / 48. szám
Következő számunk tartalmából: Jozef Keníž: ERŐSÖDŐ FEGYVERBARÁTSÁG Mécs József: SZÉPEN ZENGŐ BARITON Fister Magda: HA SZAKAD A CÉRNA... Eduard Bass: A CIRKUSZOK VILÁGA (Folytatásos regény) Zolczer János: STOCKHOLM - SKANSEN Az első oldalon riportkép az Elfüstölt egészség című írásunkhoz. A címlapon Gyökeres György, a 24. oldalon Bistika Valter felvétele? A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36 Bratislava, ul. Čsl. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64, Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Flírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. Nyugat-Szlovákiából Nyugat-Csehországba átruccanni nem könnyű dolog, de megéri. Az ember azt várná, hogy egy teljesen idegen környezetbe csöppen. Pedig nem így van. Ismerősen bólogat a hársfa, muskátli mosolyog.az útszéli virágtartóban, árvácska virít a parkban. A munkából hazatérő háziasszony hatalmas szatyrából kikandikál a nyári ibolya. De hol vette? Hiszen nincs összekötve, tehát nem piaci árustól származik. Boltban ilyen virágot nem árulnak, s ha igen, becsomagolták volna. Tán nem is munka utáni bevásárlásból jön — töprengek magamban, föl-föl pillantva az Új Szóból. Egyszercsak megszólal a nagytáskás hölgy. — Már csak négy megálló a végállomásig. — Igen? — csodálkozom rá, mert szőkeségéből Ítélve vérbeli cseh asszonynak néztem. — Nem gondoltam volna, hogy ezen a tájon is megterem a nyári ibolya — mutatok a virágra. — Otthonról hoztam a magvakat, Losonc mellől. Megterem itt -is minden, csak egy kicsit később érik. Van egy kis kertünk a szomszéd faluban, onnan jövök. Zötyög velünk a vonat Cheb felé. A virágmag gyökeret ereszt az idegen földben. Adaptálódik az ember is. Akik ide jöttek, hazánk legnyugatibb járását választva otthonuknak, jobb keresetet, kedvükre való munkát reméltek és találtak. Az otthonhoz kötő szálak azért erősek. Csomagban jön a birsalma — királyhelmeci rokonoktól — például a fésűsfonó üzem portásának címére. Magyarul már alig beszél, de a birsalma nevét csak az anyanyelvén ismeri. Bemutatáskor, mint valami rokonát, jóbarátját ajánl az igazgató „kegyeibe". Gondolom, Václav Vyskočil, a fésűsfonó igazgatója különben is szívesen megmutatná birodalmát. Az egyetlen üzem, legalábbis Csehországban, ahol tiszta új-zélandi, élő gyapjúból készítenek szőnyegfonalat. Méghozzá nem is akármilyet! Abból a fonalból szövi a Bytex azokat a szebbnél szebb szőnyegeket, amelyeket a szocialista és a kapitalista országokban egyaránt jó pénzért megvesznek. Most készülnek új, nagyobb teljesítményű gépekkel felszerelni két csarnokot. Kell a fonal, a Bytex szőnyeget sző belőle s a szőnyegért olajat kapunk. Textilipar és bölcsődei férőhely. Szinte egymástól elválaszthatatlan fogalmak. — A termelésben nálunk csak nők dolgoznak — vált témát az igazgató. — Sokan csak dolgoztak volna, ha lett volna kire hagyni 1—3 éves csemetéjüket. Már nagyon elegünk volt a munkaerőhiányból. Az üzem közvetlen szomszédságában szolgálati lakásokat építettünk. A tömbház földszintjén bölcsődét rendeztünk be. Gyerünk, nézzük meg, még ott találjuk a babákat. — Á, jó napot, igazgató elvtárs! Látom, vendéget hozott — tárja szélesre az ajtót Marie Cilová, az ügyeletes gondozónő, miközben szorosabban magához húzza a kis Lágyát, aki az ismeretlen arcok láttán megszeppen. A háromszobás lakásban kényelmesen elfér tizenöt apróság. Külön ebédlő-, háló- és játszószobájuk van. A fürdőszobában naponta automata géppel mossák a pelenkát és az élőkét. A ház olyan szorosan épült az üzem mellé, hogy már a gyárcsamok fala határolja a kis játszóparkot. — Ezt az ifjúsági szervezet teremtette — mondja az igazgató. — Ők kilincseltek a városnál, hogy megkapjuk ezt a háromárnyi területet, ami különben másra nem is való. Földet hoztak, füvesítettek, bokrokat, cserjéket, facsemetéket ültettek. Szabták, forrasztották, színesre mázolták a hintát, a libikókát, a mászókát. t — Ez igen! — mondom elismerően. — Irigylésre méltó az itt dolgozó anyukák helyzete. Az egyik kapun gyereküket viszik bölcsödébe, a szomszédos kapun maguk térnek be munkahelyükre. Ha tízórai szünetben fülelnek egy kicsit, még a szabadban hancúrozó gyerek kacagását is hallhatják. így lehet jobb munkára, hatékonyabb termelésre ösztönözni az embereket. Most, amikor népgazdaságunk stabilitása érdekében meg kell gondolni minden beruházást, ésszerű dolog nekifogni egy olyan átépítésnek, amelyhez tőkés országból származó gépek kellenek? — Éppen a CSKP KB 18. ülésének időpontjában tanácskoztunk mi, textilipari szakemberek Bmóban, a következő öt esztendő feladatairól. Megszívleltük Husák elvtárs szavait: „Azt kell előnyben részesíteni, ami leginkább és leggyorsabban hozzájárul a hatékonyság növeléséhez, kulcsfontosságú feladataink teljesítéséhez." A mi fonalunk ilyen; kőolajat importálunk a fonalból szőtt szőnyegért, kárpit-kelméért. Csehországban évszázadokra visszatekintő hagyománya van a textiliparnak. A chebi járás ezen kivül még európai, de tán nem túlzók, ha azt mondom, világhírű gyógyforrásokkal is rendelkezik. A gyógyulást kereső, üdülő emberek, vagy egyszerűen csak az érdekes látnivaló után vándorló turista elszállásolása. ellátása ezért nagy gondja az itteni elöljáróknak. — Cheb mindössze öt kilométerre van az egyik fürdővárostól, Františkovy Láznétól — mondja Jirí Mika, a járási nemzeti bizottság szervezési osztályának vezetője. A fürdőváros lakossága mindössze ötezer fő, de nyaranta megkétszereződik ez a szám. És nem csak nyaranta! Lassan már nem tudjuk, mikor kezdődik a nyári idény, mikor a téli. A szállodák, éttermek egész éven át üzemelnek. A nyári hónapokban az átmenő turistaforgalom miatt nagy itt a zsúfoltság. Nem panaszként mondom, sőt, nagyon örülünk, hogy ilyen nagy az érdeklődés városunk iránt. Felújítottuk, használhatóvá tettük műemlék jellegű épületeinket és a várat. Chebben található a legnagyobb védetté nyilvánított terület. Az egész történelmi városrész az. A felújítása több mint kétszázmillió koronába került. Itt egymás mellett láthatók a középkor, a gótikus és a modern urbanisztika építészeti remekei. A legjelentősebb műemlékek: a tizenkettedik század második feléből származó vár, a késő gótika stílusában épült ferencesrendi kolostor, a román és gótikus stílusban épített templomok, sok-sok ház... A Pogyebrád György királyról elnevezett téren látható az a tizenegy épület, amelyet „Spalčík" néven emlegetnek. Építésüket a 13—15. század idejére teszik. Stílusukban, kivitelezésükben egye-2
