A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-26 / 4. szám
A támogatás ne legyen véletlenszerű A CSEMADOK kassai (Košice) négy helyi szervezete a Thália Színházban tartotta meg közös évzáró taggyűlését. Az 1700 fős össztogságnak nem egészen a tíz százaléka (150 ember) volt kíváncsi az elmúlt tíz esztendő munkáját igen körültekintően értékelő beszámolójára, majd az azt követő vitára. Mint annyi sok helyen másutt, az emberek itt Is abban látják egyetlen kötelességüket, hogy megfizetik a tagsági díjat. Pedig ez nagyon kevés. A közöny veszedelmes betegség, és azokra is átragad, akiknek szívükben-lelkükben még ég a tűz, munkál bennük ö tenniakarás vágya. Sajnálom azokat, akikben már teljesen kialudt a tűz vagy csak fel-felpislog a. láng. A harminc évvel ezelőtt lángra Jobbantott fáklyának égnie kell. Az utóbbi években Kassát is elérte a közöny ártalmas betegsége. Pedig kiváló színjátszói, táncosai, énekesei és előadói nem is olyan régen még egész kulturális mozgalmunkban ismertek voltak. Az indulás éveiben nem néhányon, hanem több ezren vették részt a szervezeti életben, s a sok érdeklődővel, párttolóval megtelt az Állami Színház vagy a Sportcsarnok, amikor CSEMADOK-rendezvényről volt szó. Aztán gyorsan változott a város, új lakótelepek épültek, a magyarok is egyszerre belvárosiak és külvárosiak lettek. Az új helyzetben szükségszerűen négy helyi szervezetre (óvárosi, északi, újvárosi, délvárosi) osztódott a korábbi egyetlen szervezet, s megalakult a városi bizottság. Kolár Péter tartalmas beszámolója külön-külön foglalkozott a helyi szervezetek munkájával. Az óvárosiról szólva elmondotta, hogy tíz évvel ezelőtt az átalakított színjátszó csoport folytatta működését s kilenc helyen szerepeit Színes album című műsorával. Említést érdemlő- akciói: Lehár emlékest, könyv- és gyermekvilág kiállítás. Megalakul a Thália Színházat támogató Színházpártolók Klubja, s 1971-ben megkezdi munkáját az országban is egyedülálló Asszonyok Klubja. Újraszerveződik s rá egy évre szétesik az esztrádcsoport, néhány esztendő múlva megszűnik a Színházpártolók Klubja. Az óvárosi szervezet az ipariskolával évenként közösen szervezett Schőnherz Zoltán emlékestjével hasznos feladatot teljesít. Külön fejezet a szervezet életében a Szép Szó irodalmi színpad, amely 1973-ban a belvárosiak égisze alatt alakult. 1976-ban az óvárosi szervezet kötelékébe kerül, de a működéséhez szükséges anyagiak itt sem állnak rendelkezésre. Ennek ellenére 1976 óta négyszer nyert első díjat kerületi versenyen. 1978-ban a Jákai-napakon szintén az első helyen végzett, s tavaly versenyen kívül két darabot mutatott be nagy sikerrel. Az elmúlt években többször szerepelt Kaposvárott, Budapesten, valamint Balassagyarmaton, a magyarországi irodalmi színpadok országos versenyén, ahonnan elhozta az első, második és harmadik díjat. Az északi helyi szervezet a Batsányi Kör tagjaiból alakult. A haladó magyar irodalommal, néprajzzal és történelemmel foglalkozó társaság egyik kezdeményezője volt az immár hagyományos Kazinczy Nyelvművelő Napoknak. Jelentősebb rendezvényei: Ady emlékest, a budapesti Egyetemi Színpad estje, Batsányi emlékest, Komenský, Mikszáth, Sládkoviö, Madách, Hviezdoslav est, s emlékkiálítás Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából. 1974-ben, sajnos, megoldhatatlan problémák mutatkoztak a kör vezetőségében. Nem sikerült okosan és rugalmasan összhangba hozni a helyi szervezet és a kör munkatervét, amelynek a tevékenysége rövid idő múlva teljesen megszűnt. Jó lenne késedelem nélkül újra megszervezni az irodalmi kört, s munkatervét a CSEMADOK irányelvével összhangban kellene kidolgozni. A helyi szervezet 1975 elején vegyeskórussal gazdagodott. Az Új Nemzedék 1973-ban alakult énekkarának lett gazdája az északi szervezet. Később a kórus a Csermely nevet vette fel. Fejlődése évek óta töretlen. 1975-ben a füleki (Fiľakovo) területi fesztiválon, majd a III. Kodály-napokon szerepelt, ahol ezüstkoszorús minősítést nyert. Fellépett Székesfehérváron, Nyíregyházán, Encsen és Göncön. Az 1978-as iglói (Spišská Nová Ves) kerületi versenyen a B-kategória legjobbjai között van. A magyar énekkarok kerületi versenyén első. A IV. Kodály-napokon első díjat és aranykoszorús minősítést nyer. 1979-ben a legjobb hat B-kategóriás kórus közül egyedül nyer díjat. A énekkar a napokban kapott meghívót Pécsre, a magyarországi kamarakórus fesztiválra. Az északi szervezet próbálkozott műszaki klub alakításával. Próbálkozása nem járt sikerrel. Tavaly októbertől viszont működik az eszperantó klub. Várja a további érdeklődőket. Nagyobb rendezvények: 1976-ban Tavaszköszöntő címmel zenés irodalmi est, 1977-ben a Sebő együttes szereplése, 1979 tavaszán Móricz est, a Nemzetközi Gyermekévben a Kaláka együttes szerepeltetése, a szovjet irodalom estje és az emlékezetes Fóbry est. Az újvárosi helyi szervezetnek 1969 szeptemberében az Új Nemzedék népi együttes lett a büszkesége. Hetvenben a zseíizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztiválon Nagydíjat nyert. Több sikeres tájoló jellegű fellépés után 1973-ban egész estét betöltő műsorral mutatkozott be. A csehszlovákiai népi együttesek sninai, majd poprádi versenyén a tíz legjobb között végzett és az A-kategóriába került. Ez eddig egyetlen magyar táncsoportnak sem sikerült. Az Új Nemzedék fellépett még Nagykállón, Sátoraljaújhelyen, a csehországi Dolná Lomnában és Svidnikben, aztán különféle anyagi természetű vitás kérdések miatt lényegében feloszlott. Az állandó próbaterem hiánya végül is a tevékenység megszűnéséhez vezetett. Az újvárosiak hetvenben klubot is nyitottak a Centrum Kávéházban. A klub azonban nem bizonyult életképesnek. Ma már csak a Katalin és Erzsébet bálokat rendezik a Centrum Kávéházban. Nagyszabású rendezvényünknek tekinthető 1972-ben az ünnepi akadémia a Kelet-szlovákiai Vasművek csarnokában, valamint Petőfi estjük a költő születésének 150. évfordulója alkalmából. Az elmúlt években kézimunka kör alakult az újvárosi szervezetben. Kis létszáma ellenére is életképes. A CSEMADOK-tagság aktívan közreműködött az újvárosi magyar óvoda létrehozásában és a Thália Színház építésében. A délvárosi helyi szervezet tanulókból, főiskolásokból és munkásfiatalokból áll. Klubrendezvényekkel ért el figyelemre méltó eredményeket. Kebelében alakult a Fóbry Zoltán Ifjúsági Klub, s hatvankilenc tavaszán a névadó résztvételével megrendezte a Fóbry Zoltán estet. Jelentős akciói közé tartozik a képzőművész és fotóművész kiállítás, néhány előadói est és néhány előadás: Hatvankilencben alakult Albatrosz irodalmi színpada- rövid tevékenység után az Orient nevet vette fel. Évente részt vesz a Jókai-napokon, s szép sikereket ér el. Problémaként jelentkezik itt is a teremhiány. A Fábry Zoltán Ifjúsági Klub a hetvenes KÜLDETÉS Szemerkélő esőben érkeztünk Csicsóra (čičov). Egy biciklis asszonytól kértünk útbaigazítást. Forduljanak balra, az első utcában látnak egy tornyot, ott a kultúrház, mondotta. S talán, mivel a tornyot és a kultúrházat szinte egyidőben pillantottam meg, a csicsói kultúrház úgy él emlékezetemben, hogy tornya is van, holott jól tudom, nincs így, egyszerű, puritán, kétemeletes, takaros épület, s korszerű is a maga nemében torony híján is - vagy éppen ezért? Amikor ott jártunk, éppen fűtési gondokkal küszködtek, azóta remélhetőleg ezt a problémát megoldották. Egyébként a könyvtárban, amely két helyiséget foglal el az épület első emeletén, nem fáztunk, sőt nagyon kellemes, meleg légkör uralkodott a könyvek között. Balogh Bélával, a művelődési otthon fiatal és agilis vezetőjével is ott találkoztunk, s rajta kívül még több lelkes kulturális dolgozóval, pl. Nagy Gézával és feleségével, aki a könyvtár vezetőjét helyettesítette (Szüllő Gyuláné sajnos már hosszú ideje beteg), Fehérváry Sándorral, a CSEMADOK helyi szervezetének elnökével, Danes Ildikóval és másokkal. Először is nagyon kellemesen lepett meg az, hogy mennyi sok jó könyv van a csicsói könyvtárban: több mint 10.000 kötet, ami, ha tekintetbe veszem a falu 'lakóinak a számát (1700) nem kis mennyiség. A könyvek hetven százaléka magyar. S jóleső érzés volt, amikor a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett a csehszlovákiai magyar irodalom könyveinek javarészét is megtaláltam a polcokon, illetve a katalógusokban. A könyvtárnak háromszázhetven állandó és rendszeres olvasója van, legtöbbet természetesen a fiatalok, iskolai tanulók olvasnak. S ö,römmel említem meg, hogy a Az olvasóteremben könyvtár 1978. május 9-én kitüntetést kapott: a „Példás könyvtár fejlesztéséért" járó elismerő oklevelet. A kultúrházak, művelődési otthonok ma már nélkülözhetetlen és semmivel sem pótolható küldetést töltenek be falvainkon. A tömegszervezetek — régebben gyakran ellentmondásos, egymással ütköző, ritkán jól átgondolt — kulturális tevékenységét szervezik és hangolják össze. Végső soron a falusi dolgozók szabadidejét töltik meg nemesebb tartalommal, járulnak hozzá tudatuk formálásához. Természetesen csak ott, ahol Találkozás Ozsvald Árpád költővel a kultúrház vezetője komolyan veszi saját munkáját és az intézmény küldetését; ahol tartalmas kulturális terv szerint dolgoznak, ahol ezt a tervet teljesítik is. Mert a tervszerűtlenség, az ösztönösség a kulturális munkában éppúgy megbosszulja magát, mint az élet A kultúrház más területein. Következtében a hasznos kezdeményezések is csakhamar elsorvadnak, az ötleték szappanbuborékként szétpukkadnak, a gondolatok nem /álnak a cselekvés rúgójává, s előbb-utóbb minden az üres szórakozás ködös lápjaiba merül. Úgy érzem Csicsón ilyesféle veszély egyelőre nem fenyegeti a kultúrát. Kulturális tervük tartalmas és gazdag,/ s a tervezett megmozdulásokat megvalósították. Balogh Béla igazgató szerint a faluban talán legaktívabban a CSEMADOK helyi szervezete tevékenykedik. A szervezetnek van egy héttagú 6
