A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-26 / 17. szám

mezőnyből. Jakab Erzsébet pél­damutató hagyományápolásával érdemelte ki a közönség tapsát és a zsűri értékelését. Élmény­számba ment a kiskövesdi és a kistárkányi vegyes éneklő cso­port s a nagykövesdi citerások, valamint a három faktorcsoport műsora: a Szirénfalvi lakodal­mas, a Nagykövesdi szüret és a Kiskövesdi fonó. A citerások kö­zül Babják Lászlót és Balogh Istvánt kell megemlítenünk, s még így is csak a legjobbak­­ról szólhattunk, örvendetes tény, hogy ott voltak a legfiatalab­bak is á csoportokban ugyan­úgy mint szólistákként, így pél­dául Troskó Ludmilla Királyhel­­mecről és Koleszár Gabriella Zemplénből, akik még kissé bá­tortalanul, de őszinte átéléssel álltak pódiumra, bizonyítva a nemzedékek hagyományátadó kapcsolatának folytonosságát. Az esti gálaműsor közönsége tapsával ezt is jutalmazta, to­vábbi munkára ösztönözve a sze­replőket és a szervezőket, s bíz­va abban, hogy a további (ke­rületi és országos) döntőkön tá­jak és vidékek találkozása al­kalmával, élmények és tapasz­talatok gazdagodásával léphe­tünk előbbre önmagunk megis­merése felé. Molnár László SZABÓ ANNA TREVALECZ LÁSZLÓ A SZÉP SZÚ VERSENYE A nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rásban immár hagyományosan a Mikszáth Kálmán Irodalmi Na­pok keretében rendezik meg a vers- és prózamondók, valamint a színjátszó csoportok járási versenyét. Az idén a felnőtt vers- és prózamondók járási seregszem­léjére Bussán (Bušince) került sor. A negyedik kategóriában öt versmondó (héttel kevesebb, mint tavaly!) és két prózamon­dó mutatkozott be. Szaniszló Ju­dit, Bélák Katalin és Lajtos Ju­dit versmondósa átlagon felüli volt. Bagdal Eszter és Molnár Judit prózamondása nemcsak a közönség, hanem a zsűri tetszé­sét is elnyerte. Az ötödik kategóriában nyolc szavaló és egy prózamondó in­ti i: SZANISZLÓ JUDIT dúlt. Túlnyomórészt kiforrott, jó előadói képességekkel rendelke­ző előadók képviselték az ötö­dik kategóriát, s ezzel nem kis feladat elé állították a bíráló bizottságot. Trevaiecz László, a szavalok járási vetélkedőjének rendszeres résztvevője került az első helyre, egy ponttal meg­előzve Kotoráné Belák Rózsát, aki szintén gyakori vendége a szép szó versenyének. A harma­dik helyen Kelemen László vég­zett. A prózamondók ötödik ka-BAGDAL ESZTER tegóriáját, szinte már hagyomá­nyosan, Szabó Anna képviselte egyedül. Azt, hogy tehetséges előadó, nemcsak a versenyben nyújtott szereplése, hanem a bí­ráló bizottság véleménye is meg­erősítette. A verseny értékelése alapján elmondhatjuk, hogy a nagykür­tösi járást tehetséges előadók képviselik majd a kerületi ver­senyen. Szöveg és kép: Bodzsár Gyula MAJORMÚZEUM A Dunatőkési Állami Gazdaság vezetői 1978-ban úgy döntöttek, hogy a múlt haladó hagyomá­nyainak ápolása és a jelen szo­cialista eredményeinek szemlél­tetése céljából helytörténeti múzeumot létesítenek. A válasz­tás - sok mérlegelés után - a gazdaság igazgatósági -épülete melletti volt cselédházra esett. Az ünnepélyes átadásra 1979. november 30-án, a szocialista mezőgazdaság 30. évfordulója tiszteletére került sor Nyári Ist­vánnak, a járási pártbizottság titkárának a jelenlétében. Természetesen első és legfon­tosabb feladat a gyűjtés meg­szervezése, a gyűjtőmunka bein­dítása volt. E munkába a szer­vezők nagy örömére, szinte min­den dolgozó bekapcsolódott, s több mint 80 értékes néprajzi tárgy, régi háztartási és mező­­gazdasági eszköz került’ a gyűj­teménybe. A munka irányítói pontos kimutatást készítettek minden tárgyról. Ebből megtud­hatjuk a tárgy nevét, a felhasz­nálás módját és az adományo­zó nevét. A kimutatás alapján a legszorgalmasabb gyűjtőmun­kát Pongrácz Károly, Hajtman Matild és Menyhárt Tibor vé­gezték. Az összegyűjtött tárgyak res­taurálását, a négy helyiség be­rendezésének tervét és a végső kivitelezési munkálatokat Ko­­pócs Tibor festőművész és mun­kacsoportja végezte. A majormúzeum üzemelteté­séről teljes mértékben az állami gazdaság gondoskodik. Megol­dották a fűtés kérdését s a mú­zeum élére vezetőt neveztek ki, Menyhárt Mária személyében. Az első teremben a múlt ele­venedik meg. Ezt idézik a régi paraszti munka szerszámai az ún. egyes (egy ökör számára ké­szült) járom, majd az aratás rendkívül nehéz munkáját szem­léltető eszközök: kasza a koj­­móval, sarló, szalmahúzó, favil­la, üllő, a kenyérsütés kellékei: sütőlapát, szakajtó, kenyérruha és a mennyezetre akasztott, hat kenyér tárolására alkalmas ke­nyértartó (egyszerre 4—6 kenye­ret sütöttek, s ez két-hórom hét­re biztosította a család szükség­letét), továbbá tejesköcsögök, vizeskancsók, régi kávé- és mák­­darálók, köpülő szemléltetik a múlt emlékeit. A bejárattól balra levő falon helyezték el az állami qazdasáq alapító tagjainak a fényképeit, akik annak idején, 1948-ban de­­rekas részt vállaltak a közös gazdasáq létrehozásában, Si­mon Róberttel, az első igazga­tóval az élen. A szemben lévő falon az ál­lami gazdaság jelenleqi vezetői­nek. a szocialista brigádok és a gazdaságok vezetőinek fény­kénéi láthatók, akHcnek az irányításával kimagasló eredmé­­nvéket sikerült elérni a termelés minden területén. A második terem közepén, íz­léses elrendezésben egy rokka és két motolla foaadja a láto­gatót. Körül a falakon csodá­latos régi tárgyak; mónqorlók, sulykolok, ..patellók", „vonyo­­aók" és réoaszedő szerszámod láthatók. A fal egy részén az ál­lami aazdasóg történetével is­merkedhetünk meg. A qazdcrsáa kiváló qazdasági eredményeiért 1970-ben meqkapta ,.Az orszáa­­énítésben szerzett érdemekért” állami kitüntetést. A vitrinekben a múlt írásos emlékei figyelmeztetik a látoga­tót, hogy nagyon küzdelmes út, hosszú harc és lemondás órán juthattunk el a fejlődés mai fo­kára. Morhalevél, petróleumu­­tolvóny, haszonbéri szerződés, gazdasági cselédek névjegyzé­ke, Pénzes László szolgálati cselédkönyve - mind hiteles bi­zonyítékai a mezőgazdasági munkások egykori nyomorúsá­gos életének. A dolgozók leg­jobbjai - életük veszélyezteté­sével is - szembeszegültek az elnyomással. 1936. május 12-én az elégedetlenség sztrájkban tört ki Popper József birtokán; erről a helyi csendőrség a kerületi hi­vatalnak írt jelentése tanúsko­dik. A jelentés kifogásolja, hogy a munkásság Steiner Gábor kommunista szenátort is meghív­ta a vásárúti népgyűlésre. A harmadik terembe belépve „a kommunista párt—korunk eszméje, becsülete és lelkiisme­rete" jelszó hirdeti a párt ve­zető szerepének fontosságát szo­cialista társadalmunkban. E te­remben láthatjuk az üzemi párt­ós szakszervezeti bizottság tag­jainak fényképét, a dolgozók ki­tüntetéseit és a virágokkal kö­rülvett Lenin szobor mellett a vándorzászlót, amelyet három ízben nyert el a gazdaság, s így az véglegesen birtokában maradt. A negyedik teremben a jelen eredményeivel és a jövő tervei­vel ismerkedhetünk meg. A te­rem közepén elhelyezett tárló­ban a gazdaság épülő modern mechanizációs központjának makettje látható. A baloldali falra vetített színes diafitmek a modern mezőgazdasági nagy­üzem sokrétű munkafolyamatá­ba nyújtanak betekintést. A gép­javításban, a növénytermelés­ben és a tyúkfarmon szorgosko­dó emberek jó munkája a biz­tosíték arra, hogy a jövőben is hírnevükhöz méltóon helytállnak. A szemben lévő faion a gazda­ság színes kataszteri térképe lát­ható, amely a felsőpatonyi ré­tektől, Csótfán, Lángon, Duna­­tőkésen keresztül egészen Vá­­sárútig, illetve Szigetig terjed. Az állami gazdaság tervei kö­zött szerepel a majormúzeum további bővítése. Szeretnének újabb két cselédlakást korhűen berendezni, hogy a sóját sze­mével győződjön meg mindenki, milyen körülmények között éltek a letűnt világ gazdasági cselé­dei. Mag Gyula 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom