A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-20 / 38. szám
közelmúltban ismét Illyés dunántúli magyar nyelven ezt Gyula könyvét, a Puszták né- egyáltalán nem jelenti, abból az pét olvastam. A maga nemé- egyszerű okból, mert ott ilyenek ben és értékében oly egyedülálló mű nincsenek. A Dunántúl a nagybirtok bevezető sorait idéznem azért elke- közepén épült, s néha egész falu rülhetetlen, mert nem sokkal a fel- számba menő cselédlakások, istálfrissített olvasmányélmény után a lók, fészerek és magtárak együttevéletlen engem is egy dunántúli ma- sét jelenti, amelyet azért nem lehet gyár pusztára vetett. Igaz, csak turis- tanyának nevezni, mert a tanyán taként. csak egy-két család él, ezeken meg „ Puszta magyarul nem csak azt a néha száz-kétszáz is." regényesen szabad, tengervégte- Ide kívánkozik még e mű legelső lenség levegőt jelenti, amelyen Pe- mondata is: „ Vidéken születtem és tőfi méneseinek körme dobog, a nevelkedtem, de a falvak életéről sokáig alig tudtam többet, mintha vei napjainkig is fennmaradtak, mi városban pillantottam volna meg a több, helyenként funkciójuk is csak napvilágot." részben változott. De ez már messze-IMyilvánvaló, hogy Illyés Gyula min- menően nem a régi, lényeget tekintdenekelőtt azért írta meg annak ide- ve megközelítőleg sem az. Van vijén ezt a művét, hogy hiteles emléket szont a Dunántúlon egy olyan maállítson egy olyan társadalmi képződ- gyár puszta is, amely, hála a szándékménynek, s az ott élő embereknek, nak s a megőrző-felújító kéz munkáamely évszázadokon keresztül a ma- jának, — a maga teljességében és gyarság jelentős részének jellegzetes hitelességében igyekszik megmutatélettere volt. ni az új népvándorlás jövő-menő mil-A szó eredeti értelmében vett lióinak, hogy milyen is volt hajdan az puszta ma már nem létezik, ámbár a puszta ... Szántódpuszta. számos magyar puszta épületei, kö- Ide vetődtem el jómagam is az UTAZ 12
