A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-19 / 16. szám
KONFERENCIÁK ACSEMADOK kassai (Košice) járási értekezletén Boda Ferenc titkár terjesztette elő a járási bizottság elnökségének beszámolóját, részletesen elemezve az elmúlt időszakban végzett munkát. Több területen is - így a népművelésben, a könyvvel való munkában, az irodalomnépszerűsítés terén a Fábrynapok kapcsán — figyelemre méltó eredményeket értek el, ugyanúgy az amatőr népművészeti tevékenység területén is. Ezek az eredmények országos viszonylatban is figyelemre méltóak. A kassa-vidéki járás CSEMADOK-szervezetei a XXIII. országos népművészeti fesztiválon 1978-ban Zselizen írem, írem, fehér írem című műsorukban bemutatták a Cserehát vidékének felújított hagyományait, népszokásait. Ez a kb. 160 szereplőt megmozgató rendezvény Szlovákia-szerte is jogosan nagy visszhangot keltett. Ugyanígy jó eredménnyel szerepeltek a járás együttesei a népdalénekesek Tavaszi szél... vetélkedősorozatában: 1977-ben az országos döntőben, 1980-ban pedig o kerületiben állták meg eredményesen a helyüket s jutottak tovább az országos döntőbe. A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából és a nemzetközi gyermekév eseménysorozatának keretében Fehér liliomszál címen gyermek népművészeti fesztivált rendeztek. A CSEMADOK-napok rendezvényein a műsorpolitika változása mellett a színvonal is egyre jobban előtérbe kerül. A körzeti illetve járási CSEMADOK-napok száma már ötre emelkedett. Ez pedig évenként mintegy húsz órát jelent műsoranyagban. A járásban a legutóbbi hivatalos adatok szerint tizenháromezer nyolcszázhetven magyar nemzetiségű állampolgár él. A XXII. járási konferencia idején 3366 tagja volt a járás szervezeteinek, jelenleg pedig 3733 a harminchárom helyi szervezet taglétszáma. Ez országos elsőséget jelent a szervezettség terén. A 33 helyi szervezet 13 éneklő csoportot, 4 énekkart és 3 felnőtt tánccsoportot tart fenn. A gyermek színjátszó csoportok száma 3, a felnőtt színjátszó csoportok és irodalmi színpadok száma pedig 10-12 körül mozgott az elmúlt időszakban. A konferencián részt vett a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság küldöttsége Simó elvtárs, járási titkár vezetésével. a CSEMADOK KB delegációját dr. Gyimesi György, a KB elnökségének tagja vezette. A közel négyórás vitában 14-en szólaltak fel. Köztük Stark László a járási pártküldöttség részéről, aki elemezte a CSEMADOK járási vezetősége és a helyi szervezetei által végzett nagyon eredményes kulturálisnépnevelő munka politikai jelentőségét. Vajányi László, az egyesített Buzitai Efsz elnöke, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága és az SZNT tagja rámutatott, hogy a CSEMADOK 30 éves eredményes munkája jelentős mértékben gazdagította a járás kulturális életét. Gál Sándor, a járási bizottság újra választott elnöke, zárszavában hangsúlyozta, hogy a sokak által felvetett kérdés: az iskolák és o CSEMADOK együttműködése nagyon fontos művelődéspolitikai kérdés. SZANYI JÓZSEF ACSEMADOK nagykürtösi (Veľký Krtiš) járási értekezletén részt vett a járási pártbizottság és a jnb küldöttsége Jaroslav Gábornak, a járási pártbizottság elnökségi tagjának vezetésével. A CSEMADOK KB küldöttségét Fábry István, az SZLKP KB tagja, a CSEMADOK KB Elnökségének tagja vezette. Az értekezletet Hriech János, a járási bizottság elnöke nyitotta meg, majd Rados Pál titkár terjesztette elő a járási bizottság beszámolóját. A XII. országos közgyűlés óta tovább erősödött a szervezeti élet a nagykürtösi járásban és minőségileg javult a járási szervek munkája. A CSEMADOK- tagság tevékenyen bekapcsolódott a választási programok megvalósításába. A járási bizottságnak nagyon jó a kapcsolata a járási párt- és állami szervekkel és a társadalmi szervezetekkel. Szép eredményeket érnek el a járás CSEMADOK-szervezetei, mint a beszámoló megállapította, a népművelési munka területén is. Részt vesznek az irodalmi vetélkedőkben. A jövőben többet szeretnének foglalkozni nyelvhelyességi kérdésekkel. Az amatőr művészeti tevékenység területén is szép eredményeket érnek el a járásban. Az értékelt időszakban 8 színjátszó csoport működött, s ezek 45 előadást rendeztek, 6700 néző előtt. A kisszínpadi formákat is ápolják a járásban. A februári győzelem 30. évfordulója alkalmából 1978-ban megrendezték a munkásénekkarok II. járási fesztiválját. A járásban működő folklórcsoportok tevékenyen bekapcsolódtak a népdalénekesek Tavaszi szél... országos versenyébe. Jól működnek a citerazenekarok, viszont a néptánc modhatni „mostohagyermeke“ a járás CSEMADOK- szervezeteinek. Bár vannak népi tánccsoportok, működésük tervszerűtlen, nem állandósult jellegű. Ezt főleg a megfelelő szakemberek hiányával magyarázzák. A beszámolót élénk vita követte, melyben a helyi szervezetek képviselői szóltak az elért eredményekről, valamint a felmerült problémákról. A vitában felszólalt Jaroslav Gábor. Köszönetét fejezte ki a járási konferenciának, a CSEMADOK tagjainak a járásban végzett eredményes kulturálisnépnevelő tevékenységért. Ján Lacho, jnb alelnök átadta a CSEMADOK járási bizottságának a jnb elismerő oklevelét. Fábry István, a CSEMADOK KB küldöttségének vezetője beszélt szövetségünknek a legfelsőbb állami szervek részéről is megbecsült három évtizedes munkájáról, valamint a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetről. Reméljük, hogy az értekezleten elfogadott határozat, valamint a vitában elhangzottak további erőt adnak az elkövetkezendő időszak feladatainak végzéséhez és nagyban hozzájárulnak a járás magyar nemzetiségű lakosságának neveléséhez, a szocialista kultúra gazdagításához. GYENGE JANOS ACSEMADOK losonci (Lučenec) járási konferenciáján a küldöttek örömmel hallgatták a beszámolót. Különösen szép eredményeket értek el az általános népművelésben, a felnőttoktatásban, az irodalmi nevelésben, részben a néprajzi, honismereti és népművészeti munkában. A beszámoló azonban azt is megállapította, hogy a néprajzi és honismereti munkában még van tennivaló. Meg kell találni a szakembereket, hogy még jobban kiépíthessük a néprajzgyűjtők hálózatát. Ez a megállapítás vonatkozik a honismereti tevékenységre is. A losonci járásnak nagyon gazdag a forradalmi múltja. E hagyományból többet kell merítenünk. Nemzetiségi kultúránk további fejlődésének, egész népművelési tevékenységünknek ez elengedhetetlen velejárója. Elsősorban azért van erre szükség, hogy a felnövekvő új nemzedék ismerje a dicső múltat. A múlt kellő ismerete nélkül ugyanis nem épülhet a jövő. Az előttünk álló hetekben, hónapokban a CSEMADOK járási bizottsága és a helyi szervezetek előtt komoly feladatok állnak. A járási értekezleten elfogadott határozatokat kell következetesen teljesíteniük. Naponta kell hangyaszorgalommal, céltudatosan dolgozniuk. Mert a Sáfi Béla, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke megnyitja a konferenciát Csók István felvétele papíron megfogalmazott határozatok még nem jelentik a hatékony népművelési munkát. A tervszerű munka az új járási bizottságra és a helyi szervezetekre vár. Tehát becsületes hozzáállásra, lelkesedésre és áldozatkész munkára van szükség. Nem elég akarni, de tenni, tenni kell. ahogy a költő mondja. Ezt a tenniakarást elvárja tőlünk a párt- és az állam vezetősége, és nem utolsósorbon a CSEMADOK Központi Bizottsága. A járási konferenciát több szempontból is pozitívan értékelhetjük. Huszonhét helyi szervezet van a járásban. Képviselőik ott voltak az értekezleten. A vitában tizenhármán mondták el véleményüket a CSEMADOK munkájáról, s nem hallgattak a hibákról sem. Nyíltan beszéltek arról, ami járásunkban gátolja nemzetiségi kultúránk gyorsabb fejlődését, iskoláink eredményesebb munkáját. Szóltak a magyar óvodák kis számáról is. Mert a kettő szoroson összetartozik, nem lehet egymástól elválasztani. Fábry Zoltán szavaival élve „létrejön a nyelvhalál veszélye, mely veszélyezteti a nemzetiség létét, jövőjét". Az egészben az a legszomorúbb, hogy mindezt a magyar dolgozók közönye idézi elő az esetek többségében. A járási konferencián részt vett az SZLKP járási bizottságának titkára, Tankina István elvtárs, a járási nemzeti bizottság alelnöke Országh Cudovít elvtárs és a SZISZ járási titkára, Marcinek Péter elvtárs. Tankina elvtárs pozitívan értékelte a CSEMADOK munkáját. A CSEMADOK Központi Bizottságának küldöttei voltak: dr. Balázs Béla és Hornyák István. Nem az együttműködést szolgálja, hogy a járási konferencián nem vettek részt a járási népművelési központ illetve a járási népkönyvtár, a járási múzeum és a Szocialista Akadémia küldöttei. CSAK ISTVÁN ÉLÉNK KULTURÁLIS ÉLET A CSEMADOK ÉLETÉBŐL Perbenyik (Pribenik) neve - bár 1948 után itt működött Szlovákiában az első magyar gimnázium — ritkán szerepel a kulturális hírek között. Inkább csak a községfejlesztésben és -szépítésben elért eredményekről értesülhetnek az olvasók. Pedig a községben jól működik, Molnár László vezetésével, a CSEMADOK helyi szervezete. Az általános iskola dal- és tánccsoportja (kép) győzött a Fehér liliomszál járási népdalversenyen, Kondás László pedig bejutott a Melódia '79 döntőjébe. Évente rendszeresen rendezünk író-olvasó találkozót, többször meghívjuk szerepelni a Thólia Színpad társulatát. MOLNÁR LÁSZLÓ - Fülöp István felvétele 7
