A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-10 / 19. szám
I múlt lehellete; ha a hajdani városrészekben sétálgatva a mai szemlélőben is tisztelet ébred? Aligha! Sőt, így van rendjén. Mert a régi kövek, házfalak nemcsak idegenforgalmi látványosságként értékesek, de egy ország múltjáról is beszélnek és üzenetük így a mának szól. S nemkevésbé a jövendőnek is. ■ — Az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött, épült, változott Prága arculata. A belvárosban és a peremkerületekben is. A főváros magvát jelentő központban jobbára egyenirányúsítottuk az utcákat, rendbe hoztuk a homlokzatok egy részét, a foghíjak helyén új házak épültek és látványosabbak, gazdagabbak lettek a kirakatok — mondja Jiíí Hrúza, a városrendezési és létesítményi főosztály munkatársa. — Ezerkilencszáznegyvenöt május 9-e, a felszabadulás nap- J ja sorsforduló volt Prága életé- i ben, éppúgy, mint egész hazánk j történetében. A néhány nappal | korábban kirobbant németelle- I nes felkelés harcai és a háború 1 pusztításai során megrongáló- i dott a lakásállomány tekintélyes i hányada, az utcákon magasodó j barikádok megbénították a közlekedést, hiányos volt a villany-, víz- és gázellátás. Csökkent a j lakosok száma, zavarok mutat- i koztak az ipari termelésben. Ez I volt tehát a kiindulás, és a béke j első heteiben-hónapjaiban ren- J geteg gondot meg problémát j kellett megoldani. Az ország fővárosa félszoba- j dulás utáni korszakának fontos I állomása volt Nagy-Prága létre- j hozása, aminek nemcsak köz- j igazgatásilag, gazdaságilag vagy j kulturális szempontból volt nagy I jelentősége, de egyben lehetővé I tette a külső és belső kerületek I közötti infrastruktúrabeli különb- I ségek fokozatos felszámolását, | a városmagot körülölelő új lakó- I negyedek gyűrűjének kiépítését; • és ami nem csupán a jelen, ha- j nem a jövő szempontjából is j rendkívül fontos: a főváros I 2010-ig esedékes területrendezési I és továbbfejlesztési tervének ki- I dolgozását. Jiŕí Hrúza egy szobafal nagy- | ságú, hatalmas térképhez lép és j Prága mai hétköznapjaival kap- = csolatos adatok egész sorát I mondja tollba: 1945 tavaszán j hazánk fővárosának összterülete j 171 négyzetkilométer volt, nap- ] jóinkban viszont ezt a számot | már 497 négyzetkilométerrel kell j behelyettesíteni, a lakosság szá- j ma pedig meghaladja az egy- I millió kétszázezer főt, ami az [ egész ország lakosságának nyolc j százalékát jelenti. Ugyancsak országos viszonylatban Prágában összpontosul a különböző munkalehetőségek tíz, illetve az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom kilenc-kilenc százaléka. A városi buszjáratok vonalhoszsza 1400, a villamosoké 400 kilométer és a tömegközlekedési eszközök több mint egymillió j embert szállítanak, ebből pusz- j tán a metró fél millió utast vál- I lal naponta. A metróvonalak j hossza az idei esztendő végére I a jelenlegi tizenegy kilométer I helyett már kis híján húszezer I méter lesz, és a küszöbönálló I új ötéves tervidőszak végéig a I már most üzemben levő A és C j vonalak mellett a B szakaszon j is megindul a földalatti utas- | forgalom. De egyéb adatokkal is bizo- } nyitható az elmúlt harmincöt J esztendő gyorsléptű fejlődése I Prágában. 1948 és 1958 között j például 16 ezer új lakás épült. I Akkoriban ez rengetegnek tűnt, j manapság viszont másfél év j alatt épül ugyanennyi! Nagy- j Prága területén az ötödik ötéves I tervben 41 milliárd, a most zá- I ruló tervidőszakban pedig már I 60 milliárd koronát költöttek j különféle beruházási célokra, j Talán elég pusztán három impo- I záns példát említenem: lakás- I építésre 17, közlekedésfejlesztés- ! re 14, a meglévő lakásállomány j felújítására és karbantartására I kereken 10 milliárdot! A belvá- I rosban is, a külső kerületekben J is elég körülnézni ahhoz, hogy I MIKLÓSI PÉTER az ember megállapíthassa: a rekonstrukciós munkálatok és az újonnan épült lakótelepek új arcülatot formáltak a városnak. Persze, az elért eredmények tudatában arról sem szabad megfeledkezni, hogy továbbra is növekvőben van a lakásigénylők száma, amivel a városatyáknak, tervezőknek és építő vállalatoknak egyaránt szembe kell nézniük. Prága-Főváros Nemzeti Bizottsága különböző intézkedésekkel arra törekszik, hogy a lakások elosztásában a nagycsaládosoknak, a munkásoknak és a fiatal házasoknak adjon elsőbbséget. Rendeletileg korszerűsítik a lakásgazdálkodási rendszert, elősegítik az ésszerű lakáscserék meggyorsítását. Emellett az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a saját erőből történő lakásépítés támogatására is, hiszen ez szintén elősegíti a lakásépítés ütemének növelését. A lakáshelyzet egyre kedvezőbb alakulása mellett, ugyancsak a növekvő életszínvonal, bizonyítéka, hogy jelenleg már mintegy 250 ezerre tehető a forgalomban lévő személygépkocsik száma Prágában. Mindez amit eddig elmondtam, csupán töredéke azoknak az eredményeknek, amelyek meghatározó elemeivé lettek a felszabadulás óta eltelt három és fél évtized sokoldalú eredményeinek. Tényleg csak a helyszűke, jobban mondva a téma kimeríthetetlensége gátol abban, hogy legalább ilyen bőven szóljak a belváros felújításának már megvalósult, illetve még csak megvalósulásra váró terveiről. A városrendezési és létesítményi főosztály vezető beosztású mérnöke újra odalép a falitérképhez, de az imént látott széles karlejtések helyett egy sokkal szűkebb területet határolnak be ujjai: — A városmag rekonstrukciójának elsődleges célja, hogy az óváros valóban történelmi hitelű, ám egyben korszerű is legyen — mondja. Mi értendő ezen a megállapításon? Elsősorban az, hogy egy alapvető és átfogó, úgynevezett részletes rendezési terv képezi a műemlékvédelmi és egyéb jellegű felújítási munkálatok alapját. A belváros rekonstrukciója alapos ismereteket s ennél is több türelmet kíván, de szükség van az összehangolt tevékenységre is, nehogy külön-külön, a lakókat elkeserítve és a turistákat elkedvetlenítve valósuljanak meg a rekonstrukcióval kapcsolatos épületfelújítási, egészségügyi, közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi, illetve a társadalmi és kulturális vonatkozású beruházások. Ma már nyilvánvaló, hogy egy történelmi negyedet csak úgy lehet a mai igényeknek is megfelelően rendbe hozni, ha ez egy széles hatáskörű program keretében történik. Csak így érhető el, hogy ugyanazon a környéken minél rövidebb ideig gátolják a járókelők szabad mozgását állványerdők, aládúcolt függőfolyosók; hogy a fényes kirakatok tőszomszédságábbn ne „díszelegjen" kitakarítatlan lépcsőhöz vagy roskatag, málladozó vakolaté házfal . . . Prága történelmi utcái, terei, I városnegyedei a következő esz- I tendők során fokozatosan a fő- I város „ékszerdobozaivá" alakul- i nak majd, ahol lépten-nyomon I karnyújtásnyira lesz ugyan a történelem; ám a múlt hiteles I emlékei mellett a sétáló, néze- j lődő, kikapcsolódást és felüdü- I lést nyújtó fővárossal is találko- I zik majd a látogató. Ennek az | elképzelésnek megfelelően ala- j kítják ki a jövőben a belvárosi | forgalmat. Magánautók helyett metró-, busz- és villamosjáratok- I kai, iránytaxival lesznek megkö- ] zelíthetők az üzletutcák, a kulturális és egyéb közintézmények. I Természetesen, a szóban forgó I rendezési terv a továbbfejlesztés I lehetőségét sem hagyja figyel- I men kívül. A műépítészek és a J tervezők egyre gyakrabban gondolnak arra, hogy a Moldva paTtját, a csöndesen áramló folyót átszelő hidak környékét a mainál nyitottabbá és szebbé I kell tenni; összehangolni a különböző műemlékvédelmi, városfejlesztési, szállodaépítési és parkosítási törekvéseket, de még sok-sok más szempontot is. A végcél ^ellenben világos: j a Prágát körülölelő lakónegyed- j gyűrű központjában történelmien szép és kulturált városmagnak kell állnia. ■ Prága különleges, különlege- j sen szép város. Járom az utcáit, nyalábokban | szórja verőfényes sugarait a tavasz, és miközben el-elnézelődöm egy-egy kápolnája, díszes palotája, régies kúriája előtt, észre sem veszem, hogy a klárovi várlépcsők irányából újra fölértem a Hradzsinba. Újra a tenyeremen látom a várost, sok- ! tornyú látképe újra valamiféle óriás-falevélnek tűnik, amit az ; éf%t fája éltet és növeszt, ahol eggyé forr a múlt a jelennel. A szűk utcák, a régi kövek a múltról regélnek; a gyárak és az új lakótelepek a jövőt sejtetik. És ellátni innen Žižkovra, az Elesett Hősök Emlékművére is. j Ott nyugszanak a holtukban : prágaiakká vált vöröscsillagos szovjet katonák, akik Prága s ezzel az egész ország fölszabadulásáért áldozták életüket. Harmincöt évvel ezelőtt, 1945 ] tavaszán ... Most is tavasz van, verőfényes, j gyönyörű tavasz. Hazánk harmincötödik szabad j tavasza! GYÖKERES GYÖRGY felvételei 13
