A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-19 / 16. szám

A tőketerebesi járási konferencia küldöttei Molnár János felvétele JÁRÁSI a szlovákiai várakról, a Garam mente munkásmozgalmi hagyo­mányairól, a színművészet jelen­tőségéről. A népművelési munka fontos területe az irodalommal kapcsolatos tevékenység. Könyv­kiállítással és -vásárral egybe­kötött ötvenkét író-olvasó talál­kozót tartottak, ezeken több száz ember vett részt. Ezen a téren figyelemre legméltóbb munkát Zselizen és Ipolyságon véqzik. e városokban már szinte valamennyi csehszlovákiai ma­gyar író és költő megfordult. A legtöbb író-olvasó találkozót Csontos Vilmossal, Lovicsek Bé­lával, Gál Sándorral, Ozsvald Árpáddal, Ouba Gyulával és Mács Józseffel tartották. Nagy figyelmet szenteltek irodalmi estek szervezésének is. ték ki. A járásban jelenleg 7278 tagot tartanak nyilván, ami 133-al több, mint három évvel ezelőtt volt. A tagság több mint 61 ezer órát dolgozott társadal­mi munkában, mindenekelőtt a községek választási programjai­nak teljesítése érdekében. A beszámolót élénk, tartalmas vita követte. Elsőként Farkas István, a CSEMADOK KB tagja, a zselizi helyi szervezet munká­járól beszélt. 1975 óta kibonta­kozóban van a klubmozgalom, s a színjátszó csoport tevékeny­sége is fellendült. Korpás Pál az ipolyságiak sokrétű munkájá­ról szólt, akiknek József Attila irodalmi színpadát a járás ha­tárain kívül is ismerik. Eredmé­Legkeletibb vegyes lakossá­gú járásunk, a tőketere­besi (Trebišov) csaknem fele részben magyar nem­zetiségű. ötven CSEMADOK- alapszervezet mintegy ötezer ta­got tart nyilván. Ezek tevékeny­ségéről adott számot a járási értekezleten dr. Gyimesi György bevezetője után Ripcsu Rudolf titkár, beterjesztve a járási bi­zottság beszámolóját az elmúlt három év munkájáról. Kiemelte a CSEMADOK szerepét és tevé­kenységét szocialista társadal­munkban, elemezte az egyes munkaterületeken elért eredmé­nyeket, bírálta a passzív szerve­zeteket és tagokat, s lényegé­ben útmutatást is adott az anyanyelvi kultúra további fej­lesztéséhez. Az amatőr művészeti mozgalom területén a szerveze­tek mind mennyiségileg, mind minőségileg pozitív fejlődést mutatnak. 19 éneklő csoport, 3 énekkar, 6 citerazenekar, 4 tánccsoport, 9 színjátszó cso­port, 1 irodalmi színpad, 7 folk­lór csoport működik rendszere­sen, s itt még nem is említettük a gyermekcsoportokat. A felnőtt­­oktatás terén a nagykaposi (Veľké Kapušany) Erdélyi János Művelődési Klub, valamint a Bodrogközi és Ungvidéki Amatőr Képzőművészek Klubja tevékeny­kedik a legeredményesebben. A számok mellett sikerekről is beszámolhatunk. A Magyar Ta­nítók Járási Énekkara ezüst-, illetve bronzkoszorús minősítést kapott a Kodály-napokon, a Kassai Béla vezette színjátszó csoport elhozta a nagydijat Ko­máromból, a Bodrogközi Tánc­csoportot nívódíjjal tüntették ki, s járásunk mint tájegység sike­res néprajzi kiállítással és folk­lórműsorral szerepelt Zselizen (Želiezovce), egyének és cso­portok szép eredményeket értek el a Tavaszi szél..., valamint a Melódia '79 dalos- és több irodalmi vetélkedőn. Mindez a jó szervező munkát dicséri, bár e téren még mindig akad tennivaló. Néhány szerve­zet még a konferencián sem kép­viseltette magát, mint például a bodrogszerdahelyi. örömmel vettük viszont a bejelentést, hogy e rangos esemény tisztele­tére megalakult Szőlőskén a 51. alapszervezet. Az értékelés kitért azokra a visszás jelenségekre is, amikor valaki kényelemből vagy ilyen-olyan előnyök végett kivonja magát az anyanyelvi kultúra ápolásából és terjeszté­séből, vagy úgy véli. hogy gyer­meküknek úgy biztosítják leg­jobban az érvényesülés útját, ha nem magyar oktatási nyelvű iskolába járatják. A beszámolót színes és hasz­nos vita követte. Az elnökségben helyet foglaló Gyurcsik József, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) városi nemzeti bizottság elnöke, és Héger Károly, a du­naszerdahelyi Járási Népműve­lési Központ igazgatója, központi bizottsági tagok, átadták a CSEMADOK KB üdvözletét, mél­tatva a tőketerebesi járás CSE­­MADOK-szervezeteinek a magyar nemzetiségi kultúra ápolása, fejlesztése terén kifejtett mun­kásságát. A járási párt- és álla­mi szerveknek Frankó Jenő, *a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) városi pártbizottság el­nöke, Jozef Berecky, a Nemzeti Front járási bizottságának titká­ra, Mikuláš Gazdík, a jnb mű­velődési osztályának vezetője és Ondrej Oleňák, jnb-alelnök ve­zette járási küldöttsége nevében Ondrej Oleňák szólalt fel. Hang­súlyozta, hogy a járás majdnem felét képező magyar nemzetisé­gű dolgozók jelentősen kivették részüket a termelési eredmények eléréséből; biztosította a jelen­levőket. hogy a járási szervek továbbra is támogatják az anya­nyelvű oktatás és művelődési lehetőségek fejlesztését, s egy­ben köszönetét mondott a CSE­MADOK munkájáért. A hozzászólók konkrétan be­széltek szervezetük, működési területük legaktuálisabb problé­máiról. Gyimesi György, akit az értekezlet küldöttei megerősítet­tek a járási bizottság elnöki tisztségében, zárszavában össze­gezte a konferencia eredményeit, javasolta a helyi szervekkel való aktívabb együttműködést. MOLNÁR LÁSZLÓ A CSEMADOK lévai (Levice) járási konferenciáján a CSEMADOK Központi Bi­zottságát Lovicsek Béla, a KB titkára képviselte. A já­rási párt- és állami szervek küldöttségét Bohumír Jablonický, a járási pártbizottság titkára vezette. A legutóbbi járási kon­ferencia óta eltelt időszak mun­kájáról Pásztor Lajos, a járási bizottság titkára adott részletes tájékoztatót. Megállapította, hogy a helyi szervezetek az elmúlt három év alatt ötszáz ismeret­terjesztő előadást tartottak, öt­venegy témakörből, negyvenezer százkilencvenhét hallgató előtt. Évente megemlékeztek a legfon­tosabb politikai, történelmi, kul­turális eseményekről, illetve ezek évfordulójáról s a tagság szak­tudásának fejlesztéséről sem feledkeztek meg. Fellendült a történelmi-hon­ismereti mozgalom. A szerveze­tek 22 alkalommal tartottak hon­ismereti kirándulást: ellátogat­tak Szlovákia történelmi neveze­tességű helyeire. Az ipolysági (Šahy), zselizi (Želiezovce) és lévai (Levice) szervezetek cél­szerű klubtevékenységet fejtenek ki. Előadások hangzottak el a községek és a járás történetéről, Az értékelt időszakban az amatőr művészeti tevékenység terén is előbbre léptek, össze­sen tizenhat színjátszó csoport és negyvenkilenc esztrádegyüttes működött. Ezek keretműsort biz­tosítottak állami ünnepek, év­fordulók és tagsági gyűlések alkalmával. A polgári ügyeket intéző testületek munkáját min­denekelőtt a nagysúri (Veľké Túrovce), palásti (Plášťovce), ioolyszakóllasi (Ipeľský Sokolec) és a qaramgyörgyi (Júr nad Hronom) szervezetek segítették elő. Az évente megrendezésre kerülő járási dal- és táncünne- Dély mellett szólni kell arról a helyi rendezvénysorozatról, mely már hagyományossá vált a szer­vezeteknél. Paláston felelevenítik a farsangi népszokásokat. Ipoly­­szakállason, Pásztón, Sárában (Šárovcé) és Fámádon (Farnó) népművészeti bemutatókat ren­deznek. A szervezeti életet értékelve a beszámoló megállapította, hogy a taggyűléseket, de nem egy esetben a vezetőségi ülése­ket is időszerű művelődéspoliti­kai és egyéb tárgyú rendezvé­nyekkel, előadásokkal egészitet­nyesen bontogatja szárnyait az énekkar, valamint a Kincskere­sők nevű folklórcsoport. Gerő János, a zselizi gimnázium igaz­gatója, a járási bizottság nép­művelési szakbizottságának el­nöke az anyanyelv ápolásának, a nemzeti hagyományok és jel­legzetességek megőrzésének fon­tosságát hangsúlyozta. Horváth Imre, a nagysallói helyi szerve­zet elnöke bejelentette, hogy egy falumúzeum megalakítását tűzték ki célul, s már megkezd­ték az anyag gyűjtését. Mészá­ros Zoltánné, a lévai helyi szer­vezet küldötte hangsúlyozta, hogy ismeretlen előttük a gene­rációs probléma, hiszen a kul­turális tevékenységből a fiatalok és az idősebbek egyaránt aktí­van kiveszik a részüket. A vitában fölszólalt Bohumír Jablonický, a járási pártbizott­ság titkára. Értékelte a járás CSEMADOK-szervezeteinek mun­káját. Lovicsek Béla a CSEMA­DOK KB titkára elismerően szólt a járási szervezet tevékenységé­ről. ÁBEL GÁBOR Szebellai János megnyitja a CSEMADOK lévai járási konferenciáját Abel Gábor felvétele 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom