A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-28 / 26. szám
idejének célszerű kihasználására és a rendszeres testmozgás igényének kialakítására. Véleményem szerint ezeknek a céloknak megvalósításában rejlik a Spartakiád jelentősége is, küldetése is.- A központi törzskor elnöke vajon mit mondhat el a Spartakiád ‘80 lebonyolításának eddigi tapasztalatairól? — Bátran kijelenthetem, hogy a tornászok és a szervezők, a sportolók és a különböző hoszszabb-rövidebb turistakiróndulósok résztvevői eddig szinte mindenütt jelesre vizsgáztak. Az idei Spartakiádhoz kapcsolódó sporversenyeket például már tavaly megrendeztük. Ezeken a különféle sportágakban megrendezett vetélkedőkön jó eredmények születtek, aminek rangját az is emeli, hogy a tavalyi spartakiódversenyek mór a moszkvai olimpiára való (elkészülés jegyében zajlottak. Élénk visszhangja van a Dukla-Bratislava—Prága stafétának is, ami országszerte értékes kötelezettségvállalásokra és munkafelajánlásokra sarkallta a dolgozókat. Külön említést érdemel, hogy a strahovi spartakiádtalólkozót megelőző seregszemléken, országos viszonylatban, több mint 800 ezer gyakorlatozó lelkes és szép teljesítményét tapsolta meg a közönség, Jómagam Dunaszerdahelyen, Roudnice nad Labem-ban, Bratislavában s másutt vettem részt járási és kerületi bemutatókon. A látottak alapján joggal bízom a prágai országos seregszemle sikerében. Gondolom, hogy az idén rendezett Csehszlovák Spartokiád színvonala minden tekintetben magasabb lesz az öt esztendővel ezelőtt látottaknál. — Van-e valami tartalmi vagy szervezési különbség az idei Csehszlovák Spartakiád és a korábbiak között? — Lényeges eltérés nincs. Sőt, az idei testnevelési seregszemle szervezésében az öt évvel ezelőtti vagy a még régebbi spartakiádtalálkozók jó tapasztalataiból indultunk ki. Fokozott gondot fordítottunk viszont arra, hogy az egyes korosztályok és foglalkozási csoportok gyakorlatai ritmikailag harmonikusak, zeneileg újszerűek és látványosak legyenek. Zeneileg s tartalmilag többnyire fiatalokból álló alkotói közösségek készítették elő az egyes számokat, úgyhogy több hatásos koreográfiái és rendezői ötlettel gazdagították eredeti eh képzeléseinket. Ennek eredményeképpen gyönge vagy kevésbé vonzó száma tulajdonképp nincs is az idei Spartokiódnak. Tapasztalataink alapján ezt mind a tornászok, mind a nézők pozitívan értékelik. — összevethető-e egyáltalán a jelenlegi Csehszlovák Spartakiád mondjuk a huszonöt évvel ezelőtti a leiszabadulás tizedik évlordulójára szervezett első országos testnevelési seregszemlével? — Aligha, hiszen az időközben eltelt negyed évszázad alatt nemcsak testnevelésünk, de ennek keretében a spartakiádmozpalom is rengeteget fejlődött, tartalmilag, zeneileg és rendezésileg egyaránt, örömmel kijelenthetjük, hogy a Csehszlovák Spartakiád valóban magas színvonalú, külföldön is méltó figyelmet keltő, minden tekintetben értékes testnevelési tömegrendezvény. De a rokonszenv, amellyel a lakosság a Spartakiódot támogatja és a lelkesedés, amelylyel a tornászok begyakorolták az egyes számokat, mindannak gyökerei viszont a múltba nyúlnak. Az első-második Spartakiádon szerepelt tornászok napjainkban már gyakorlatvezetők, illetve a testnevelési és sportmozgalomba bekapcsolódott diákifjúság szüleinek korosztályát alkotják. De még hátrább is pörgethetjük az idő kerekét, mert a munkásspartakiódoknak vagy okár a maníni sportolódnak történelmileg is hagyománya van hazánkban. S éppen ez a gazdag tradíció jelenti az idei s a jövőben rendezendő országos testnevelési seregszemlék sikerének egyik fő .biztosítékát. — Térjünk azonban vissza a jelenbe: érződik-e Prága hangulatán, hogy ezekben a napokban a Spartakiád országos bemutatójának színhelye? És főiké szült-e hazánk lővárosa a 150 ezer tornász s a nagyszámú ven- , dégsereg fogadására? — Szervezésileg minden tekintetben biztosítottuk a Spartakiád zökkenőmentes lebonyolítását. Prágában, kivételesen, már június tizenharmadikán véget ért a tanév, hogy a tornászok 190 különvonoton érkezett seregét maradéktalanul el tudjuk szállásolni. A fővárosi közellátási és közigazgatási szervek segítségével az étkeztetés és a közlekedés valamennyi gondját szintén időben megoldottuk. A prágai Kultúra és Pihenés Park vezetősége nemcsak vonzó programokat állított össze a Spartakiád résztvevőinek és vendégeinek, de itt tartjuk a különböző küldöttségek, illetve a gyakorlatozok közötti barátsági estéket is. Az elmúlt napokban benépesült már a fővároshoz közel eső kirándulóhelyek egyike: a Džbán is, ahol az országos turistatalálkozó résztvevői ütötték föl sátraikat. Említést érdemel, hogy ezúttal új útvonalon, a sokak által ismert Letnón vonul majd végig a tarka Spartakiádmenet. Problémát csupán a jó időjárás iránti aggodalom okoz, dehát ezt, sajnos, nincs módunkban befolyásolni. Mindent egybevetve: Prága régen volt ennyire fiatalos és vidám, mint ezekben a napokban. — Milyennek találja a Csehszlovák Spartakiád nemzetközi visszhangját? — A bonyolult nemzetközi helyzet ellenére is kedvezőnek, hiszen a Prágába érkezett küldöttségek és vendégek számából ítélve a világ számos országában tapasztalható őszinte s élénk érdeklődés a Spartakiád '80 iránt. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy hazánk testnevelési seregszemléjének külföldi visszhangjára is kihatással van Carter rosszindulatú rágalomhadjárata. Az amerikai elnök erélyes rábeszélésére néhány nyugati küldöttség és turistacsoport, a moszkvai olimpia bojkottjához hasonlóan, a Csehszlovák Spartakiádon is lemondta részvételét. Ezzel szemben több országban az előzetésnél nagyobb érdeklődés tapasztalható a strahovi seregszemle iránt, úgyhogy a külföldi vendégek száma nemhogy kevesebb, de több lesz a vártnál. — Társalgásunk során már szó esett arról, hogy hazánkban a Spartakiád a szervezett testnevelési tömegmozgalom legmagasabb formája. A most zajló napok ezért egyben arra is jó alkalmat nyújtanak, hogy a versenyszerűen űzött sportolás, illetve az egyéni akaraterőtől függő „öntevékeny" tornázás vagy más rendszeres testmozgás szerepéről is beszéljünk... — Ősrégi népi bölcsesség, hogy az életben csak az az igazán gazdag ember, aki egészséges! Sajnos, az utóbbi esztendőkben sokan vétenek az ésszerű életmód szabályai ellen és puszta kényelemszeretetből fitytyet hánynak az egészség védelmének, a fizikai erőnlét fokozásának és a rendszeres testmozgás követelményeinek. Ezt bizonyítják az ifjúság gyöngébb fizikumára figyelmeztető vagy a fel-MIKLÓSI PÉTER nőttkorban előforduló infarktus, neurózis, elhízás okát kutató tudományos fölmérések is. A tornázós, a mindennapi testedzés és a versenyszerű sportolás népszerűsítésének gondolata ezért mind a fiatalok, mind az idősebbek körében kiemelt fontosságú társadalmi probléma lett. Pártunk XIV. és XV. kongresszusának határozatai is rámutatnak a testnevelés fejlesztésének fontosságára. Ügy tűnik azonban, hogy e feladat teljesítését a közvélemény szinte kizárólagosan a testnevelési szövetség szervezeteitől várja, holott sokkal inkább közéleti teendők ezek. A valóságban ugyanis a szükségesnél lényegesen kevesebbet mozog és sportol a lakosság, az emberek többsége arra beszéli ki magát, hogy nincs ideje odaállni a nyitott öblökhöz és naponta tornázni egyet, vagy erdei sétákra, kirándulásokra járni, esetleg a legközelebbi sporttelep tevékenységébe bekapcsolódni. A valóságbon viszont egyre több az emberek szabad ideje, a napi tizenöt-húsz percnyi testmozgásra mindenkinek bőven módja nyílik, ráadásul évente átlagosan 125 szabad nap is a rendelkezésünkre áll.- Véleménye szerint mindenütt megfelelő lehetőségek kínálkoznak a rendszeres testmozgásra és a sportolásra? — Tény, hogy a jövőben több fedett uszodára, tornateremre, sportcsarnokra lesz szükségünk, és azt is el kellene mór érnünk, hogy az új lakótelepekre tervezett sportpályákat a gyors ütemben épülő lakásokkal együtt adják át. Mindez azonban nem azt jelentig hogy az érdeklődőknek pillanatnyilag talán nincs hol sportolniuk! Ellenkezőleg, a rendszeres testmozgás elsősorban akaraterő s elhatározás, nem pedig a gyakorta kibeszélésként emlegetett létesítményhiány kérdése. Ezért elsősorban az emberek hozzáállásában s gondolkodásmódjában kell mielőbb változást elérni.- Gondolom, ebben épp a fénypontjához jutott Spartakiád szolgáltat jó példát. Befejezésképpen ezért hadd kérdezzem meg: az országos testnevelési seregszemle mikor teljesíti majd maradéktalanul küldetését? — Akkor, ha a tornászok tízezreinek fellépését nemcsak az egyszeri lelkesedés tüze fogja fűteni, hanem a körzeti, a járási, a kerületi és a strahovi spartakiádtalólkozón bemutatkozott gyakorlatozok többsége a jövőben is igényt, valamiféle belső kényszert érez majd magában a sportolás és az aktív testmozgás iránt. Ezt a célkitűzést a múltban nem mindig sikerült valóra váltanunk. Ezúttol azonban minden eddiginél lelkesebb ütemben folyt a felkészülés, úgyhogy joggal bízom abban, hogy az idei Csehszlovák Spartakiád nem csupán a szépség és a hormónia egyszeri seregszemléje lesz, hanem az egészséget erősítő rendszeres testnevelés gondolatának eredményes hirdetője is. Fotó: F. Rakovský HÍíTVfoJI LEVÉL Hónapokig tartott a huzavona: kik mennek és kik nem a moszkvai olimpiára. A véleménycserék során politikai nézetek csaptak össze, és ismét bebizonyosodott: ahogyan nincs politikamentes művészet, éppúgy a sport sem mentes a politikától. És olyasmi sincs, hogy valaki nem politizál. A nem politizáló ember is politizál. Ha mással nem, azzal, hogy „nem politizáló", passzív magatartása — az eseményektől függően — hol ennek, hol annak az erőnek a malmára hajtja a vizet. Az olimpia bojkottálására irányuló felhíváskor az történt, ami már ezt megelőzően is sokszor előfordult és ami tipikusan jellemzi az imperialisták gyakorlatát: amikor agresszív akciókat készítenek elő és hajtanak végre — annak érdekében, hogy tetteiket álcázzák és megtévesszék a közvéleményt — a propaganda minden eszközét felhasználják, óriási ribilliót csapnak, hisztérikusan forgatják a szovjet fenyegetésről és a kommunista veszélyről szóló lemezt. Az imperialisták és az imperializmus szekértolói azonban ismét melléfogtak, elszámitották magukat. A bojkottfelhivás távolról sem talált olyan megértésre és annyi követőre, mint amilyen megértésre és amennyi követőre meghirdetője számított. A Szovjetunió és a többi szocialista ország nyugodt, minden szélsőséges megnyilatkozástól mentes magatartásának hatására a tőkésországokban élő emberek milliói is felismerik és egyre világosabban látják: a szocialista rendszer részéről a népek szabadságát és békéjét soha. sehol senki nem fenyegeti. Az igazi veszély forrása az imperializmus. az Egyesült Államok jelenlegi vezetőségének a világot a háború szakadékéhoz sodró kalandorpolitikája. Május 24-én lejárt a moszkvai olimpia nevezések határideje. Előzőleg lépésről lépésre megcsappant az Egyesült Államok elnökének a bojkott iránt táplált vérmes reménye. A sportolók szerte a világon egyértelműen kinyilvánították elhatározásukat: versenyezni akarnak és fognak a világ legnagyobb sportrendezvényén. A tőkésországok többsége is a bojkott ellen szavazott, és úgy döntött, hogy elküldi sportolóit Moszkvába. Az említett időpontig (május 24-ig) nyolcvanöt ország elfogadta a Moszkvába szóló meghívást, harminc még nem adott végleges választ, s mindössze huszonhat oVszág jelentette be. hogy sportolói nem vesznek részt az 1980-as moszkvai olimpiai játékokon A feldobott -kő visszahullt a követ feldobó személy fejére. Az Egyesült Államok nemzetközi tekintélye — az ország vezetőjének rossz politikája miatt — 'mélypontra süllyedt. Moszkva szeretettel és felkészülten • várja a világ legjobb sportolóit. BALÁZS BÉLA 3
