A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-24 / 21. szám

Kővetkező szőmunk tartalmából: Fister Magda: DOLGOS HÉTKÖZNAPOK Kortársaink FEKETE GYULA Duba Gyula: FÁBRY ZOLTÁN ÜZENETE Miklósi Péter írása Lengyel Ferenc színművészről Peter Ma riot: BANÁNLIGETEK ÉS MONOPÓLIUMOK Az első olčlalon riportkép az Illatos kiállítás című íráshoz. A címlapon Gyökeres György, a 24. oldalon Bistika Valter felvétele. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes heti­lapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásá­ban, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszer­kesztő: Varga János. Tele­fon: 3341-34, főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bra­tislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizeté­seket elintéz: PNS - Úst­redná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwal­­dovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tla­čiarne, n. p., Košice, Elő­fizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden posta­­hivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk visz­­sza. Index: 49 211. Nyil­vántartási szám: SÜTI 6/46. Harmincöt évvel ezelőtt, 1945 májusában győzelmesen véget ért, a cseh és a szlovák nép har­ca a német fasizmus ellen, amely 1938-1939-ben a nemzet­közi imperializmus támogatásá­val megdöntötte a polgári Cseh­szlovák Köztársaságot, megszáll­ta területét és leigázta népét. A cseh és a szlovák nép harca nemzeti szabadságáért s a Cseh­szlovák Köztársaság állami füg­getlenségéért része volt az anti­fasiszta erők világméretű har­cának, amely a második világ­háborúban s különösen ennek befejező szakaszában tetőzött. A történelem folyamán eddig leg­nagyobb világégés kibontakozá­sa. célja és jellege lényeges befolyással voltak a cseh és a szlovák nép harcára is Cseh­szlovákia szuverenitásának és függetlenségének helyreállitásá­­ért, a szabadságért és a demok­ráciáért, a dolgozó tömegek életének jobb elrendezéséért. A második világháború, amely nem sokkal Csehszlovákia felda­rabolása és megszállása után tört ki, fontos mérföldkő volt nemcsak Csehszlovákia népei­nek, de az egész emberi társa­dalomnak is a fejlődésében. Ke­letkezése, lefolyása és eredmé­nyei meghatározó befolyással voltak számos államnak és nép­nek az életére, mégpedig nem­csak Európában, hanem az egész világon. Sőt azt mondhat­ni, hogy sok-sok évre meghatá­rozta az egész emberiség sorsát. A Szovjetunió és dicső had­serege viselte a fasizmus elleni a cseh és a szlovák nép nemzeti felszabadító harcától, hanem szoros összefüggésben kell látni a cseh és a szlovák nép történel­mi küzdelmével, mivel a Szov­jetunióban alakult csehszlovák csapatok harcai részét képezték az egész nemzeti felszabadító küzdelemnek. Az 1. önálló cseh­szlovák hadtest megalakulásától, tehát Buzuluktól kezdve egészen Prágáig s még azután is állan­dóan harcot kellett folytatni e hadtest jellegéért és' hivatásáért. Itt is megnyilvánult a külföldi csehszlovák ellenállás kétféle koncepciója. A Beneš vezette londoni pol­gári csehszlovák ellenállás cél­ja volt visszaállítani a München alkuvóst nem ismerő politikai harcot kellett folytatni a cseh­szlovák hadtest jellegéért. A Szovjetunióban élt haladó csehszlovák emigrációnak — amelynek élén Klement Gott­wald csoportja állott - kezdet­től fogva az volt a felfogása; el kell ismerni, hogy az emigrá­ció csak kis része a nemzeti ellen­állásnak, ennek fő arcvonala ott­hon van, és hogy a felszabadí­tott ország összes szociális, po­litikai és nemzeti problémáinak rendezéséről s ugyanígy majda­ni nemzetközi kapcsolatairól a népnek kell otthon döntenie. E felfogást támogatták a kommu­nisták és az öntudatos hazafiak. Tehát amint látjuk, a burzsoá felfogással szembeni éles poli­tikai harcban alakult ki a későb­bi csehszlovák hadsereg magva, helyes demokratikus elveken, az­zal a céllal, hogy a tömegeket széles nemzeti frontba tömörít­ve, a szovjet népre és hadse­regére támaszkodva bevonja a fasizmus elleni harcba. Rendkívül érdemes munkássá­got fejtett ki az eszmei-politikai egység kialakítása és a sikeres harci felkészítés területén a csehszlovák katonai alakulatnál előbb zászlóaljnál, majd dan­dárnál, és hadtestnél — a CSKP szervezete, amely akkor nem nyilvánosan a politikai appa­rátus segítségével dolgozott. A kommunisták és a politi­kai tisztek voltak azok, akik a csehszlovák katonák, tisztesek, tiszthelyettesek és • tisztek között megvilágították az említett két alá helyezni. Lehetetlenné akar­ták tenni, hogy a hadtest legyen az alapja, a magva a későbbi csehszlovák hadseregnek és ki akarták iktatni befolyását a po­litikai viszonyok rendezésére a felszabadult országban. Hasal tábornok, a nemzetközi impe­rializmus ügynöke, Ingr és Be­neš hűséges lakája, klikkjével, a kárpát-ukrajnai kormánykül­döttséggel, mint a felszabadult területek parancsnoka járási ka­tonai parancsnokságokat, kikép­zőtáborokat szervezett, szabotál­ta a mozgósítási parancs alap­ján behívottak eljutását az 1. csehszlovák hadtest alakulatai­hoz, s igyekezett ellenforradal­mi hadsereget létrehozni a há­tországban, olyan hadsereget, amely megvalósította volna a londoni burzsoá emigráns kor­mány elképzeléseit. Ez azonban kudarcba fulladt. A hadtest ka­tonái csehszlovák területre lép­ve magukévá tették a Gottwald vezette moszkvai emigráció kon­cepcióját, s a szovjet hadsereg hősiességétől ösztönözve nem hagyták magukat eltéríteni a ki­tűzött irányvonaltól, tovább foly­tatták a harcot, politikai hadse­reggé és a hazai partizánoszta­gokkal egyesülve a népi demo­kratikus forradalom fegyveres öklévé lettek. A Csehszlovákia felszabadítá­sáért vívott harcokban a szov­jet hadsereg - Duklától Prágáig — 140 ezer embert vesztett. A felszabadítás nemzetközi jellegét hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg kötelékeiben szövetsé­TÖRTÉNELMŰNK JELE harc terheinek zömét. A szovjet hadsereg sikeresen teljesítette felszabadító küldetését a leigá­­zott népekkel szemben. A ten­gelyhatalmakhoz tartozó fasiszta államok vereségének óriási szo­ciális, politikai és történelmi kö­vetkezményei voltak az emberi­ség sorsára, pozitív fejlődésére nézve. A Szovjetunió győzelme forradalmasító befolyással volt a népek tudatára, erősítette a szo­ciális és nemzeti felszabadulá­sukért vívott küzdelmüket. Amikor értékeljük a cseh és a szlovák nép harcát a fasiszta uralom ellen a második világhá­ború folyamán, állandóan szem előtt kell tartani, hogy két irány­zat nyilvánult meg a harc veze­tésében. Az első a kommunista párt vezette munkásosztály kon­cepciója, amelyet a Klement Gottwald féle vezetés képviselt Moszkvában, itthon pedig, a megszállt országban a hazai il­legális központi bizottság, me­lyet a fasiszták többször lelep­leztek, de mindig újjáalakult. A második a polgári ellenállás koncepciója, amelyet a londoni emigráns kormány képviselt, Eduárd Beneššel az élen. A Szovjetunióban alakult csehszlovák fegyveres egységek történetét sem lehet elszakítani előtti polgári Csehszlovákiát az imperialista Nyugat táborában, s a jövendő csehszlovák hadsere­get a tőkések szolgálatába állí­tani s csak majd itthon bevetni, ha a nép határozottan kinyilvá­nítaná akaratát, hogy le akar számolni a kapituláns politiká­val, amely Münchenhez vezetett, és ennek következményeivel. Ezek az erők nem hittek a Szovjet­unió győzelmében, gyűlölték a Szovjetuniót, és nem kívánták, hogy a szovjet hadsereg szaba­dítsa fel Csehszlovákiát. Azt akarták, hogy a Szovjetunióban megalakult 1. csehszlovák had­test csak kisebb szimbolikus egység legyen, nem akarták megengedni, hogy részt vegyen a felszabadító harcokban. Ennek a felfogásnak az egységen be­lül si sok híve volt, akikkel meg­felfogás lényegét és keresztülvit­ték a Szovjetunióban volt emig­ráció eszméinek győzelmét. Azt, amit Gottwald, Nejedlý. Šverma és más elvtársak írtak a Čes­koslovenské Listy c. lapba, azt igyekeztünk megvalósítani a mi kis körtársaságunkban, az ala­kulatunknál. Elmondható tehát, hogy a kommunista párt, és a CSKP moszkvai vezetése nél­kül nem alakult volna olyanná a csehszlovák katonai egység a Szovjetunióban, amilyen lett, s nem harcolt volna úgy. ahogy harcolt. Az, hogy szovjet és csehszlo­vák katonák együtt harcoltak, hogy például, a duklai hadmű­veletben együtt ontották vérü­ket, haltak meg és győztek, is­meretes volt az egész világon. Jól tudta ezt a dr. Beneš vezet­te londoni emigráns kormány is, Beneš és az áruló Ingr mégis felháborító táviratot küldtek Svo­­boda tábornoknak, az 1. cseh­szlovák hadtest parancsnokának, korholva őt, hogy megsértette az 1939. évi Csehszlovák Hadi­kereszt odaítélésének feltételeit. Sőt - a nagy veszteségekre va­ló hivatkozással - fel akarták számolni s gyalogos alakulattá változtatni a hadtestet és kár­pát-ukrajnai megbízottjuk, Ha­saló tábornok parancsnoksága ges csapatok is harcoltak: 1944 szeptemberétől a Szovjetunióban alakult 1. csehszlovák hadtest, 1944 decemberétől a 4. és ké­sőbb az 1. román hadsereg és 1945 májusában a 2. lengyel hadsereg egységei. A nemzeti demokratikus forra­dalom folyamatában, amely Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításával párhuza­mosan ment végbe, különösen jelentős szerepet játszott a Nem­zeti Front kormányának megala­kulása és programjának kihir­detése, mely program a CSKP moszkvai vezetése fáradhatatlan tevékenységének és a szovjet kormány sokoldalú támogatásá­nak volt az eredménye. A kassai kormányprogram a csehszlovákiai nemzeti demokra­tikus forradalom programja s a CSKP nemzeti felszabaditási irányvonala győzelmének kifeje­ződése volt, s a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontja első kormányának megalakulásával együtt kezdetét jelentette egy új korszaknak a Csehszlovák Köz­társaság történetében, kezdetét a szocializmus felé irányuló né­pi demokratikus fejlődésének. Ezerkilencszáznegyvenötban a csehek és a szlovákok helyreál­lították közös államukat. 1948 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom