A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-26 / 17. szám
mezőnyből. Jakab Erzsébet példamutató hagyományápolásával érdemelte ki a közönség tapsát és a zsűri értékelését. Élményszámba ment a kiskövesdi és a kistárkányi vegyes éneklő csoport s a nagykövesdi citerások, valamint a három faktorcsoport műsora: a Szirénfalvi lakodalmas, a Nagykövesdi szüret és a Kiskövesdi fonó. A citerások közül Babják Lászlót és Balogh Istvánt kell megemlítenünk, s még így is csak a legjobbakról szólhattunk, örvendetes tény, hogy ott voltak a legfiatalabbak is á csoportokban ugyanúgy mint szólistákként, így például Troskó Ludmilla Királyhelmecről és Koleszár Gabriella Zemplénből, akik még kissé bátortalanul, de őszinte átéléssel álltak pódiumra, bizonyítva a nemzedékek hagyományátadó kapcsolatának folytonosságát. Az esti gálaműsor közönsége tapsával ezt is jutalmazta, további munkára ösztönözve a szereplőket és a szervezőket, s bízva abban, hogy a további (kerületi és országos) döntőkön tájak és vidékek találkozása alkalmával, élmények és tapasztalatok gazdagodásával léphetünk előbbre önmagunk megismerése felé. Molnár László SZABÓ ANNA TREVALECZ LÁSZLÓ A SZÉP SZÚ VERSENYE A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban immár hagyományosan a Mikszáth Kálmán Irodalmi Napok keretében rendezik meg a vers- és prózamondók, valamint a színjátszó csoportok járási versenyét. Az idén a felnőtt vers- és prózamondók járási seregszemléjére Bussán (Bušince) került sor. A negyedik kategóriában öt versmondó (héttel kevesebb, mint tavaly!) és két prózamondó mutatkozott be. Szaniszló Judit, Bélák Katalin és Lajtos Judit versmondósa átlagon felüli volt. Bagdal Eszter és Molnár Judit prózamondása nemcsak a közönség, hanem a zsűri tetszését is elnyerte. Az ötödik kategóriában nyolc szavaló és egy prózamondó inti i: SZANISZLÓ JUDIT dúlt. Túlnyomórészt kiforrott, jó előadói képességekkel rendelkező előadók képviselték az ötödik kategóriát, s ezzel nem kis feladat elé állították a bíráló bizottságot. Trevaiecz László, a szavalok járási vetélkedőjének rendszeres résztvevője került az első helyre, egy ponttal megelőzve Kotoráné Belák Rózsát, aki szintén gyakori vendége a szép szó versenyének. A harmadik helyen Kelemen László végzett. A prózamondók ötödik ka-BAGDAL ESZTER tegóriáját, szinte már hagyományosan, Szabó Anna képviselte egyedül. Azt, hogy tehetséges előadó, nemcsak a versenyben nyújtott szereplése, hanem a bíráló bizottság véleménye is megerősítette. A verseny értékelése alapján elmondhatjuk, hogy a nagykürtösi járást tehetséges előadók képviselik majd a kerületi versenyen. Szöveg és kép: Bodzsár Gyula MAJORMÚZEUM A Dunatőkési Állami Gazdaság vezetői 1978-ban úgy döntöttek, hogy a múlt haladó hagyományainak ápolása és a jelen szocialista eredményeinek szemléltetése céljából helytörténeti múzeumot létesítenek. A választás - sok mérlegelés után - a gazdaság igazgatósági -épülete melletti volt cselédházra esett. Az ünnepélyes átadásra 1979. november 30-án, a szocialista mezőgazdaság 30. évfordulója tiszteletére került sor Nyári Istvánnak, a járási pártbizottság titkárának a jelenlétében. Természetesen első és legfontosabb feladat a gyűjtés megszervezése, a gyűjtőmunka beindítása volt. E munkába a szervezők nagy örömére, szinte minden dolgozó bekapcsolódott, s több mint 80 értékes néprajzi tárgy, régi háztartási és mezőgazdasági eszköz került’ a gyűjteménybe. A munka irányítói pontos kimutatást készítettek minden tárgyról. Ebből megtudhatjuk a tárgy nevét, a felhasználás módját és az adományozó nevét. A kimutatás alapján a legszorgalmasabb gyűjtőmunkát Pongrácz Károly, Hajtman Matild és Menyhárt Tibor végezték. Az összegyűjtött tárgyak restaurálását, a négy helyiség berendezésének tervét és a végső kivitelezési munkálatokat Kopócs Tibor festőművész és munkacsoportja végezte. A majormúzeum üzemeltetéséről teljes mértékben az állami gazdaság gondoskodik. Megoldották a fűtés kérdését s a múzeum élére vezetőt neveztek ki, Menyhárt Mária személyében. Az első teremben a múlt elevenedik meg. Ezt idézik a régi paraszti munka szerszámai az ún. egyes (egy ökör számára készült) járom, majd az aratás rendkívül nehéz munkáját szemléltető eszközök: kasza a kojmóval, sarló, szalmahúzó, favilla, üllő, a kenyérsütés kellékei: sütőlapát, szakajtó, kenyérruha és a mennyezetre akasztott, hat kenyér tárolására alkalmas kenyértartó (egyszerre 4—6 kenyeret sütöttek, s ez két-hórom hétre biztosította a család szükségletét), továbbá tejesköcsögök, vizeskancsók, régi kávé- és mákdarálók, köpülő szemléltetik a múlt emlékeit. A bejárattól balra levő falon helyezték el az állami qazdasáq alapító tagjainak a fényképeit, akik annak idején, 1948-ban derekas részt vállaltak a közös gazdasáq létrehozásában, Simon Róberttel, az első igazgatóval az élen. A szemben lévő falon az állami gazdaság jelenleqi vezetőinek. a szocialista brigádok és a gazdaságok vezetőinek fénykénéi láthatók, akHcnek az irányításával kimagasló eredménvéket sikerült elérni a termelés minden területén. A második terem közepén, ízléses elrendezésben egy rokka és két motolla foaadja a látogatót. Körül a falakon csodálatos régi tárgyak; mónqorlók, sulykolok, ..patellók", „vonyoaók" és réoaszedő szerszámod láthatók. A fal egy részén az állami aazdasóg történetével ismerkedhetünk meg. A qazdcrsáa kiváló qazdasági eredményeiért 1970-ben meqkapta ,.Az orszáaénítésben szerzett érdemekért” állami kitüntetést. A vitrinekben a múlt írásos emlékei figyelmeztetik a látogatót, hogy nagyon küzdelmes út, hosszú harc és lemondás órán juthattunk el a fejlődés mai fokára. Morhalevél, petróleumutolvóny, haszonbéri szerződés, gazdasági cselédek névjegyzéke, Pénzes László szolgálati cselédkönyve - mind hiteles bizonyítékai a mezőgazdasági munkások egykori nyomorúságos életének. A dolgozók legjobbjai - életük veszélyeztetésével is - szembeszegültek az elnyomással. 1936. május 12-én az elégedetlenség sztrájkban tört ki Popper József birtokán; erről a helyi csendőrség a kerületi hivatalnak írt jelentése tanúskodik. A jelentés kifogásolja, hogy a munkásság Steiner Gábor kommunista szenátort is meghívta a vásárúti népgyűlésre. A harmadik terembe belépve „a kommunista párt—korunk eszméje, becsülete és lelkiismerete" jelszó hirdeti a párt vezető szerepének fontosságát szocialista társadalmunkban. E teremben láthatjuk az üzemi pártós szakszervezeti bizottság tagjainak fényképét, a dolgozók kitüntetéseit és a virágokkal körülvett Lenin szobor mellett a vándorzászlót, amelyet három ízben nyert el a gazdaság, s így az véglegesen birtokában maradt. A negyedik teremben a jelen eredményeivel és a jövő terveivel ismerkedhetünk meg. A terem közepén elhelyezett tárlóban a gazdaság épülő modern mechanizációs központjának makettje látható. A baloldali falra vetített színes diafitmek a modern mezőgazdasági nagyüzem sokrétű munkafolyamatába nyújtanak betekintést. A gépjavításban, a növénytermelésben és a tyúkfarmon szorgoskodó emberek jó munkája a biztosíték arra, hogy a jövőben is hírnevükhöz méltóon helytállnak. A szemben lévő faion a gazdaság színes kataszteri térképe látható, amely a felsőpatonyi rétektől, Csótfán, Lángon, Dunatőkésen keresztül egészen Vásárútig, illetve Szigetig terjed. Az állami gazdaság tervei között szerepel a majormúzeum további bővítése. Szeretnének újabb két cselédlakást korhűen berendezni, hogy a sóját szemével győződjön meg mindenki, milyen körülmények között éltek a letűnt világ gazdasági cselédei. Mag Gyula 7
