A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-10 / 19. szám
Dukovanyban már épül az atomerőmű első blokkja Az atomenergia békés felhasználása TUDOMÁNYTECHNIKA A kadmium és a magas vérnyomás A kadmium a természetes környezetben csak nagyon kis töménységben fordul elő, ám fokozódó ipari felhasználása miatt az elmúlt húsz évben közvetlenül környezetünkben is gyakoribbá vált. A kadmiumnak fontos szerepe van műanyagok gyártásában, az akkumulátorgyártásban és a fémiparban. A kadmium az emberi szervezetbe is bekerülhet vagy az oxidjának és aeroszoloknak a belégzése által, vagy a szájon át, például a kadmiumot feldolgozó üzemekben, de közvetve az ivóvízzel vagy ipari szennyvízzel is. Főként a vesében dúsul fel. Ha a töménysége túllépi a 0,2 milligrammot í gramm veseszövetenként, súlyos ártalmak keletkezhetnek, így légszomj, vérszegénység, s fennakadás támadhat a veseműködésben. Svéd kutatók megállapították, hogy némelyik sűrűn lakott területen a lakosság 5 százalékának szervezetébe a megengedettnél több kadmium kerül. Továbbá, hogy minél több a szervezetben a kadmium, annál magasabb a vérnyomás. Ha a vérben kellő mennyiségű vas van, ez fékezi a kadmiumfelvételt, de már csekély vashiány is fokozza azt. ||f#a m f w ám ff Női erő - ferfiero A stockholmi Karolínska Intézet kutatói huszonhárom — a tanulmányait most végző — leendő tornatanárnak és ugyanennyi tornatanórnőnek a megfigyelésével vizsgálták a nők és a férfiak testi teljesítőképessége közti különbséget. A korátlag 25 év, a férfiak testsúlyának átlaga 75,3, a nőké 61,3 kg a testmagasságuk átlaga 175, illetőleg 169 cm volt. A férfiak legnagyobb oxigénfogyasztása másodpercenként 4,54 liter, a nőké 2,9 liter volt. Figyelembe véve a súlykülönbséget, a nők oxigénfelvétele 79 százaléka a férfiakénak, míg a karizmaik ereje a férfiakéinak 51-65 százaléka. A vizsgálatról készített tanulmány hangsúlyozza: a két nem közti teljesítménykülönbséget számos olyan hivatás betöltésekor tekintetbe kellene venni, amelyben a testi erő nélkülözhetetlen. A nőknek — például — nem volna szabad súlyos terheket emelniük (a betegápoláskor sem!). KOORDINÁLT CSEHSZLOVÁK ATOMENERGIAPROGRAM Több mint negyven esztendeje annak, hogy a fizikatankönyvekben megjelent Enrico Fermi Nobel-díjas tudós neve, aki behatolva az atom titkaiba, elsőként hozta létre a láncreakciót és dolgozta ki az első atomreaktor tervrajzát. Ám hosszú időnek kellett eltelnie, míg az atomenergia megtalálta azt a helyet, mely — elsősorban az energiaiparban megilleti. ÚJ UTAKON AZ ENERGIAIPAR A világ első, 5 MW-os atomerőművét 1954-ben helyezték üzembe a Moszkvától délre fekvő Obnyinszkban — s ezzel új korszak kezdődött az energiaiparban. Egy évvel később Csehszlovákia is bekapcsolódott a nukleáris energia békés felhasználását célzó kutatásokba, miután megkötésre került az erre vonatkozó szovjet-csehszlovák együttműködési szerződés. Megkértük Jan Neumann mérnököt, a fizikai tudományok kandidátusát, a Csehszlovák Atomenergia Bizottság elnökét, hogy negyed évszázad távlatából értékelje az atomenergia békés felhasználására irányuló kutatás terén elért hazai eredményeket, egyszersmind felvázolva a fejlődés további irányvonalait. Köztudott, hogy míg szénszükségletünk nagy részét a saját készleteinkből fedezzük, a kőolajat és a földgázt a Szovjetunióból hozzuk be. További energiaigényeinket a KGST tagállamokból importált villamos árammal elégítjük ki. Az idővel kimerülő klasszikus energiaforrások fejlesztése tehát — tekintettel a korlátolt lehetőségekre - nem a legcélszerűbb megoldás. Ez a tény teszi szükségessé a szocialista gazdasági integráció keretében az atomenergia egyre nagyobb mértékű felhasználását, valamint a nap-, a szél- és a geotermikus energia hasznosítása lehetőségeinek kutatását. Minthogy azonban a napenergiát ma még gazdaságosan csak helyenként, kiegészítő forrásként lehet alkalmazni, pl. a mezőgazdaság, illetve a lakások melegvízellátására, az egyre növekvő igényeket egyelőre csak az atomenergia felhasználósóval tudjuk kielégíteni. NAGY HORDEREJŰ TERVEK Az uránérc bányászására, az atomerőművek felépítésére, az atomenergetikai berendezések szakosított gyártására, az építő- és szerelőkapacitások feljesztésére irányuló, 1990-ig kidolgozott atomenergia-programunk a KGST állandó bizottságai által koordinált tudományos kutatásokkal és biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos problémákat is felöleli. A program alapján az először Voronyezsben megvalósított — a KGST tagállamokban, tehát nálunk is már meghonosodott - WER 440 típusú 4 blokkból álló, blokkonként 440 MW névleges teljesítményű szovjet atomerőművek felépítése mellett döntöttünk. Jaslovské Bohunicéban két ilyen erőmű felépítését tervezzük. Az első blokk már üzemel, bedolgozik az energiahálózatba, s az év elején a második blokk próbaüzemeltetését is megkezdték, úgyhogy a két erőmű 1985-re tervezett üzembe helyezésük után összesen 3500 MW villamos áramot termel majd. Egy további atomerőmű építése már folyik a dél-morvaországi Dukovanyban, s a tervek szerint egy másik a Léva (Levice) melletti Mohi (Mochovce) közelében épül fel a 8. ötéves tervidőszak első éveiben. De mert az elképzelések szerint 1990-ben már az ország áramfogyasztásának egyharmadát atomerőműveknek kell fedezniük, ez pedig elképzelhetetlen lenne 9—10 ezer MW teljesítményű erőművek nélkül, a szovjet Teploenergoprojektnek és csehszlovák partnerének közösen kidolgozott tervei alapján áttérünk az 1000 MW teljesítményű WER 1000 típusú reaktorok építésére. Hogy az olvasónak némi fogalma legyen erről az óriási mennyiségű áramról, mondjuk meg azt is, hogy hazánk valamennyi erőműve 1945-től 1970-ig összesen kb. 10 ezer MW áramot szolgáltatott. Az első négyblokkos — blokkonként 1000—1000 MW teljesítményű — erőmű a távlati tervek szerint Dél-Csehországban, České Budéjovicétől északra, a második Észak-Morvaorszógban épül fel. Egyúttal a mohi erőműnek egy vagy két 1000 MW blokkal való kiegészítésével is számolnak a tervek. Vendéglátóm szavai szerint a fejlődés azt is megkívánja, hogy az 1990 utáni évekre kilátásba helyezett további 1000 MW-os atomerőművek felépítése mellett a lakások távfűtését, melegvízellátását szolgáló fűtőművek létesítéséről se feledkezzünk meg. Az ezekbe visszatérő 60—70 C fokos vizet keltetőházak fűtésére a mezőgazdaság hasznosíthatja. Hasonlóképpen az atomerőművek hűtőrendszeréből kikerülő 30-35 fokos víz is tovább hasznosítható a mezőgazdaságban illetve haltenyésztési célokra. AZ ATOMERŐMÜVEKÉ A JÖVŐ E nagyszabású tervek hallatán önkéntelenül is felvetődik a kérdés: megengedhetjük-e magunknak az ilyen költséges beruházásokat? Tekintettel arra, hogy nem állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben „klasszikus" energiahordozók s a széntermelés meglehetősen költséges, számítások szerint az atomerőművek áram- és hőtermelése — ésszerű gazdálkodás esetén - gazdasági szempontból a klaszszikus erőművekénél lényegesen előnyösebb. De ettől függetlenül a környezetvédelmi szempontok is atomerőművek építése és üzemeltetése mellett szólnak. Kétségtelen tehát, hogy a csehszlovák nehézgépiparnak lesz mit tennie, hogy kielégítse a reaktorok tartozékainak gyártásával kapcsolatos hazai és külföldi igényeket. Vonatkozik az elsősorban a plzeňi Skoda Művek és a vítkovicei Klement Gottwald Vasmű termékeire, a Sigma gyár csővezetékeire és szivattyúira, csakúgy mint az Ipari Automatizálási Vállalat üzemei által gyártott s az atomerőművek üzemelését biztosító numerikus vezérlési rendszerekre. — Az atomerőművek előnyei tehát elvitathatatlanok. De ennek ellenére — legalább 2000-ig — a széntüzelésű hőerőműveket sem nélkülözhetjük — utal vendéglátóm az összesen 9-10 ezer MW áramot szolgáltató blokkok felépítésével kapcsolatos, tíz évre előirányzott programra, amelynek megvalósítása semmivel sem kevésbé igényes feladat, mint amilyen a hőerőművek felépítése és üzembe helyezése volt az elmúlt negyed század során. Meggyőződése azonban, hogy ha a múltban helyt álltunk, a jövőben is leküzdjük a nehézségeket. A problémák ugyanis hozzáértéssel, körültekintő intézkedésekkel megoldhatók. MUNKAMEGOSZTÁS, SZAKOSÍTÁS Ez az atomenergia-program megvalósításával megbízott Csehszlovák Atomenergia Bizottság, valamint a vele együttműködő kutatóintézetek és intézmények feladata. A Szövetségi Műszaki Beruházásfejlesztési Minisztériummal, valamint a Fűtőanyag- és Energiaipari Minisztériummal karöltve foganatosított intézkedések a nukleáris energia békés célokra való felhasználására, tehát az atomtudomány és -technika fejlesztésére, nem utolsósorban pedig - pl. a radioaktív hulladék biztonságos tárolásával, a környezet védelmével stb. kapcsolatos biztonsági követelmények teljesítésére irányulnak. Emellett a legfőbb cél az együttműködés elmélyítése a gazdasági integráció keretében a szocialista, s ugyanúgy a kapitalista államokkal. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a csehszlovák atomenergiaprogram a Szovjetunió irányításával a nemzetközi atomenergiaprogram szerves része. Ezért tartanak fenn kutatóintézeteink és tudományos dolgozóink szoros kapcsolatokat elsősorban az ismert szovjet kutatóintézetekkel. Tapasztalataik magyarországi munkatársaikkal is kedvezőek. A csehszlovák és magyar fizikusok együttesen kifejlesztett vagy tökéletesített elektronikus mérő, gépvezérlő, ellenőrző és egyéb műszaki készülékeinek, a kooperációban gyártott üzemi felszerelésének nagy előnye a termelés hatékonyságának növelését elősegítő munkamegosztás és szakosítás. így pl. a paksi atomerőmű számára szállított berendezéseinkért Magyarországról egyebek között szerelvényeket és sok más korszerű gépet hozunk be.- Ez a szoros együttműködés természetesen kölcsönös kötelezettségekkel jár —figyelmeztet vendéglátóm, majd elmondja, hogy a beruházások határidőre történő kivitelezése, a berendezések időben való szállítása és felszerelése, a még körültekintőbb ellenőrzés s a szakemberek állandó továbbképzése minden ország legfőbb érdeke. A Csehszlovák Atomenergia Bizottság főleg ezekre a követelményekre összpontosítja figyelmét. Elnökének véleménye szerint panaszra nincs ok. Az atomenergia-program megvalósítása, az ezzel kapcsolatos kutatás, a berendezések tervszerű gyártása, a hazai és a külföldi igények kielégítése zavartalanul folyik. A lemaradást, késést nem engedhetjük meg magunknak. Az igényes távlati tervfeladatok megkívánják, hogy a KGST keretében már ma az atomerőművek további nemzedékével — részecskegyorsítókat alkalmazó berendezésekkel — kísérletezzünk, amelyeknek alkalmazására a századfordulón kerül sor. A dolgozók lelkesedése és szaktudásuk növelése a biztosítéka annak, hogy a követelményeknek a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével, általános megelégedésre a jövőben is eleget tesznek. KARDOS MARTA 18
