A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-10 / 19. szám
PÁRBESZÉD (a kölcsönösségről, a házasság értelméről) ahol Timur és leszármazottai nyugszanak, maga Timur építtette. Timur síremléke sötétzöld nefritből készült. Ugyancsak itt nyugszik a nagy hódító unokája, Ulug Bég. A főtértől keletre áll Szamarkand egyik legnagyszerűbb műemlék komplexuma, a Bibihanim mecset. Timur építtette diadalmas indiai hadjárata után 1399 és 1404 között, s feleségéről nevezte él. Ez Közép-Ázsia legnagyobb és a mohamedán világ egyik legnagyobb mecsetje: alapterülete 100x140 méter. A mecset valaha egész épületkomplexum volt, amelyet minden oldalról magas fal övezett, s négy sarkán egy-egy magas, kerék minaret állt. Mindebből ma már csak egy félig leomlott minaret maradt meg. A téglalap alakú belső udvar keleti oldalán áll a 33 méter magasfőbejárat, a pestak. Vele szemben helyezkedik el a főépület, a tulajdonképpeni mecset, amelyen türkiz színű kupola magasodik. Az épületkomplexummal szemben helyezkedik el Bibi-hanim mauzóleuma. A kívül nyolcszögű, belül kereszt alakú — ma már meglehetősen romos — épület a Timur-dinasztia nőtagjainak temetkezési helye volt. A Bibi-hanim mecsettől nem messze található Szamarkand legnagyobb és talán leggazdagabb műemlék-együttese, a Sahi Zinda nekropolisz. A szinte egymás hegyén-hátán tornyosuló mauzóleumok, mecsetek megannyi pompás kupolája már messziről szemébe tűnik a látogatónak. A főbejárat homlokzatát majolika és terakotta díszítés borítja', a színek között a fehér, a kék és a zöld dominál, de akad sárga és fekete is. Az egyszerű ornamentikának tűnő vonalak között a szakavatott szem arab betűket fedezhet fel: iratok idézeteket tartalmaznaka Koránból, továbbá különféle bölcs mondásokat. A Sahi Zinda nekropolisztól viszonylag nem messze, de már a város határán túl, a Csupanata nevű domb tövében áll a középkori szamarkandi tudomány egyik legnagyszerűbb emléke: Ulug Bég csillagdája. Ulug Bég, Timur unokája, korának kiváló tudósa építette. Az 1428-29-ben épült* csillagvizsgáló henger alakúj kétemeletes kolosszus volt, közepén helyezkedett el a legfőbb műszer: egy szextáns: fennmaradt részeli m magas. Az obszervatóriumot alaposan megviselte az idők vihara, főhomlokzatát és egy-két helyiséget azonban már restaurálták. Az itt berendezett múzeumban képet nyerhetünk Ulug Bég és munkatársai tudományos tevékenységéről. A forradalom óta eltelt hat évtized alatt Szamarkand fejlődő nagyváros lett. Iparának termelése az 1917. évihez képest több mint a százszorosára növekedett, üzemeiben építőanyagokat, gépeket, textíliákat, konzerveket gyártanak, a Kinapgyárban készült filmfelvevőket és vetítőberendezéseket külföldön is ismerik. A városban — ahol a forradalom előtt az üzbég lakosságnak 98 százaléka írástudatlan volt - négy egyetem és főiskola,, számos tudományos kutatóintézet, két színház működik. Szamarkandban ma is folynak ásatások és restauráciás munkák, amelyek a páratlan műemlékek konzerválását hivatottak biztosítani. A legjelentősebb ásatások színhelye Afrasziab, Szamarkand óvárosa, amelyet védett területté nyilvánítottak. Afrasziab a 13. században néptelenedett el, amikor Dzsingisz kán hadai szétrombolták az oda vezető csatornákat, feldúlták házait és csodálatos palotáit. A régészek feltárták a 9—11. századbeli város maradványait, és Szamarkand fennállásának 2500. évfordulójára rendkívül érdekes kiállítást rendeztek belőlük. TATJANA SZINYICINA (APN) 1. Séta Szamarkand műemlékei között 2. A Sir-dor medresze (épült 1619-1636 között) 3. Keleti piac Szamarkand bazárnegyedében 4. Ulug Bég obszervatóriuma - a szextáns földalatti része 5. Gur-Emir Felvételek: APN 6. § A mindennapi élet tapasztalatai alapján meghatározható-e pontosan: mi a családi boldogság előfeltétele? — Köztudott dolog, hogy a házasságra lépő felek napjainkban is bizonyos elvárásokkal, bizonyos ösztönös vágyak beteljesülésének reményével határozzák el magukat erre a lépésre. A férfiak és nők viszonyában, fiatal korban, a másik nemhez fűződő szerelem és szexuális igény játssza a legfontosabb szerepet, de lényeges szempont az intim családi légkör kialakításának szándéka is. Természetes igények ezek, és valóra váltásuk leglényegesebb előfeltételei a kölcsönösség, az egymás iránti vonzalom és tisztelet. Mindezt, más szavakkal, a házaséletre való rátermettségként szoktuk emlegetni. A bontóperi statisztikák tanulsága, különböző családjogi és lélektani felmérések azonban azt mutatják, hogy a fiatalok jelentős része fölkészületlenül, kiforratlanul és - bizonyos értelemben — éretlenül köt házasságot. Az ebből eredő problémák aztán kihatással vannak egész életükre. A válóperek egyre növekvő számát, a házasságok felbomlásának okát kutatva kitűnik, hogy a kiegyensúlyozott családi életnek bizonyos általánosítható meghatározó tényezői vannak. Ezeknek egy része a gyermekkori nevelésre, az illető házasság előtti életmódjára vonatkozik; azokra a meghatározó körülményekre, amelyek az új családi közösséget alakító partnerek személyiségét formálták. A nyugodt és felhőtlen házasélet előfeltételeit megteremtő tényezők második csoportja pél» -dóul szexuális, gazdasági, szociális, lélektani vagy egészségügyi vonatkozásokban már „csak" a partnerkapcsolatokon belül érezteti hatását. A sors szeszélye viszont, hogy az imént felsoroltak, bármiféle túlzott leegyszerűsítés nélkül, alapvetően meghatározzák egy-egy házasság vagy egyéb családi életközösség tartalmát és hangulatát. Általános megállapítás, hogy az egoizmus, a hűtlenség, a féltékenység káros kihatással van két együtt élő ember kapcsolatára. Ha viszont tüzetesebben szemügyre vesszük ezeknek a kedélyromboló tényezőknek eredőit, akkor gyakran arra is fény derül, hogy az érintettek egymás iránti könynyelműsége, felületessége, kíméletlensége volt a válássá fajuló nézeteltérések igazi indítóoka. ! § Mindennek tudatában van-e hát recept a jó házasságra, a boldogságra? — Többnyire az olyan ismeretségek végződnek harmonikus házassággal, ahol már a házasulandók szülei is kölcsönös megértésben éltek; ahol meghitt családi közösségben nevelkedtek a gyerekek. A boldog gyermekkornak nagyon fontos személyiség- és egyéniségformáló ereje van s az akkoriban szerzett élmények szinte végigkísérik az ember életét. Egy-egy családban őszinte, baráti légkörre van szükség ahhoz, hogy széppé és tartóssá váljanak a felnőttek és gyerekek közötti kapcsolatok. De éppen olyan fontos az is, hogy bármilyen kérdés kerüljön szóba, akár a szexuális nevelés problémája is, higgadtan és nyíltan tudja megbeszélni azt a család. Természetesen, az ilyen családi légkör nem alakul ki véletlenszerűen vagy egyik napról a másikra, hanem csak céltudatos egyéni öncsiszolás és messzemenően kölcsönös bizalom alapján születik. § A bontóperi statisztikák alapján, sajnos, ennek fordítottja van túlsúlyban: egyre növekszik a válókeresetek száma s ezzel szoros összefüggésben a csonkacsaládok aránya. Puszta ábránd abban bízni, hogy a jövőben sikerül megfékezni ennek a társadalmi kor- és kórtünetnek terjedését? — A család szerepének népszerűsítése elsősorban a népművelők feladata, természetesen, szoros összmunkában mindazokkal a szakemberekkel, akik széleskörű ismeretekkel s fontos tapasztalatokkal rendelkeznek a különböző családvédelmi, szexuológiai, lélektani, családjogi kérdésekben. Talán a legfontosabb követelmény ebben a tekintetben, hogy a gyermekek minél meghittebb és otthonosabb környezetben nevelkedjenek. A szerelem és a szeretkezés iránti ösztön mindenkiben törvényszerűen jelentkezik, de a kölcsönös bizalomra, a házasság értelmére, a családi kapcsolatok kialakítására nevelni kell a jövő nemzedékét. Az alapképlet egyszerű: ahogy mi viszonyulunk gyermekeinkhez, tizenöt-húsz év múlva A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN § EMBERI SORSOK ők is úgy viszonyulnak majd hozzánk és a tőlünk látott „minta" alapján fogják irányítani egyéni partnerkapcsolataikat. § A különböző család- és ifjúságvédelmi tanácsadókban tapasztaltak alapján milyen a mai tizenéves fiatalok egymás közötti kapcsolata?- Testileg egészséges, szellemileg friss a mai tizenöt-húsz évesek nemzedéke. Feltétlenül említést érdemel azonban, hogy érzelmileg nem eléggé kiegyensúlyozottak, vannak, akik törtetőbbek s önfejűbbek a kelleténél; de az is gyakorta előfordul, hogy valami öntelt nemtörődömségből, túlfűtött egoizmusból egyszerűen nem érdekli őket a mások sorsa, kisebb-nagyobb gondja, bántódása. Az ilyen életfelfogásban nyoma sincs a józan ész s az emberi jóérzés követelményeinek. Lehetséges, hogy egyeseknek kissé szigorúnak tűnnek ezek a szavak, ám a mai huszonévesek bontóperi jegyzőkönyvei ezt az állítást igazolják. A kölcsönös belátás és jóindulat szándéka vagy a békülési készség úgyszólván ismeretlen fogalom a válóperi tárgyalásokon. Az előzmények kronológiája: ketten találkoznak, megszeretik (esetleg csak megkívánják) egymást, házasságot kötnek — és néhány hónap múlva rádöbbennek, hogy tulajdonképpen egy fél szavuk sincs egymáshoz, hogy tévedtek. Egy életre szóló házasság ugyanis sokkal több egy hirtelen érzelmi fellángolásnál. Az első időszak lobogó testi vonzalmából „kijózanodva" rengeteg jóindulatra, valóban felnőttes gondolkodásmódra van szükség ahhoz, hogy a testet-lelket perzselő szerelemből tartós családi kapcsolat váljék. S pont ez az, amiről nagyon sokan megfeledkeznek, vagy ami még ennél is rosszabb: egyszerűen nem akarnak róla tudomást szerezni. Ez az oka annak, hogy a bontókeresetekben feltüntetett válási indokok jelentős hányada csupán mondvacsinált érvekre épül. Pedig a házasság művészete és egyéniséget-érzelmeket kovácsoló ereje éppen abban rejlik, hogy két különböző egyéniségnek kell egymáshoz hangolódnia. Tartósan, lehetőleg egy egész életre szóló kötelékként. (Vége) 17
