A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-29 / 13. szám

Amikor a film elindult hódító i tjóra, sokan azt mondták és i ták, hogy a színháznak vége, fogy akár be is lehet zárni a színházakat. Aztán kiderült, hogy a mozi és a színház egészen jól megfér egymás mellett, sőt, egymást erősíthetik is. fi tévé elterjedésekor az járta, h jgy a filmművészetnek fújják a t( karodót. Sem ez, sem az nem e;ett meg. Vannak ma is, akik s; ínházba járnak, vannak a mozi vászonnak szerelmesei, s persae, rengetegen hódolnak a tévének. Az idők során, ahogy e; ek az új -a műszaki haladás n; omán született - művészeti ágak fejlődtek, úgy látszott, hegy leáldozott az irodalom, az ol/asós - a Gutenberg-galaxis - napja. Statisztikák, felmérések bizonygatták, hogy az embt reknek nem marad idejük az ol asásra; hogy egyre kevesebben vásárolnak könyvet, sőt — s ;z a rosszabb - a könyv legfeljebb szobadíszként kerül a lal ásba... Az idő telt, sőt telik, s nozi ide, tévé oda, még ma is akadnak olvasók, könyvvásárlót , sőt könyvekért rajongó embe ek is.

Mindezt Kassán (Košice) a Vá ősi Ifjúsági Könyvtár felé ba lagva idéztem fel magamba i. S nem ok nélkül, hiszen a nevezett intézmény a maga nenében egyetlen az országban, s nemrégiben ünnepelte huszonötödik születésnapját. Ne n sokkal később a könyvtár iga -gatónőjének Margita Varqovának az irodájában erről a hustonöt esztendőről beszélgetőin (. Elsősorban is a Városi Ifjúsc gi Könyvtár megalapításának körülményeiről esett szó. A Megbízotti Hivatal illetékes osztálya 1955. január 17-én kelt 21. számú levelét teszi elém az igazgatónő. Ebben a levélben többek között ez olvasható: „5z< ndékunkban áll fokozato-* san önálló gyermekkönyvtárakat alaf itani, hogy így — szovjet példa nyomán - teljes mértékben kihasználjuk a meglévő irod'ilmi alapot és elmélyítsük a könyvtárak pedagógiai-nevelő mun táját, amelyek az iskolákkal is oz ifjúság nevelőivel szorosa n együttműködve, teljes mért íkben foglalkozhatnak a olva: ókkal."- E dokumentum alapján - mondja az igazgatónő - 1955- ben létrejött az önálló Kerületi Gyér nekkönyvtár, a mai Városi Ifjúsc gi Könyvtár előde. Az akkori könyvtár anyagát a Kerületi (önyvtár ifjúsági részlegéből álasztották le. A könyvtár 5920 kötettel indult, de az év végére könyvállománya meghaladta a 14 ezret. Az alapítás évébe n összesen 2328 nyilvántartót olvasója volt a könyvtárna :, akik 59139 kötet könyvet k ilcsönöztek ki.

A Megbízotti Hivatal levele szerin további gyermekkönyvtárakat kellett volna szervezni. A folytatásra azonban - ki tudja, mi okból - nem került sor. Így maradt egyedül ez az intézmény, amely az iskolaköteles gyermekek számára - tehát 15 éves korig — nyújt olvasnivalót. De nem csak ezt.

A mai Városi Ifjúsági Könyvtár az évek során nemcsak, nevet változtatott - Járási Gyermekkönyvtárnak is hívták közben de épületet is. A mai helyére 1961-ben került.

A kedvezőbb feltételek természetesen hozzájárultak ahhoz, hogy a könyvtár dolgozói - ekkor már 17-en voltak, s ebből tizenhármon szakképzett könyvtárosok - színvonalasabb munkát végezhettek. Ebben az időben kezdik szervezni a különböző szakköröket, mesedélutánokat; a fiatal olvasók ebben a könyvtárban találkoznak először írókkal, szerkesztőkkel, könyvillusztrátorokkal, s e találkozók azóta is folytatódnak.- A mi célunk - mondja Margita Vargová —, hogy az iskoláskorú gyermekekkel megszerettessük a könyvet, hogy megtanítsuk őket olvasni. Itt, a mi intézetünkben mindenki és minden ezt a célt szolgálja. Az utóbbi években rendszeresen foglalkozunk már az óvodáskorú gyermekekkel is. Meghívunk egy-egy óvodás osztályt a könyvtárba, megmutatjuk nekik a könyveket, mesedélutánt tartunk, mesefilmeket vetítünk, vagy lemezt hallgatnak; később megismertetjük őket a könyvek szerzőivel, úgy hogy mire megtanulnak olvasni, már úgy jönnek hozzánk, mint régi ismerősök.

A kassai Városi Ifjúsági Könyvtár tevékenysége azonban nem merül ki abban, hogy a város gyermekolvasóit ellátja olvasnivalóval. Ez az egyetlen ilyen szakosított intézmény - más helységekben a gyermek- és ifjúsági könyvek osztálya az ottani népkönyvtár részeként működik - szlovákiai országos viszonylatban is fontos tevékenységet fejt ki. E tekintetben mindenekelőtt az itt dolgozó szakemberek által készített módszertani anyagok összegyűjtése, feldolgozása és publikálása jelent segítséget a többi könyvtár ifjúsági irodalommal foglalkozó dolgozói számára.- Évente általában 40-50 módszertani és bibliográfiai anyagot adunk ki - mondja az igazgatónő.- Magyar nyelvűeket is?- Igen. Vannak dolgozóink, akik magyar nyelvű publikációkat is készítenek.- Milyen az érdeklődés ezek iránt?- Nagy. Különösen Dél-Szlovákiában, a komáromi (Komárno) és dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járások igénylik ezeket a kiadványokat, de sajMargita Vargová, a könyvtár igazgatónője

nos, lehetőségeink korlátozottak, ugyanis mi egy-egy metodikai anyagot legfeljebb kétszáz példányban tudunk kiadni, s ez kevés ahhoz, hogy az elvárásokat kielégítse. De legalább a városi és járási könyvtárak részére tudunk adni valamit. Persze, az volna az ideális, ha az iskolai könyvtárak számára is küldhetnénk ezekből a publikációkból.

A könyvtárat is végigjártam, természetesen. így délelőttönként, amikor a gyerekek az iskolapadokban ülnek, viszonylag nyugalom van itt a könyvtárban. Csak elvétve jön be egyegy „délutános" diák. Először az olvasótermet néztem meg, ahol az érdeklődő gyerekek kétszáz különböző gyermek- és ifjúsági lap közül válogathatnak. E lapok — hozaiak és külföldiek- 700 példányban járnak a

könyvtárnak. A szlovák, cseh, orosz, magyar, német stb. nyelvű lapok között ott található a Kis Építő és a Tábortűz is.- Most nyugalom van itt - mondja az olvasóterem vezetőnője, - de délután már mozdulni is alig lehet.- Mi után érdeklődnek leginkább a gyerekek?- A kisebbek a képeslapokat s azokat a folyóiratokat keresik, amelyek főleg meséket, elbeszéléseket közölnek. A nagyobbakat jobbára a szakmai lapok érdeklik.- Figyelemmel kísérik - kérdezem később oz igazgatónőtől -, hogy a gyermekolvasók milyen műfajú könyvek után érdeklődnek?- Igaz, rendelkezünk ilyen kimutatással. Érdekesen alakult a gyerekek érdeklődése az utóbbi évtizedben. Úgy jó tíz évvel ezelőtt főleg a kalandos könyvek, útleírások voltak divatban. De az utóbbi években egyrészt az állatokról s a természetről szóló, másrészt a szakkönyvek a legkeresettebbek. Szakkönyveket főleg a pályaválasztás előtt álló gyerekek kölcsönöznek ki.

A könyvtárnak, ahogy megtudtam, jelenleg 300 ezer kötete van, ebből 8500 kötetet tesznek ki a magyar gyermek- és ifjúsági könyvek. Ez az arány, mivel csak a város magyarul olvasó gyermekeit kell a könyvtárnak ellátnia, az igazgatónő szerint megfelelő.- Arról van-e valamilyen adatuk, hogy az idejáró gyerekek, akik itt szerették meg a könyvet, az olvasást, rendelkeznek-e odahaza saját könyvtárral? Vásárolnak-e rendszeresen könyvet?- Az olvasóvá nevelés lényege, hogy a gyerekek felismerjék a könyv, az irodalom jelentőségét a maguk számára. Ezért mi is gyakran rákérdezünk erre, s a válaszokból arra következtethetünk, hogy a gyermekek többsége egy idő után már saját könyvtárral rendelkezik. Persze, ezt más módon is igyekszünk elősegíteni.- Például?- Azzal, hogy olykor a szülőket is meghívjuk ide a könyvtárba, s elbeszélgetünk velük ezekről a kérdésekről.

Múlik az idő, lassan dél lesz. Pár óra múlva ezek a termek megtelnek kisiskolásokkal, s a mostani csend messzire szökik. Válogatnak majd a mesék, a verseskönyvek, útleírások között, s minden új felfedezés, minden új könyv, amelyet kézbe vesznek és elolvasnak, arról tanúskodik, hogy a Gutenberg-galaxis fénye ugyanolyan tisztán ragyog, mint hajdanában, amikor még nem volt se mozi, se tévé.

GÁL SÁNDOR A szerző (2) és archív felv.

15